Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kövesd a madarat!


Aranyosi Ervin: Kövesd a madarat!

Képzeld el, ha szállnál, ha te is repülnél,
szélbe kapaszkodva, felhő szélen ülnél.
Onnan fentről látnád az egész világot,
megélhetnéd végre dédelgetett álmod.

Fentről másképp látnál, tán angyallá válnál,
Földhöz kötő gondok nélkül égben járnál.
Megértenéd végre, mi húz le a Földre,
mi tesz a múltadnak rabjává örökre?

Képzeld el, hogy fent szállsz, s az életed nézed,
kívülről láthatod szinte az egészet!
Nem ragadsz hitedbe, lehúzó mocsárba,
álmod megvalósul szebb napokra várva.

Hagyd hát, a képzelet emeljen magasra,
ne verhesse rossz hit, vagy félelem vasra!
Engedd el magadat, s kövesd a madarat,
aki fenn szárnyalva könnyed, büszke, szabad.

Aranyosi Ervin © 2017-05-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

A lélek nem öregszik
Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

Tudod, a lélek nem öregszik,
sőt gyakran újjászületik.
Ha azt teszed pont, ami tetszik,
lesznek még szép ünnepeid!
– Bizony, a lélek halhatatlan,
csak új testben új létre lel,
és megjelenik más alakban,
s elhiszi, hogy itt félni kell!

Nincs mitől félni a világban,
hisz minden érted létezik!
Találd meg célod itt, a mában,
lelked a jóra éhezik!
Szeretetre, megbecsülésre!
Szeresd hát előbb önmagad!
Szeretni kell, hát vedd már észre,
ha többet adsz, több is marad!

Ha félelmeid elfelejted,
szabad leszel, mint a madár.
Az ember teremtésre termett,
okot, szép célt mindig talál.
Keresd a vidámat, a szépet,
azt, ami jókedvre derít,
te rólad szóljon ez az élet,
fiatalítsd meg sejtjeid.

Keress magadnak új kalandot,
olyat, mi tetszik, s érdekel!
Pengess meg mától egy új lantot,
s lelked is boldog létre lel.
Teljesítsd végre be a vágyad,
s léted legyen örömteli.
Legyen az Isten vendég nálad,
ki benned jó kedvét leli!

Aranyosi Ervin © 2017-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetre vágyva

Szeretetre vágyva
Aranyosi Ervin: Szeretetre vágyva

Szeretetre vágyva jövünk a világra,
keressük az utat más lelkek felé.
Vágyunk tiszta fényre, fénylő napsugárra,
s tenyerünket tesszük a szemünk elé.

Szívünkre is páncélt húzunk félelemmel,
ha bántanak mások, ne fájjon nagyon!
Szeretettel élni nem is mer az ember,
mert a csalódásra több az alkalom.

Másoktól kapott hit zár börtönvilágba,
s félelem tart rabként rácsai mögött.
Pedig csak rabmadár vagy egy kalitkában,
aki börtönébe önként költözött!

S lám, nyitva az ajtó, csak ki kéne lépni,
lelked tiszta fénye mutathat utat.
Meg kéne tanulni szeretetben élni,
ez, mit a tudomány sajnos nem kutat.

Ha tudnád, figyelmed mire fókuszáljad,
mi az, ami fontos, mi a lényeges.
Talán értékes nyom maradna utánad,
mit az emberiség régóta keres.

Szeretetre vágyva jövünk a világra,
ám a kor eszméje harcolni tanít.
Felnövünk, felejtünk, s a sikerre vágyva,
magunk mérgezzük meg hétköznapjaink!

Aranyosi Ervin © 2016-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…


Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…

Levetted földi köntösöd és beléptél a fénybe,
önnön magadba költöztél, egy öröklétű lénybe.
Kellett bizony a földi lét, tapasztalások árán.
Örülni, sírni megtanulj, akár a magad kárán.

Már tudod jól, a félelem illúzió, csak álom!
És megszűnik, mert oktalan, átlépve a “halálon”.
Ami szintén nem létező, csupán bilincs a lelken.
Árnyék fal az, mely eltakar, s nem enged reád lelnem.

Nem bábu vagy, akit a sors csak jobbra-balra rángat.
Emléked nyom, s ha távozol, az itt marad utánad.
Szívekben élsz eztán tovább, visszahív sok-sok álom.
Csak anyag vész el általad, ha átlépsz a határon.

Ki tudja, mikor álmodunk, melyik valódi létünk?
Hányszor jövünk, hányszor megyünk, hányszor hisszük, hogy éltünk?
Sorsod – ami egy terv csupán – te írtad, s elfeledted!
Nem több, mint utad vázlata, s nem egy pallós feletted.

Miért kínlódtál évekig, hisz nem meghalni jöttél!
Azt hitted bölcsebb vagy ma már, bármelyik újszülöttnél?
Pedig a lélek tiszta még mikor lejön a Földre,
a bűn, a félelem, s harag nincsen még beletöltve.

Ne hidd, hogy majd tovább viszed! Itt hagyod lent, a porban!
Hiányozni sem fog neked, s nem keresed, hogy hol van?
Ahová mész, ott béke van, a szeretet virágzik.
s aki voltál, majd idelenn pár léleknek hiányzik…

Aranyosi Ervin © 2015-10-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Egy az Ember- egy az Isteny
Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Táncold át az életedet!
Legyél boldog, s elégedett!
Mikor szeretet vezérel,
Isten ölel két kezével!

Ha szívedben ott a hála,
az a kapzsiság “halála”.
Mert fájdalmat hiány okoz,
amit kétség, s harag fokoz.

Csak a félelem betegít,
rajta a szeretet segít,
általa válsz teljesebbé,
világoddal újra eggyé.

Benne fény van, s nincs sötétség,
teljessé válsz, semmi KÉT-ség.
Harmónia száll lelkedre,
és mosolyogsz, örülsz egyre.

Hidd el, mind-mind jó az ember,
– csak jó úton járni nem mer,
mert vagyonát, létét félti,
az életet félreérti.

De te tudd, és tedd is jobbá,
mindre egyként, mosolyogj rá,
melegítsd fel fáradt lelkét,
mert a mosoly öröm-jelkép.

Csalódás ért? Az csak próba!
Ez az út visz a pokolba,
mert, ha végképp reményt vesztesz,
nem jutsz vissza szép lelkedhez.

Hát bocsáss meg, s nyerj új hitet,
ki nem bízik, az ráfizet,
lelki nyugtát nem találja,
szívében nincs ott a hála.

Szeretetre bízd a lelked!
Önmagad is kell szeretned!
Lelkeddel vagy összezárva,
ezért sosem lehetsz árva.

EGY az EMBER – EGY az ISTEN,
így fonódik EGY-be minden,
s ami benned ott van régen,
megjelenik Földön-égen.

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kivül talán zord…

Kivül zord.jpgAranyosi Ervin: Kívül talán zord…

Kívül talán zord a világ,
itt érzek csak meleget,
itt érzek csak biztonságot,
körül vesz a szeretet.
Jó lenne, ha kiáradna,
mindenkiből, szerteszét,
s hallhatnánk sok szerető szív
boldogító, lágy neszét.
Értelmet nyerne az élet,
elmúlna a félelem,
s közösen egy szebb világot
építhetnél énvelem…

Aranyosi Ervin © 2015-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne építs templomot!

alkony
Aranyosi Ervin: Ne építs templomot!

Isten nem kért házat.
Hát ne építs néki!
Nem költözik abba,
jó neki az égi!

Építs inkább házat
a hajléktalannak,
akikből a Földön,
egyre többen vannak!

Jó lenne az Istent
szeretned, becsülnöd,
s nem kell azért templom
padjába beülnöd!

Ott van világodban,
ha kell, ott él benned,
ott lakik szívedben,
ezt kell észrevenned!

És mert kegyes az Úr,
hát légy te is azzá!
Tedd a világodat
széppé és igazzá!

Mikor szebbé teszed
a saját világod,
hidd el, teremtődet,
épp akkor imádod!

Tudd meg, az Istennek
sohasem kell szolga,
mert aki vele van,
tudja mi a dolga.

Aki a nevében
büntet és harácsol,
az nem Istent szolgál,
csak keresztet ácsol.

Nem létezik bűnös,
s “Isten nem ver bottal!”
A jót és a rosszat
mi teremtjük, okkal.

Mert a jó, s a gonosz,
hitünk csapongása,
képzeletünk terve,
lelkünk hasonmása.

Az, ami benned van,
kisugárzik onnan,
megjelenik élőn,
való világodban.

Rettegsz, ha belsődben
félelem ver tanyát,
sötét felhő fedi
szép Napod aranyát.

Újra felragyoghat
lelked tiszta fénye,
ha szíved vezeti
szeretet ösvénye.

Lásd vendégül tehát,
teremtő Atyádat,
vigadjon a szíved,
kerüljön a bánat!

Felejtsd félelmeid,
dühöd és haragod,
szeretettel tölts meg
minden egyes napod.

Legyen a templomunk
az ég kupolája,
gyűljön Isten népe
szeretni alája!

Aranyosi Ervin © 2015-07-01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Útravaló

Aranyosi Ervin: Útravaló

Nehéz feladatot bízok most lelkedre,
a szó erejével hass az emberekre!
Tanítsd hát meg őket önzetlen szeretni,
mutasd meg miképp kell jó embernek lenni!
Mondd el, a félelem olyan, mint az árnyék,
a mögött is látszik, ki a fényben áll még,
de ha sötétjére, végre, fény vetülne,
az ember a bűntől is megmenekülne.

Nem kell azt legyőzni, nem kell harcba szállni,
nem kell katonává, bősz harcossá válni,
csak megérteni kell! A félelem átok!
A gonosz árnyéka így kerülhet rátok!
Menj hát a fény felé, kövessék a lépted,
a szeretet útja mennybe vezet téged,
s nem kell szép Földünket magad mögött hagyni,
itt van a mennyország, fényben kell maradni!

Tudod, csak egy út van, a szeretet útja,
az válhat boldoggá, aki megtanulja.
Ez maga a csoda, szórhatod két kézzel,
mindig újabb terem, és sohasem vész el!
“Kérd és megadatik”, “add és visszakapod”,
ennyi varázslattal szépítsd minden napod!
Szereteted küldd szét, a szó könnyű szárnyán,
s úrrá lehetsz mindig a gonoszság árnyán!

Bocsáss meg azoknak, kik még bűnben élnek!
Tudatlanok Ők még, árnyékuktól félnek.
Nem látják, nem értik, mi a lét értelme,
ahol a szív hallgat, s irányít az elme!
Ott a szeretetnek nincsen még hatalma,
sötét falat épít a pénz birodalma.
Gazdagság és siker fájdalomra épül,
önzést, erőszakot hívva segítségül.

Menj hát, s szeretettel váltsd meg a világot,
elveszett szívekbe gyújts szeretet-lángot!
Mutass méltó példát, szavad melegítsen,
elveszett lelkeket a fénybe segítsen!
Csillapíts haragot, szívbe maró mérget,
emeld fel lelküket, mely a mennybe érhet!
A szeretet magját szórd szerte a Földön,
lelkünk szép vizétől új élet fejlődjön!

Aranyosi Ervin © 2015-01-17..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Félelem uralja az emberiséget.
E gonosz varázsnak, mondd, mi vethet véget?
Min kell változtatni, mit kellene tenni?

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Mert amíg a szívnek nincsen szabadsága,
sötét felhők ülnek a reszkető világra.
A lélek csak fázik, nem tud melegedni.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Míg az embereknek korlátolt a joga,
a gazdag világnak többre fáj a foga!
Minden háborúnak véget kéne vetni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Kizsigerelt Földünk, nyomorgó szegények,
éhező milliók, másodrangú lények,
– míg telve sok raktár – nekik nincs mit enni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Kitalált betegség, lassan ölő mérgek,
gyilkos oltóanyag van itt már temérdek.
Túl sok már az ember? Nem is kéne ennyi?

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Modern rabszolgaság, értéktelen munka,
sikertelen élet vár mindannyiunkra?
Gyilkos betegségek, rák és “dili flepni”.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Hazug médiákból, cenzúrázott hírek,
ömlenek fejünkre, miből én nem kérek.
Reklámok özöne: Venni, venni, venni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Hazug politika, mázsás adóterhek,
dolgozol, mint “állat”, mégis letepernek.
Pénzed elpárolog, nem is marad semmi.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Illúzió pénzek, gazdagodó bankok,
gazdasági válság, félrevert harangok.
Nem kéne a népet így félrevezetni.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Lelki konfliktusok, lelki betegségek,
félelemben élők, lélekben szegények,
a bűnt vállatokról le kellene tenni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Félelem uralja az emberiséget.
E gonosz varázsnak, mondd, mi vethet véget?
Min kell változtatni, mit kellene tenni?

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Ha tetszik a vers, hát ne tartsd meg magadnak!
Azoké a jövő, akik szívből adnak,
s ahhoz, hogy szebb legyen, nem kell több, csak ennyi:

– Taníts meg másokat őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin © 2014-01-29.
A vers és a kép megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Karácsony előtt…

Aranyosi Ervin: Karácsony előtt…

Bejárhatsz áruházat, boltot,
de kapni ott, ezt nem lehet.
Oly különleges, szép ajándék,
a szívből jövő szeretet.

Kifogyhatatlan, örök forrás,
ott ered szívünk rejtekén.
Csak hagyni kéne szétáradni,
– ömöljön szét a földtekén!

Hidd el, sosem fog hiányozni,
sosem fogy el! – Sőt, visszatér!
S úgy gyógyít testet, s minden szervet,
mint a megújult, tiszta vér.

Két dolog van csak, ami árthat,
a rossz szándék, s a félelem.
A szeretet ezt mind legyőzi:
– “lelket tápláló élelem”.

Csak hinnünk kell a szeretetben,
-alapvetően jók vagyunk!
Csak látnunk kell, hogy mi irányít:
Szerető szívünk? Bölcs agyunk?

Legjobb, ha szeretet vezérel,
a jó szándék, az érzelem.
Ki hisz a jóban, igazságban,
az együtt érez én velem.

Szeressük jobbá a világot,
a sötétet, fény váltsa fel!
Legyen a Föld olyan, hol lelkünk,
több milliárdnyi társra lel!

Aranyosi Ervin © 2013-12-15
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével együtt lehetséges
Minden jog fenntartva