Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Búcsú Matotól!

Mato
Aranyosi Ervin: Búcsú Matotól!

Szervusz Barátom, búcsúzom,
tudom hosszú út vár reád.
– Ne aggódj, nem lesz semmi baj,
csak vár a fény! – ezt mondanád!

Téged a fény körül ölel,
ahogy Te minket egykoron,
és mégis űrt hagysz, azt hiszem,
hisz egy barát – lélekrokon.

Hatalmas szíved eltörött,
nem veri régi ütemét,
de érzel furcsa örömöt,
ahogy a Földön nézel szét.

Hány lélekben hagytál nyomot?
Önzetlenül, szeretve mind.
S tudom, ahol most fent csücsülsz,
mosollyal nézed lépteink.

Már mindent értesz, úgy hiszem,
ott nem lakik már félelem,
nincs aggódás és nincs harag,
s csak mosolyogsz az életen.

Úgy által adnád a tudást,
nincs más dolgod: – Szeress, nevess!
Csak illúzió a gonosz!
Örülni, élni érdemes!

Drága Barátom, búcsúzom,
bár szívem mélyén mindig élsz!
Álmomban még találkozunk,
egy ölelésre visszatérsz!

Aranyosi Ervin © 2015-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Azt hiszed?

Azt hiszed, mert nagy a fejed, te lehetsz az okosabb?
Azt teszed, amit mondanak, vagyis csak egy szolga vagy!
Nincsen saját gondolatod, csak úgy élsz, – ahogy lehet.
S elhiszed, hogy hűségedért szeretnek az emberek.
A gazdádnak, istenednek hűségesen áldozol.
Léted árán is megvéded, – a rosszakra frászt hozol.
Ám a lelked, szolgalélek, s valójában élni félsz.
Beadtad a derekadat, s szolgaként csak félig élsz.
(Aranyosi Ervin)
http://www.facebook.com/1kep1vers