Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szonett a kutyáról


Aranyosi Ervin: Szonett a kutyáról

Gyönyörű szeméből értelem sugárzik,
az összes figyelmét neked szenteli!
Minden mozdulata alázatban ázik,
ha átérzed, szemed könnyel lesz teli.

Igazi esküvő, mikor a kutyád lesz,
és az örök hűség, az számára szent!
Ha szíved elnyeri, biztos boldoggá tesz,
mert komolyan veszi, hűsége mit jelen!

Persze, a csibészség ott bujkál lelkében,
s minden cinkosságra könnyen kapható.
Ám az őszinteség ott csillog szemében,
s amivel felbosszant, az megbocsátható.

Csupán szeretettel lehet reá nézni,
s hagyni szeretettel szívünk megigézni!

Aranyosi Ervin © 2017-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 22. rész

tunderorszag
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 22. rész

Napom végeztével
felvettem a könyvem.
Induljon az estém
szép mesével, könnyen!

A könyv tündéréhez
immár visszatértem,
– mesélje a mesém tovább,
– erre kértem.

– Hol is hagytuk abba?
Igen, már emlékszem,
hogy Tündérországban
szép esküvő lészen.

A tündér királylány
párját megtalálta
a vándorlegényben,
s esküvőjét várta.

Lett is hamarosan
olyan dínom-dánom,
amilyet nem láttak
szerte a világon.

Mert a Tündér király
megadta a módját,
fele királyságát
és az egész trónját,

a szép leányára,
s a párjára hagyta,
és ő visszavonult,
nincs már trón alatta.

Lám, egy vándorból is
tündérkirály válhat,
ha méltó a címre,
szerencsét találhat.

Ha az utad során
tudásod növekszik,
lesz, aki elismer,
lesz, akinek tetszik.

Mert a gondolatnak
teremtő varázsa,
létrehozni képes,
hogyha van parázsa.

Ha a vágy hevíti
biztos lángra lobban,
ha a tudományod
nem marad titokban.

A vándor bejárta
világ sok országát,
tanult, s fejlesztette
lelke gazdagságát.

Tudás és szeretet,
mind hasznára váltak,
ők adtak hatalmat
a csepp szikrát vágynak.

Igaz tündérkirály,
vált hát a vándorból.
a tündérek közt sem
lógott ki a sorból.

Ezért megbecsülték,
sőt, fel néztek rája,
így lett a tündérek
bölcs és nagy királya.

A feleségével,
oly boldogan éltek,
közös szép álmokat,
gyöngy létre cseréltek.

Szerettek, öleltek,
szép szavakkal szóltak,
egymás titkainak
ismerői voltak.

Egész Tündérország
példájuk követte,
egymást a tündérnép
őszintén szerette.

Így szállt hát az idő,
vidám volt a lélek,
s boldog minden tündér,
hát tovább mesélek.

Az esküvő után
alig egy év telt el,
gazdagabbak lettek
egy tündér gyerekkel.

Egy cseppnyi babával,
tündér rózsaszállal,
kit az anyja ringat
tündéri dalával.

Pici tündérlányka,
nőtt és cseperedett,
a tündér tudásból
megtanult eleget.

Ő lett a könyvtündér,
de ez a történet,
mára nem fér ide,
ezért itt ér véget.

Ám holnap eljövök,
még, ha nem is másért,
egy újabb meséért,
egy szép folytatásért.

Mert mesét hallgatva,
elaludni könnyebb:
– Jó éjszakát mára! –
Becsuktam a könyvet…

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 21. rész

a könyv tündére 20
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 21. rész

A mese tegnapról
a szép mába nyúlik.
A mai nap elszállt,
mert az idő múlik.

Kinyitom a könyvem,
keresem tündérem,
a mai folytatást,
érdeklődve kérem!

– Folytasd kedves tündér,
ott, hol abbahagytad!
A jó hintaszéked,
hintázzon alattad.

Én meg sámlin ülve
áhitattal nézlek,
hallgatva varázsát
csodaszép mesédnek.

A tündér királylány
méltó párját várta,
ám a királyfiban
sajnos nem találta.

A vitéz katona
sem volt szíve vágya…
Vajon igaz párját,
végre megtalálja?

S lám, nyílik az ajtó,
s egy egyszerű vándor
sétál most be rajta,
a másik szobából.

A szoba varázsa
tüstént megváltozott,
amikor a szemük,
s lelkük találkozott.

Varázsos bizsergés,
felizzik a lélek,
és a szívük dobban:
– Jaj, de jó, hogy élek!

Emiatt a percért
jöttem tán világra,
emiatt nyitottam
fénylő szemem tágra!

Ím, az egyik lelke,
mint a mágnes vonzza,
és a másik lélek
szívből viszonozza.

– Amióta élek
csak téged kereslek,
álmomban láttalak,
s azóta szeretlek.

Szólt a vándor,
s aztán folytatta beszédét:
– Bocsáss meg tündérlány
e nagy merészségért,

de ha te nem leszel
az én feleségem,
akkor nincs mért élnem,
akkor ez a végem!

És a tündérlány is
hasonlóan érzett,
őt is eltalálta
a bűvös igézet.

Érezte, a vándor
jó férje lesz mindig.
Nem hallgat azokra,
akik másra intik.

Aztán csak leültek
két szemközti székre,
és sort kerítettek
egy hosszú beszédre.

Elszaladt néhány perc,
elszállt néhány óra,
s mintha csak egy álom
válna itt valóra.

Meséltek, beszéltek,
kérdezgették egymást,
elszaladt három nap,
nem lesz vége meglásd…

Nem tudták megunni,
s nem is adták jelét,
meglelték a lelkük
rég elveszett felét.

A negyedik napon
hagyták végül abba,
s elhagyták a szobát,
együtt és szaladva.

Be kell jelenteni:
– Esküvő lesz kérem!
Jöjjön ünnepelni
rokonom és vérem!

Aztán egy igazi
tündér lagzit csaptak,
táncoltak, vigadtak
és sokat kacagtak.

A félvilág meglett
hívva lakomára…
Ám e történetből
elég is lesz mára!

Becsuktam a könyvet,
szépen elbúcsúztam,
majd a valóságból
az álmomba csúsztam!

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Esküvői kacsák

Aranyosi Ervin: Esküvői kacsák

Szeretettel kihirdetjük:
eljött hát a mi időnk!

Kies-Tavi városházán
lesz holnap az esküvőnk.
Szeretettel felkérünk és
meghívót küldünk neked.
Légy tanúja a frigyünknek,
tedd szebbé az ünnepet!

Aranyosi Ervin © 2013-10-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva