Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Keresek…

keresek
Aranyosi Ervin: Keresek…

Igazságot keresek,
mondd, hány van belőle?
Mért van az, hogy annyian
futnak el előle?
Mért rejtik el szüntelen?
Mi a titok nyitja?
Mért nem jár a végére,
ki létét gyanítja?

Szeretetet keresek,
hol lehet elrejtve?
Lehet élni nélküle,
kincseket keresve?
Mért nem ad, ki hirdeti,
mért zárja magába,
mért taszítja híveit,
fájdalmas magányba?

Békességet keresek,
ám háborúk dúlnak,
mindazok, kik hirdetik,
ellenem fordulnak.
Az a baj, hogy odakint
keresem a békét,
pedig magamban lelem
lelkem menedékét.

A hitet is keresem,
s hiszem majd, ha látom?
– Keresheted évekig
ily módon barátom!
Előbb hinned kellene,
majd lelkedben látni,
elképzelni magadban
valósággá válni!

A reményt is keresem.
Van, ki visszaadja?
Vagy az emberi tudást
e vágy meghaladja?
Lehet, lelkem legmélyén,
ma még megtalálom,
s lehet még az életünk
oly szép, mint egy álom…

Jó utakat keresek
az emberek szívéhez:
Elmesélve, a lelkem
mit gondol, mit érez.
Hit, remény és szeretet,
igazság vezessen!
Békés legyen a szívünk,
s boldog is lehessen!

Aranyosi Ervin © 2017-01-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vadkacsa

Vadkacsa

FOTÓ: MÁJINKA ANDRÁS

Aranyosi Ervin: Vadkacsa

Szelíd vagyok én, bár vadkacsának hívnak.
Nem kell ám elhinni mindent a papírnak!
Amikor hazudnak, akkor csak hápogok,
az emberre én is hasonlót ráfogok.
Mert, tudod egy madár sohasem hazudna,
nem lenne rá képes, biztosan nem tudna…
A hírlapi kacsa, emberi találmány,
nem rokonom nékem, ez az egész ármány!
Szeretek a vízen, mint a kő, kacsázni,
hosszú csíkot húzni, teljesen elázni.
Tudod, a víz nekem, mindig csak térdig ér,
legyen bármilyen mély, mindegy, mennyit ígér!

Aranyosi Ervin © 2016-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magad is teremtő vagy!

naplemente hegyek felett

Akit tehetséggel áldott meg az Isten,
miért is nem képes, hogy önmagán segítsen?
Annyi gondolattal, emberi érzéssel,
bánhatna tán jobban, a “jó” teremtéssel!
Ám míg a megoldást istenétől várja,
a teremtés módját biztos nem találja.
Mert nem csak kérni kell neki az Istenit.
“Segíts önmagadon, s az Isten megsegít!”
Ha Te azt szeretnéd, teljesüljön álmod,
a teremtő erőt magadban találod.
Izzítsd hát fel vágyad, határozd el célod,
s ne csak álmaidban, ébren is legyél ott!
Vágyad, cselekvésed, hangold össze végre,
s nézz a lábad elé, ne csak fel az égre.
Mert a “földi kincset” ott fent nem találod,
– nyisd ki két szemedet, s ne várd a halálod.
Nem kell egy élten át a haláltól félni,
elég felébredni, s elkezdeni élni!
Minden ember ilyen, csak hát, nem hisz benne,
hogy Isten gyermekeként, isten is lehetne!

By

Aranyosi Ervin: Utópia

Aranyosi Ervin: Utópia

Mi lehet szép egy hajnalon?
Vöröslő fényben kél a Nap.
Simítva mezők lágy füvét,
Míg dunna alatt alszanak.
Szerte fehér köd lengedez,
Álomszerű, kék ég alatt.
Víg madárdal az égre száll,
Az éj elbújt vagy elszaladt.

Versenyre kél a kósza szél,
Borzolva dús fák lombjait.
Ébredezik a nagyvilág,
Új virág nyitja szirmait.
Illatfoszlánya szerteszáll.
Felhők között nevet a nap,
Megtisztul végre a világ,
Nincs bosszúság, nincsen harag.

Természetes a puszta lét,
Nem gyarló, nem is emberi.
Megváltoztatja életét,
Ki szívvel lát – felismeri!
Erőlködni felesleges,
A valóságot csak álmodom.
Hitem ragyog, lelkem repes,
S nem lépek túl az álmokon.

Utópia – ezt gondolod -,
Hogy ismét szép lesz a világ?
Hiába minden szép dolog,
A földön gonosz foga rág…
Alkotni képes gondolat,
A hit, remény hiába mind?
A világ vesztébe rohan,
Kihalni szépen megtanít?

Ölbe tett kezünk láncait
Lerázni elménk képes-e?
A jövőkép, mit alkotunk,
Valóság lesz, vagy csak mese?
Építsz-e gyermeknek utat,
Mely szép jövő felé vezet?
Vagy ujjad rossz felé mutat,
Kínálva halált, végzetet.

Igába hajtott barmait
Nem tiszteli már a világ.
Beállsz a sorba csendesen,
Vagy zúgod lázadók dalát?
Ezt is, azt is választhatod,
Megmentő lehetsz, vagy halott.
Döntésed hozhat szebb jövőt,
S ember maradsz, ha vállalod!

Aranyosi Ervin © 2010-08-21.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva