Aranyosi Ervin: Napi versek


Aranyosi Ervin: Napi versek

Naponta adok életjelt magamról,
hogy tudd, hogy vagyok, létezem.
Verset írok a pillanatról,
éld meg te is, eléd teszem!
Vagyok e kornak krónikása,
ki olykor útjelződ lehet,
kinek talán nincs semmi mása,
csak szeretetből pár szelet.

Nyújtom feléd, bár elfogadnád,
bár elérne a gondolat,
hogy kérdésre a választ adnád,
s bár megoldanád gondodat!
Fényem, bárcsak napként elérne,
hogy lásd te is a holnapot,
költöznék szíved közepébe,
hisz veled én is csak egy vagyok!

Lelkeddel egy, s a végtelennel,
mely nap mint nap újat teremt!
Ki folyton küzd a félelemmel,
mely átitatja a jelent.
Hiszem, érted jöttem világra,
egymásért vagyunk mind mi itt!
Anyagba gyúrtan, testbe zárva,
s hajtó erőnk a gyönge hit.

Felvértezlek minden tudással,
hogy hagyd abba a háborúd,
foglalkozz, kérlek, bármi mással,
a tegnapodból így van kiút!
Szélmalmokat nem tudsz legyőzni,
többre hivatott szellemed,
a most-ban kéne elidőzni,
ezért írom versem neked!

Aranyosi Ervin © 2021.10.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva