Aranyosi Ervin: Védőszárnyak

Védőszárnyak
Aranyosi Ervin: Védőszárnyak

Védőszárnya védi, óvja,
szeretetét rájuk szórja.
Gondoskodik, figyel rájuk,
– ő az édesanyukájuk.
Ő béleli ki a fészket,
általa lesz szebb az élet,
s tőle tanulják a nyelvet,
amin ért is minden gyermek.

Ő táplálja, ő növeszti,
s mikor megnő, elereszti.
Aggódon figyeli őket,
mert félti a felnövőket.
Ő tanítja őket szállni,
saját lábukon megállni,
ő viseli minden gondjuk,
ezért jó anyának mondjuk.

Védőszárnya alatt ülnek,
amíg kicsik nem repülnek,
aztán megnő testük vágyuk,
és kitárul a világuk.
Kellenek e védőszárnyak,
hogy a rájuk eső árnyak
soha ne bánthassák őket,
a holnapért felnövőket.

Aranyosi Ervin © 2016-06-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva