Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csak a szeretet segíthet


Aranyosi Ervin: Csak a szeretet segíthet

A hóesés öltözteti fel a téli fákat.
Zúzmarából apró rügyek díszítik az ágat.
Csillog, villog, hol fény éri, olyan mint egy ékszer,
nemes kincsét ritkán hordja, tán nem is elégszer.
Súlya alatt karcsú gallyak némán meghajolnak,
szél szavára válaszolva csengettyűként szólnak.
Rideg szépség, a zord télnek hideg ölelése,
fagyos kezek simogatnak, vajon nem kevés-e?
Gyenge a nap, nem sugárzik, nincs mi melegítsen!
A világban nincsen olyan érzés, mely segítsen?
Fagyos a szív, hűvös az ész, kihűlt minden csillag,
van-e még láng olyan, amely fagyot csillapíthat?
Hej, kirakat ez a világ, gyarló csillogással,
ha mind kihűlnek a szívek, s nem törődnek mással!
Ha a mosoly arcunkra fagy, nincs mi melegítsen,
ha kihűl a jószándék is, nincs ami segítsen.
Gyújtsunk gyertyát, apró lángot, hittel, szeretettel,
a tél dacát és hidegét győzze le az ember!
Szívünk összes melegétől gyúljanak ki fények,
melegségtől éledjenek bennünk a remények.
Csak a szeretet segíthet, szívből jövő jóság,
ha a szándék megváltozik, szépül a valóság.
Ne csak álom, s mese nyíljon karácsonyfa ágon,
érző szívek nyíljanak meg szerte a világon!
Gyújts egy gyertyát szeretettel és őrizd a lángot,
melegítse szeretetünk szebbé a világot!

Aranyosi Ervin © 2017-12-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet melegével

A szeretet melegével
Aranyosi Ervin: A szeretet melegével

Önző, vad világban jéggé fagy a lélek,
szívbe hideg markol, bánt a téli szél.
Üressé, kihalttá változik az élet.
Ennek a világnak tűzhelye legyél!
Fűts be önmagadba, légy felizzó kályha,
mely a hideg éjben áraszt meleget!
Szíved szép érzése legyen tüzed fája,
s áraszd melegséged, szeretetedet!

Vonzd a csüggedőket szeretetkörödbe,
tüzed bűvkörében melegedjenek!
Ne maradjanak az árnyékban örökre,
végre melegségre, fényre leljenek.
Meglátod, mennyien éheznek a jóra,
mennyi fázós lélek gyűlik majd köréd.
Mennyire szükség van bátorító szóra,
mikor szívbe markol a fagyos sötét.

Adj esélyt a mának, hogy jövőbe nézhess,
s mások is hihessék: jön majd kikelet!
Szívdobbanásoddal más szívben zenélhess,
hitesd el, érdemes itt élni veled!
Egy kedves mosollyal, mennyei derűvel,
hited erejével álmodj holnapot.
Légy az, aki mással varázslatot művel,
melyhez szívjóságod adhat alapot.

Szíved közelében a remény feléled,
s élhetővé válik a fagyos földi lét.
Szeretetvirágod szép mosollyá érleld,
add csak tiszta szívvel, s másé lesz tiéd!
Hagyd hogy köréd gyűljön, aki melegedne,
vidám tüzed gyújtson éltető reményt!
Aztán ismételd meg, – Miért ne lehetne? –
ezt a hitet nyújtó csodás eseményt!

Aranyosi Ervin © 2017-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Engedd be kutyádat!

Engedd be kutyádat
Aranyosi Ervin: Engedd be kutyádat!

A tél szorítása markolja világunk,
mínuszok repkednek, dideregve fázunk!
Az ember ilyenkor elbújik vackába,
ahol melegséget duruzsol a kályha.
De ha tüzet gyújthatsz, szívedben is tedd meg,
adj kis melegséget drága, jó ebednek!
Engedd be kutyádat, s ne csak a szívedbe,
ne legyen odakint, fagyban számkivetve!
Az ember barátja, hű és őrző társa,
engedd, hogy a szíved emberségét lássa
A fagy szorítása ne gyilkolja testét,
legalább adj neki melegedő estét.
Ne fázzon odakint, ne hagyd hogy megfagyjon,
néhány éjszakára melegedőt kapjon!
Engedd, hogy bejöjjön, úgy sincsen jobb nála,
s látod majd a szemén ott csillog a hála!
Aranyosi Ervin © 2017-01-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Melegítsd át a lelkünk!

aranyosi_ervin-melegitsd_at_lelkunk

Aranyosi Ervin: Melegítsd át a lelkünk!

Ha úgy érzed, körötted kihűlt a világ,
ha elveszíti szirmát minden vadvirág,

mikor megfagy az élet, s a lélek kong, – üres,
mikor minden, mi élő, menedéket keres,
akkor van te rád szükség! Hát legyél te a tűz,
mely élő melegével gondhalmokat elűz,
és világítson fényed, mely bevonz lelkeket,
mely felcsillanó remény zsarátnoka lehet!

Légy kandalló, vagy kályha, amely meleget ad,
s minden gyarló lelket bűvkörébe fogad!
Engedd a közeledbe, ki csepp örömre vár,
legyél a gondoskodó, termőre fordult nyár!
Biztasd az éhezőket, adj éltető hitet,
ne hagyd pokol tüzében kínok közt fagyni meg!
Mutasd meg a világnak a szeretet mit ér,
olvadjon fagyos szívünk, tűnjön a sarki tél!

Legyél hát te a kályha, s gyűljön köréd a nép,
mert mindannyian fázunk, s a fagyból rég elég.
Szeretet melegével olvaszd fel jégszívünk,
add vissza szép reményünk, add vissza szép hitünk.
Ha átmelegszik tőled a kihűlt, zord világ,
és újra nyitja szirmát millió vadvirág,
ha szívünk is felolvad, mert értelmet kapunk,
majd együtt világítunk, mint fénylő szép Napunk…

Aranyosi Ervin © 2013-10-23.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Árva levél


Aranyosi Ervin: Árva levél

Árva levél, milyen magányos,
tavasszal szülte őt a fa.
Testvérei rég tova szálltak,
őt marja csak a zúzmara.

Ragaszkodik kis életéhez,
mert ez az egy jutott neki.
Nyár elején repülni vágyott,
de öregen már nem meri.

Süvít a szél, testébe markol,
jeges késsel húsába vág.
Nem hiszi el, hogy véget érhet,
hogy ennyi volt a nagy világ.

Szitál a köd, arcára fagy,
míg új tavaszról álmodik.
– Bevárom itt az ébredést
– és görcsösen kapaszkodik.

Hiába harc, hiába minden,
ereje jégként olvad el.
A gyilkos szél fülébe súgja:
– árva levél, most menni kell…

Aranyosi Ervin © 2012-01-09.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hazafelé a téli erdőn

Aranyosi Ervin: Hazafelé a téli erdőn

Recseg a jég talpam alatt,
hókavicsok csikorognak,
erdő mélyén disznó szalad,
farkas szájak vicsorognak.

Sötét árnyék fehér hóra
szétterül és kúszik tovább.
Megrémít e kemény óra,
bőröm érzi a fagy fogát.

Felhők alatt a sötétség.
Hó világít csak az úton.
Szívemben a maró kétség,
sikerül-e hazajutnom?

Szívem dobol, vérem vágtat,
fejem felett varjak szállnak,
szemem már látja a házat.
Sietnem kell hazavárnak.

Aranyosi Ervin © 2009-12-17.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva