Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az élet útját járva


Aranyosi Ervin: Az élet útját járva

Nem akarok különbnek látszani,
csak élni a létet és játszani.
Félvállról venni azt, ami gátol,
hadd javuljon csak az élet magától.

Nem töröm magamat, minek is tenném,
tegnapok terheit mind-mind letenném.
Cipelje az tovább, akinek ez kell,
nem halni érkezett, s van itt az ember!

Nem vagyok kevesebb, s több, mint egy lélek,
vagyok, ki vagyok, és eszerint élek.
Minden napomban ott van az érték,
adtam is magamból, ha mások kérték.

Kaptam is oly sokszor, hiszen szerettem,
ez csak a fontos az én életemben.
Jöttem is, hoztam is, volt, aki látott,
szebbé is tettem egy kicsiny világot.

Nem dobom szemétbe a teljes múltam,
akadtak jó dolgok, sokat tanultam.
Megyek az utamon, élek a mában,
társakat látok a fűben, a fában!

Kísérnek emberek, jó útitársak,
s emelnek magasra, hogy jobban lássak.
Elmondom nekik mindazt, mit láttam,
emberek gyertek csak, éljetek bátran!

Hiszek a holnapban, álmodok, élek,
aggódnom nincs miért, azért sem félek!
Egyszer, ha véget ér, s nevetnek rajtam,
nem fog majd zavarni: – Épp ezt akartam!

Aranyosi Ervin © 2018-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelmes vándor


Aranyosi Ervin: Szerelmes vándor

Ha én egyszer nekivágok
felfedezni a világot,
elindulok, megyek, megyek,
szembe jönnek völgyek, hegyek.

Vár a világ, vár az élet,
de én szívet nem cserélek!
Találkozunk álmainkban,
tarisznyámban drága kincs van!

Keszkenődet nekem adtad,
a szép szíved belevarrtad,
elkísér a hosszú útra,
addig, amíg látlak újra.

Ha én egyszer elindulok,
biztos nagyon messzi jutok,
ha van kedved gyere velem,
ha nem, akkor várd levelem!

Mert majd ír egyszer a vándor,
másik helyről, másik tájról,
csak, hogy tudd, hogy gondolok rád,
szívem mélyén őrzöm orcád.

S ha majd én hiányzom neked,
akkor te küldj egy levelet,
és én akkor visszatérek,
tartom szavam – lásd – mit érek!

Akkor együtt indulunk el…
Ha marasztalsz maradnunk kell!
A hazámba visszatérek,
s onnan fogva veled élek!

Aranyosi Ervin © 2017-11-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A legjobb helyen!


Aranyosi Ervin: A legjobb helyen!

Itt vagyok a legjobb helyen, mindig a szemed előtt,
nem fekszem a foteledbe, feneked már belenőtt.
Ám, a billentyűzet hívja, ingerli a kezedet,
hát most nem fogsz írogatni – kismacskádat kezeled!
Simogatsz és elkápráztatsz, én pedig majd élvezem,
ha itt vagyok, észre veszed, én is élek, létezem.
Csak a figyelmedre vágyom, amikor ébren vagyok,
ha elég lesz, majd én szólok, csapot-papot itt hagyok!

Aranyosi Ervin © 2017-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelem a lét áramában (Dalszöveg)

szerelem a lét áramában
Aranyosi Ervin: Szerelem a lét áramában
(Dalszöveg)

Várom,
és valóra váltom,
egy kedves álmom,
ami fontos nekem,
így hiszem.

Élek,
csupa szépet remélek,
a jövőbe nézek,
és te itt vagy velem,
szerelem.

Mert a mában,
a lét áramában
vagyok
s érzem Napom ragyog!
Mert az élet,
add megannyi szépet
nekem
a Föld is forog velem!

Várom,
hogy te légy a párom,
és az összes álmom
most valóra váljon
mert hiszem.

Éljünk,
ezer élményt cseréljünk,
szép jövőt reméljünk,
és itt legyél velem,
szerelem,

Mert a mában,
a lét áramában
vagyunk,
s érzem, ragyog Napunk!
Mert az élet,
add megannyi szépet
nekünk,
a Föld is forog velünk!

Aranyosi Ervin © 2017-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesét mesélek

mesét mesélek
Aranyosi Ervin: Mesét mesélek

– Egyszer volt, hol nem volt – most mesét mesélek.
Elmesélem neked, hogy mióta élek.
Én azóta élek, mióta szerettek,
mióta örültök, hogy szüleim lehettek.
Én még nem is láttam e fényes világot,
amikor anyukám kisbabára vágyott.
És te Őt szeretted, s meg akartad adni,
mert szerető párja akartál maradni.
Mivel jók voltatok, s egymást szerettétek,
földre szállt egy angyal, – eljöttem közétek.
Mától fogva erről minden nap mesélek,
hogy hogyan születtem, s veletek hogy élek.
Remélem, a mesém megél sok-sok évet,
s lesz majd unokátok, ki nekem mesélhet.
És azt is remélem, sosem ér majd véget,
csupa boldogságot tartogat az élet…

Aranyosi Ervin © 2016-05-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Angyallá válni

angyalka
Aranyosi Ervin: Angyallá válni

Amikor a lelked ablakán kiragyog,
a mosolyod árad szerte a világra.
Úgy érzed: – Ma végre tökéletes vagyok!
Választ kapok minden megálmodott vágyra.
Teremtőerőm van, használni is merem,
csak a jóra vágyom, tiszta szívvel élek.
Megbocsátás mossa lelkiismeretem,
s rosszat tenni többé, nem visz rá a lélek.
Annak aki bántott, én is megbocsájtok,
így teszem szabaddá, nyugodttá lelkemet.
Tiszta szívből élni, földi angyal lenni,
csak az képes, hidd el, ki őszintén szeret!

Aranyosi Ervin © 2016-01-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Idős szív is adni képes


Aranyosi Ervin: Idős szív is adni képes

Tudod, az idős is tud szívéből adni,
képes szeretettel jó ember maradni!
Nincs szüksége pénzre, fényes gazdagságra,
másokra van gondja, nem saját magára.
Szeretetét szórja szerteszét a Földön:
– az öröm, a jóság majd így öröklődjön!
Lehet bármily fáradt és öreg a lélek,
példát tud mutatni: – Nézd, még mindig élek!

Aranyosi Ervin © 2015-12-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Akit rád bíztak…

akit rád bíztak
Aranyosi Ervin: Akit rád bíztak…

Felnézek rád, mert tisztellek,
s azért mert nagyobb vagy!
Lenézel rám, s látom, hogy a
szemeid ragyognak.
Jó vagy velem, gondoskodó,
jó, hogy veled élek.
Panaszkodni nincs is okom,
így inkább mesélek.
Képzeld el, az ablak alatt,
az utcán mit láttam.
Az esőben ült egy cica,
– nagyon megsajnáltam!
Látszott rajta, nagyon éhes,
és gazdája sincsen.
Hálás vagyok, hogy nekem van:
– rád bízott az Isten…

Aranyosi Ervin © 2015-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Imádkozva kérek…

Imádkozva kérek
Aranyosi Ervin: Imádkozva kérek…

Imádkoztam – kérve – drága Istenemhez,
abban a hitemben, hátha így majd kedvez,
s megad nekem mindent, mindent mire vágyom,
mind azt, ami kéne, miben van hiányom.
Egyszer csak megálltam, – kezem a kilincsen…
– Mi az, mi hiányzik, amim nekem nincsen?
Miért is könyörgök, mit akarok kérni,
mi a csuda vonz, mit el akarok érni?
Hisz mindenem meg van, hogy boldogan éljek,
miért hajt hát vágyam, hogy csak egyre kérjek?
Hiszen van családom, s van néhány barátom,
hallok minden hangot, a szépséget látom.
Működik a világ, mozog körülöttem,
van út melyen járjak, amelyiken jöttem.
Szeretek szívemből, s engem is szeretnek,
s neki köszönhetem, a jó Istenemnek,
mert ha meggondolom, egész szépen élek,
akkor mért koldulok, követelek, kérek?

Másképp imádkozom, kifejezem hálám,
élek a csodában, ahelyett, hogy várnám!

Aranyosi Ervin © 2015-10-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az út végén…

az út végénAranyosi Ervin: Az út végén…

Vajon az út végén, mi fog engem várni?
Kérdésre a választ meg fogom találni?
S addig vajon engem majd milyen út vezet?
Félelem-göröngyös, szépen kikövezett?
Szeretet vezet majd, vagy düh, harag, átok?
Magányosan megyek, vagy lesznek barátok?
Mennyi-mennyi kérdés. Tudatlan a lélek?
Keresem a választ, utamon, míg élek!
Visszanézni nem kell, nem segít a múltam,
ami lényeges volt, talán megtanultam.
Magam mögött hagyom, szívből megbocsátok,
mert a múlt súlyával csak magamnak ártok.
Csak a mában élek és teszem a dolgom,
amint felmerülnek gondjaim, megoldom.
A jövőm majd eljön, nem kell félnem tőle,
vágyammal teremtek, jó cél lesz belőle.
És ha majd egy napon az út végéhez érek,
majd angyalok várnak, csupa kedves lélek.
Addig nem is kell már egyéb dolgot tennem,
csak emberként élnem, s őszintén szeretnem!

Aranyosi Ervin © 2015-04-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva