Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Paprika Jancsi, a csodamanó

Hartman Judit festménye

Aranyosi Ervin: Paprika Jancsi, a csodamanó

Azt hiszed, csak Krumpli Manó
lakik kint a kertben?
Nagyon tévedsz, mert ott járva,
több manóra leltem.
Hát most szépen elmesélem,
hogy találtam másra,
akiben a jó paprikák leltek
méltó társra.

Ez a manó nem föld alatt
éli a világát,
nem gumóit gondozgatja:
– a paprika szárát!
Addig-addig erősíti,
míg levél lesz rajta,
s virág, ami megmutatja,
hogy épp milyen fajta.

Paprikából sokféle van,
ugyanúgy manóból,
ne hidd azt, hogy utazgatnak!
A manó nem kóbor!
Egész nyáron egyhelyben van,
paprikát nevelget,
magból kikelt palántákat,
mit az ember elvet.

Ám tudd, van egy varázslata
paprika manónknak,
amíg szépen megnöveszti
az ennivalónkat.
Mert a manó a paprikát
szemével igézi,
és mert olyan alakja van,
harsonának nézi.

Minden reggel ébresztőt fúj,
mikor a Nap felkel,
onnan tudják a paprikák,
hogy eljött a reggel!
Minden paprikának hegyét,
hosszasan megfújja,
közben szép dallamot játszik
paprikán az ujja.

Ez tetszik a paprikáknak,
vidám lesz a kedvük,
ettől elkezd keringeni
a növesztő nedvük.
Megtelnek friss levegővel,
mosolyog az arcuk,
mind büszkék a manójukra,
meg is látszik rajtuk!

Ahogy bennük a levegő
elárad, kitágul,
úgy növekszik fehér húsuk,
hogy az ember ámul!
A manónk meg, a levegőt
a termésben tartja,
megvastagítja a héját,
nagyobbnak akarja.

Csodamanónk a paprikát
ízesíti szépen,
lehet édes, lehet erős,
ez jár az eszében.
A paprika anyagába
finomat varázsol,
ezért van, hogy mikor esszük,
a nyelvünk parázsol.

Ám nem szabad a kismanót
jól felpaprikázni,
ne hagyjuk a kicsi szívét
morcosságban ázni,
Mert a manóbúsulásnak,
rosszkedv lesz az ára,
s nem tud majd odafigyelni
a sok paprikára.

Így varázsol egész nyáron,
erőset és édest,
a csípőssel elhallgattat
kéretlen beszédest.
Megizzasztja erejével,
azt ki lehűlt, s fázós,
néhány percre csendben marad
a folyton pofázós!

Úgy hiszem már te is érted,
mi az ő csodája,
a munkáját szeretettel végzi,
s büszke rája!
Így amikor paprikázol,
gondolja a manóra,
szükség van a csodájához
néhány hála-szóra!

Aranyosi Ervin © 2021-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy kis tálnyi cica


Aranyosi Ervin: Egy kis tálnyi cica

Kis tálkában hozzávaló,
az ételhez egér-faló!
Bele ne süsd ételedbe,
hisz csak színt visz életedbe!
Cukorfalat, kicsi, édes…
Simogatni esedékes!
Vegyél elő másik tálat,
s szeretgesd meg a cicádat!

Aranyosi Ervin © 2018-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ki vagyok?


Aranyosi Ervin: Ki vagyok?

Nem vagyok gazdag,
hatalmam sincsen,
de szabad a lelkem,
sosincs bilincsben!

Utamat járom,
hazámat féltem,
idegen honban,
még sosem éltem!

Refrén:
Édes hazám, fiad vagyok,
testvéreim mind magyarok,
Te rólad szól, az életem,
magyarként azt
csak itt élhetem!
Édes hazám, magyar vagyok,
itt élek én, itt is halok.
itt ér utol a végzetem,
hozzád rendelt
a teremtő Istenem!

Nem vagyok rosszabb
akárki másnál!
Nem vagyok jobb sem,
ha annak is látnál!

Teszem a dolgom,
élem a létem,
értem van minden,
lassan megértem.

Refrén:
Édes hazám, fiad vagyok,
testvéreim mind magyarok,
Te rólad szól, az életem,
magyarként azt
csak itt élhetem!
Édes hazám, magyar vagyok,
itt élek én, itt is halok.
itt ér utol a végzetem,
hozzád rendelt
a teremtő Istenem!

Aranyosi Ervin © 2018-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szüret


Aranyosi Ervin: Szüret

Nevetnek a szőlőszemek,
mindegyikük édes.
Mosolyukat begyűjteni
most lett esedékes.
Most van itt a must ideje,
– jó helyen és jókor –
hosszú utat jár be,
mire lesz belőle jó bor.

Borongós ugyan az idő,
na de mi mulassunk!
Szüreteljük le a termést,
hogy mustot ihassunk!
Csendüljön fel lelkünkből
egy hangulatos bordal!
Emeljük a jó kedvünket
a tavalyi borral.

Hadd teljen meg a puttonyunk,
a szép idő szálljon!
Édes illat lengedezzen
szerte-szét a tájon.
Préseljük ki a szőlőnkből
édes levét, vérét,
kóstoljuk meg az óborunk
kisebbik testvérét!

Szüreteljünk jó kedvűen,
vidámságunk hasson,
hogy a vendég, mikor eljön,
itt jó bort ihasson!
Hadd teljenek meg a hordók,
finom “hegylevével”,
büszkélkedjen az itókánk
a borász nevével!

Aranyosi Ervin © 2017-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tacs-ko-libri


Aranyosi Ervin: Tacs-ko-libri

A tacs-ko-libri, kutyamadár,
igen furcsa szerzet,
különleges alakjával
szép hírnevet szerzett!
Biztos te is hallottál már
rádióban róla,
sosem látták apró lábán
járva, kutyagolva.
Mint kolibri, könnyen szálldos
virágról virágra,
nem izgatja politika,
tesz ő a világra!
Nem izgatja nemes lelkét
semmiféle nézet,
szorgalmasan gyűjtögeti
virágból a mézet.
Hogy melyik méz, mire való,
rögtön kiszagolja,
s kinyomozza, hogy hány békát
evett ma a gólya.
A tacs-ko-libri, kutyamadár
szeretetre éhes,
alapjában nem harapós,
inkább bújós, édes!

Aranyosi Ervin © 2017-09-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Így néz ki 5 perc csend

Aranyosi Ervin: Így néz ki 5 perc csend

5 perc csendet akartál?
Hát én pedig adtam!
Ám volt mondanivalóm,
így krétát ragadtam.
Kifejeztem, ami bánt,
a rajzom beszédes.
Most várom, hogy megdicsérd:
– Ez gyönyörű, édes!

Aranyosi Ervin © 2017-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megérett a kajszibarack


Aranyosi Ervin: Megérett a kajszibarack

Megérett a kajszibarack, tündöklik a bőre.
A ruhája a napfénytől váltott ünneplőre!
Fenn, a fákon mosolyognak, jelzik: ízük édes!
Leszedni a fáról őket lassan esedékes!
Színük sárga, narancssárga, helyenként piroslik,
húsuk édes, ízes, nedves, szájunkban elomlik.
Amit nem tudunk megenni, eltesszük befőttnek,
jó lesz később, amikor a hűvös napok jönnek.

Aztán, ami jól megérett, jó lesz majd lekvárnak,
azokra a barackokra már az üstök várnak.
Így mentjük át őszre-télre a nyár finom ízét,
ettől majd a kenyér-szelet, s palacsinta híz’ még.
Jó lesz majd a süteménybe is a finom lekvár,
de siess, mert gyorsan elfogy, rád sokáig nem vár!
A barackban ott a nyárnak ezer szép emléke,
télen aztán újra éled, hiába lett vége.

Mert a barack megmutatja, mily édes az élet,
a Nap ízét megőrizve elkényeztet téged!
Aki pedig szomjas fajta, s kit ural a bánat,
az megfőzi a barackot házi pálinkának.
A Nap fénye a jókedvet ott is garantálja,
pohár alján, ha elveszett, biztos megtalálja.
Megérett a kajszibarack, fogyasszunk belőle,
a többit meg tegyük félre, jó lesz majd jövőre!

Aranyosi Ervin © 2017-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A boldogság megérkezett!


Aranyosi Ervin: A boldogság megérkezett!

Amikor a csend beszédes,
mikor melletted ül az ÉDES,
mikor a világ elvarázsol,
s megóv a világ száz zajától.

Mikor a lélek összeolvad,
s megéled örök önvalódat,
mikor lelketek eggyé válik,
s együtt maradtok mindhalálig.

Megéled a csodás szerelmet,
önfeledt leszel mint egy gyermek,
az Univerzum is kitágul,
s az Isten hírt ad önmagáról.

Akkor megtudod mi az élet,
s többé máséra nem cseréled,
csak a perceket élvezed:
a boldogság megérkezett!

Aranyosi Ervin © 2017-03-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak egy hosszú futam?

csak egy hosszú futam
Aranyosi Ervin: Csak egy hosszú futam?

Látod édes Uram, mily gyarló az ember?
Hiába ruháztad fel őt értelemmel.
Minek adtál néki gondolkodó elmét,
ha úgy sem érti meg élete értelmét?
Pedig egytől-egyig szeretetre éhes,
s ezért elkövetni annyi mindent képes.
Dolgozik, robotol, vagy a szívét adja,
s gyakran a lényegest maga mögött hagyja!
Amikor szeretik, azt sem veszi észre,
s hiszi, az örömhöz szüksége van pénzre.
Mások szeretetét meg akarja venni,
pénzen vett világban akar boldog lenni!
S bár a legjobb dolgok mind-mind ingyen vannak,
– csókok, ölelések sorra elmaradnak –
mosoly és nevetés, együtt töltött percek,
a hétköznapoknak mély kútjába esnek.
A nagy rohanásban nem tudnak megállni,
lassan körbenézni, életet csodálni.
Mint hosszútáv futó, ki csak a célt látja,
ki a tehetségét dicsőségre váltja.
Ilyen az életünk, látod édes Uram,
születés, s halál közt, csak egy hosszú futam.

Aranyosi Ervin © 2016-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cicás hajnal

Cicás hajnal
Aranyosi Ervin: Cicás hajnal

Álom, álom, édes álom…
Ül egy cica fent, az ágyon!
Dorombol mint csendes vekker.
– Miért kelnék fel? Nincs még reggel!
Paplanomat kezdi gyúrni:
– Ejnye cicám, hagyj aludni!
Ám ő konok, önző, beste!
Hízelegni kezd a teste.

Odabújik, törleszkedik,
s ezt csinálná tán reggelig,
ha a gazdájának lenne,
hosszan tartó, hű türelme.
De elfogyott, készen vagyok.
Így kezdődnek a hajnalok.
Napközben majd meghálálja,
hát nem is haragszom rája…

Elindulunk a konyhába,
elől szalad négy kis lába,
én vigyázok, rá ne lépjek,
de azért nyomába érjek.
Lábaimhoz dörgölődik,
kéregetése kezdődik,
kifejezi az óhaját,
így kunyerál egy kis kaját.

Ahogy eszik, meg kell néznem!
Állva alszom már egészen.
Nem tudok rá haragudni,
visszamegyek hát aludni,
mert az alvást még kívánom.
S lám ő már ott van az ágyon!
Elfoglalja a fél ágyat…
– Engedd ide a gazdádat!

Nagy kegyesen odaenged,
ám gazdija nem örvendhet,
mert mosdatni kezdi magát,
lendületbe is jön az ágy.
Ringat, ringat alszom újra,
átlendít az álmon túlra,
szendergésem megtalálom,
álom, álom, édes álom…

Aranyosi Ervin © 2016-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva