Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csacsihoz szólva…


Aranyosi Ervin: Csacsihoz szólva…

Sose bánd, hogy csacsinak születtél,
s ne hidd, hogy az ember okosabb!
Könnyebb így, hogy kis szamárrá lettél,
én irigylem a makacsságodat.
Mit eltervezel, azt te megcsinálod,
pont úgy lesz majd, ahogyan akarod,
mert így élvezed ezt a szép világot
és nem tántorít ostor, fránya bot.
Csak azt teszed, amihez kedved szottyan,
és ritkán azt, mit mások mondanak,
inkább elvagy rosszként a sarokban,
csak legyen meg a napi jó falat.
Hány ember hiszi, hogy különb tenálad,
s végzi a sok rámért robotot,
és irányítja magasra tett “állat”,
kinek kezébe adták a botot.
Te csacsi vagy, így látod mi jó néked,
és kerülöd, mi nincs kedved szerint,
így életedet nyugodtabban éled,
és tudsz is bele vinni némi színt.

Aranyosi Ervin © 2021-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnék egy dalt írni neked!


Aranyosi Ervin: Szeretnék egy dalt írni neked!

Én úgy szeretnék dalt írni neked,
hogy megváltozzon tőle az életed,
hogy felfedezd a millió csodát,
mit élményekben nyújt az élet át!

Úgy szeretném, ha végre értenéd,
a dalból feléd áradó zenét.
A szépséget, amit az élet ad,
az örömöt, mit rejt a pillanat!

Refrén:
Te rólad szól, vidám dalom,
szívem szavát most átadom,
hogy meghallgasd, lesz alkalom,
légy boldog tőle,
csak ezt akarom!

Én úgy szeretnék írni szép zenét,
hogy legyen tőle gazdagabb a lét!
Hogy élvezhesd, a Föld lakója vagy,
egy olyan dalt mely lelked elfogad!

Refrén:
Te rólad szól, vidám dalom,
szívem szavát most átadom,
hogy meghallgasd, lesz alkalom,
légy boldog tőle,
csak ezt akarom!

Refrén2:
Te rólad szól, vidám dalom,
hogy változtathass magadon!
Hogy legyél boldog, azt akarom,
hogy lehetetlen,
azt már tagadom!

Én úgy szeretnék dalt írni neked,
hogy megváltozzon egész életed,
hogy benned éljen ez a dal tovább,
hogy megtapasztald a legnagyobb csodát!

Én úgy szeretnék dalt írni neked,
Amiben él még az igaz szeretet,
amitől jobban érzed majd magad,
ami felemel, s magával ragad!

Aranyosi Ervin © 2021-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha feladod a létet…


Aranyosi Ervin: Ha feladod a létet…

Eldobott álmaid,
ki fogja összeszedni,
ki fogja megélni,
ki lesz képes szeretni?

Elhagyott utadat,
ki fogja végigjárni,
az elszórt kincseket,
ki fogja megtalálni!

Refrén:
Ha feladod a létet, semmire se mész,
ha nem vagy a kalandhoz eléggé merész.
Ha mások szívéhez többé sosem érsz,
az élet minden kincse a zord semmibe vész!
Ha feladod a létet, ha már nem érdekel,
mikor a barátok már nem érnek el,
amikor bánatod új életre kel,
s beléd egy nyomasztó, mély csendet lehel.

Eldobott hitedet
ki fogja visszaadni?
Ha utadról letérsz
hol fogsz majd haladni?

Ki önt majd új erőt
a megfagyott szívedbe,
kitartja életed,
sorsod során egybe?

Refrén:
Ha feladod a létet, semmire se mész,
ha nem vagy a kalandhoz eléggé merész.
Ha mások szívéhez többé sosem érsz,
az élet minden kincse a zord semmibe vész!
Ha feladod a létet, ha már nem érdekel,
mikor a barátok már nem érnek el,
amikor bánatod új életre kel,
s beléd egy nyomasztó, mély csendet lehel.

Aranyosi Ervin © 2021-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álomból valóság


Aranyosi Ervin: Álomból valóság

Hogyan is lehetne álomból valóság,
hogyan teremthetne világot a jóság?
Hogy lennénk képesek együtt, szebben élni,
szomorú napokat, vidámra cserélni?
De hisz megadatott a teremtés nékünk,
nem kell elfogadnunk, mi nem szolgálja létünk!
Ki is cserélhetjük, akár jobbra, szebbre,
csak rá kéne bíznunk vágyra, képzeletre!

Hiszem, ha az ember ezt is megtanulná,
megkapott életét nem csak átaludná,
hanem tevékenyen részt is venne benne,
ha teremtő erőnk gondolatunk lenne.
Hiszen a képzelet teremteni képes,
nem kell varázspálca, hogy sorsodhoz érhess,
csak az álmaidat kellene megélni,
minden fájó dolgot, vágyottra cserélni!

Csupán hinned kéne, s hidd el, rögtön látnád,
mi lenne, ha egyszer, végre kipróbálnád:
Te írnád sorsodat, vágyaid sorával,
s fűszereznéd lelked hálás mosolyával!
Mert, mit előre látsz, azt meg is teremted,
hacsak ellenérzés nem kél szárnyra benned!
Mikor önmagadat rá méltónak érzed,
akkor vágyad tárgyát magadhoz idézed.

Csak hinned kell benne, hogy mind megkaphatod,
s vággyal erősíted valóságod, napod.
Csak a két kezedet kell érte kinyújtsad,
hogy a vágy gyertyáját heveddel meggyújtsad!
Mert a gondolat vonz, olyan, mint a mágnes,
s hatása a létnek a nyomában rád lesz!
A hit, s elfogadás hoz méltó jutalmat,
s hozzá erősítést hálás szíved adhat!

Bármi járhat neked, amit csak megálmodsz,
és a képzeleted odavonz magához.
Ha te képes leszel álmodban megfogni,
akkor életedben is fel fog ragyogni!
Így lesz az álomból létrejött valóság,
s ha a teremtésben nem vezet mohóság,
hiszem, életedet széppé tudod tenni,
akarj teremteni, s boldog ember lenni!

Aranyosi Ervin © 2020-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mondd, minek?


Aranyosi Ervin: Mondd, minek?

Mondd, minek hibázol, ha nem tanulsz belőle?
Ha nincs célod, álmod, ami hajt előre?
Ha csak megszokásból végzed el a dolgod,
ha csak épp létezel, de sosem vagy boldog?

Mondd, minek a család, ha nem jut időd rájuk?
Csak, hogy legyen pénzed, s nekik szép ruhájuk,
hogy más meg ne szóljon, milyen a kirakat?
Mindig mások miatt izgatod csak magad?

Mondd, minek az élet, ha nincs időd magadra?
Nem vágysz kihívásra, boldog pillanatra?
Úgy élsz, mint egy robot? Nem álmodsz, nem érzel?
Egész életeddel semmi jót sem érsz el?

Mondd, minek születtél, ha nem is tudsz élni?
Csak mást kiszolgálni és haláltól félni?
Mit gondolsz, mért őröl fel az Isten malma?
Önfeláldozásnak lesz egyszer jutalma?

Mondd, minek is jöttél erre a világra,
ha végig haldokolsz, szebb életre vágyva?
Hisz az életedet MOST-ban kéne élned,
napjait dicsérve, boldog útra lépned!

Mondd, minek a világ, ha nincs benne részed,
csak másnak találták ki ezt az egészet?
Te másodlagos vagy, semmihez sincs jogod?
Hidd el, változtatni mindig akad okod!

S hidd el, változtatni sosem lehet késő,
életed szobrához kezedben a véső!
Ne add más kezébe, hogy más alakítsa,
álmaid elvegye, szíved szomorítsa!

Mondd minek adnád a kormányt más kezébe,
más mondja meg neked, hogy az élet szép-e?
Kezdj el végre élni, önmagadból adni,
lelked gazdagságát merjed megmutatni!

Tanulj a hibádból és lépj másik útra,
belső értékedből, hidd el, többre futna!
Indulj célod felé, valósítsd meg álmod,
s el ne hidd, ha mondják, hogy rosszul csinálod!

Irigyet, és bántót hagyd csak úgy, faképnél,
sokkal messzebb jutnál, ha magad miatt lépnél.
Visszahúzó kezet rázd csak le magadról,
s járd be égi pályád, végy példát a Napról!

Aranyosi Ervin © 2018-08-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy sorsteremtő!


Aranyosi Ervin: Légy sorsteremtő!

Nincs rosszabb, mintha az élet monoton,
nincs benne szépség, színes lüktetés.
Nem tudsz túllépni a napi roboton?
Nincs benned érzés, s az öröm is kevés?

Ha féled azt, hogy mi lesz majd utána,
s várod, mit mért rád Isten és a sors,
rabbá lettél, saját börtönbe zárva,
s mások javára, önként robotolsz.

Változtass hát és szabadítsd ki lelked,
nincsen megírva teljes életed!
Van még remény, hogy jobb utad megleljed:
– Az élet nem csak történik veled!

Legyél a sorsod büszke teremtője,
legyen kihívás, ne fuss el előle!

Aranyosi Ervin © 2018-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eskü a kutyának


Aranyosi Ervin: Eskü a kutyának

Nem költözöm el soha nélküled,
történjen bármi, hozzám tartozol!
Örökké, s mindig itt leszek neked,
hisz életembe oly sok jót hozol.

A ragaszkodás, hidd el, kölcsönös,
hűséged – érzem – viszonoznom kell!
Én nem is értem, mért oly különös,
– ha velem maradsz, én sem hagylak el!

Vállaltam, hát rólad gondoskodom,
lesz ételed, s nem éhezhetsz soha!
Amíg csak élsz jó barátom leszel,
lehet a létem bármily mostoha.

Sosem hagyom, hogy téged bántsanak,
s ahogy te rám, majd vigyázok reád.
s minden nap várom, újra lássalak,
mert te vagy az, aki szívembe lát.

Ha megöregszel én még itt leszek,
boldoggá téve nehéz napjaid.
Ha elmész majd, érzed, hogy könnyezek,
mert jóságod a lelkemben lakik!

Aranyosi Ervin © 2017-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itt a versem…


Aranyosi Ervin: Itt a versem…

Itt a versem, fogd és vigyed!
Légy általa boldogabb!
Könnyítse meg holnapodat
néhány elmés gondolat!
Adok néhány jó tanácsot,
taníthatlak, ha hagyod,
megváltozhat az életed,
s a világ – ha akarod!

Itt a versem, neked írtam,
csak miattad, érted él.
Ha az ember jobbra vágyik,
értelmet, s hitet cserél!
Megismerni a világot,
hangzavarban nem lehet,
önmagadban elmerülve,
hallgasd belső csendedet!

Itt a versem, fogódzkodj meg,
olyan, mint egy sétabot,
elvezet, ha rátámaszkodsz,
oda, ahol én vagyok.
Ha majd nélküle tudsz járni,
nyugodtan eldobhatod.
Ám ha szükség lenne majd rám,
a versekben ott vagyok!

Aranyosi Ervin © 2017-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívemből…

Szívemre hallgatok
Aranyosi Ervin: Szívemből…

Költő vagyok, szívemből írok verset,
s azt hirdetem, hogy meg kell ünnepelned
az életed! Meghallva dallamát!
Szíved varázsát másoknak adva át!
Legyél bohém, légy játékos és tiszta,
filozófus, vadóc, vagy spiritiszta,
a lényeg az, ne vedd túl komolyan,
mert ez a lét oly gyorsan elrohan…
Ha bosszankodsz, azt bíz’ rosszul teszed,
mert ködén át nem látod életed!
Nem látod viccét, lelked kacagását,
csupán dühöd visszavert, szörnyű mását.
S van valami, mely oly fontos tud lenni,
sose felejts el őszintén szeretni!
Bár merre menj, kövesd a szíved vágyát,
s fejtsd meg a lét milliónyi talányát.
Sose nőj fel, maradj nyílt szívű gyermek,
mert ők azok, kik mennyországra lelnek,
itt lenn, a Földön és nem egy túlvilágban.
Lelj értelmet itt lent! Én megtaláltam!

Aranyosi Ervin © 2016-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eldugtam a tenyerembe…

eldugtam a tenyerembe
Aranyosi Ervin: Eldugtam a tenyerembe…

Eldugtam a tenyerembe, találd ki, hogy mi lehet?
Meglepetés vár ma reád, kedveskedő üzenet.
A reggeli mosolyomat tenyerembe zártam én,
azt adom most tovább neked, hadd ragyogjon rád a fény!
Fogd hát, most neked adom, viseld mától, ha lehet.
Ettől a kis ragyogástól megváltozik életed.
De ne rejtsd el mosolyodat, másoknak is add tovább,
lássa meg a sok kíváncsi az élet szebb oldalát!
Érezzék át a szívükkel, milyen jó, ha ott ragyog,
s büszke leszek majd, ha látom: Minden arcon ott vagyok!

Aranyosi Ervin © 2016-04-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva