Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

szept
29

By

Aranyosi Ervin: Az élet ajándék

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Az élet ajándék

Az élet ajándék, kár eltékozolni,
hagyni elavulni, vagy szemétre szórni!
Inkább leld meg benne a páratlan kincset,
nyiss egy újabb ajtót, nyomd le a kilincset!
Hagyd, hogy feltáruljon, mi mögötte bújik,
s lásd meg, hogy az élet végtelenbe nyúlik!
Csak engedd, hogy lelked a fénybe vezessen,
minden egyes nappal új csodád lehessen!

Végtelenből jöttél, megélni világod,
még ha az értelmét nem is mindig látod.
Keresd hát az okát, hogy mi végből lettél,
millió oka van annak, hogy születtél!
Ezek apró kincsek, szedd csak szépen sorba,
ne hagyd szanaszéjjel, eltűnni a porban!
Gyűjtsd össze, rakd össze, és értelmet kapnak,
saját világodat alkosd meg magadnak!

Az élet ajándék, örülj neki, kérlek,
az utadon végig angyalok kísérnek.
Még ha nem is látod néhanapján őket,
egyengetik utad, jobbat várva tőled!
Hogy azt add, aki vagy, amiért születtél,
hisz oka van annak, mért pont ilyen lettél!
Csak a fókuszt kéne olykor változtatnod,
szívvel, szeretettel világodra hatnod!

Élvezni, csodálni, örülni a létnek,
meglelni a kincset, mit sorsod eléd tett!
Segíthetnél másnak, hogy ő is ráleljen,
a kedveskedésre őszintén feleljen!
Az élet ajándék, fogadd szeretettel,
legyél világodat jobbá tévő ember!
Légy te is ajándék mások életében,
szeretet vezessen önzetlenül, szépen!

Aranyosi Ervin © 2023-09-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

nov
9

By

Aranyosi Ervin: Szemüvegen át

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Szemüvegen át

Szemüvegen át nézed a világod,
s csodálkozol, hogy sérül valóságod,
néha homályos, máskor felnagyít,
és elhiszed, a média tanít!
Mindennap másra fókuszál figyelmed,
mutatják, hogy ma kit kell irigyelned,
s elhitetik, hogy az élet nehéz,
s ezt látja mind, aki csak belenéz.

Lelkeden át kellene tisztán látnod
és megtalálnád élhető világod.
De te csak másolsz – mindennap ezt teszed –
pápaszemed naponta felveszed.
Vakságot okoz ez az okuláré,
s a tiéd rosszabb, mint egykor volt apádé,
bár igazat, jót, az sem mutatott,
megvezetett és út szélén hagyott.

Mit rád adtak, a szemüveg homályos,
az igazságot látni akadályoz,
elvakít és csak a csillogást adja,
a valóságot tőled megtagadja.
Bárcsak az ember az igazat meglátná,
élete értelmét végre megtalálná,
s ledobná végre az évezredes láncot,
ami rabbá tette az egész világot.

A szemüveged le kéne végre tenned,
hisz a csodád, nem kívül van, tebenned!
S ha egyszer majd lelkedből kiragyog,
lőn világosság, s te pedig hagyod,
hogy fény vezesse minden léptedet,
a világod végre megértheted!
Szíveddel láss, dobd el szemüveged,
s az élet onnan egyszerűbb lehet!

Aranyosi Ervin © 2022-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

máj
16

By

Aranyosi Ervin: Feltöltődés

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Feltöltődés

Elfárad a lélek,
ha nem kap, csupán ad,
ha a szeretetvágy
a lélekben lankad.
Nem érzed, ha telik,
hogy több leszel vele,
s hiába is szövöd
a vágyaid bele!

Meg kell hát pihenni
– a csend is hallható –
s ki magába süllyed,
világot hallgató!
A teljesség csendje,
oly hangok özöne,
mik nyugtatják lelked,
s jó érzések zöme.

Erőt merít a lélek,
így tud lépni tovább,
így képes önmagából
kihozni új csodát.
Merülj el a csendben,
forrásod befogad,
bízd rá a képzeletre,
s töltsd újra fel magad!

Töltsd meg a lelkedet
érző szeretettel,
gyógyíts a világon,
légy teremtő ember!
Csak a szépre figyelj,
érintse meg lelked,
hadd kelljen jó érzés,
könnyű szárnyra benned!

Töltődj szeretettel,
építő álmokkal,
töltsd meg lét-tarisznyád,
élhető célokkal!
Fókuszálj a jóra,
élvezd ki a létet,
hiszen teremteni
hívtak létre téged!

Ürítsd ki zsongó elméd,
lazuljon végre el,
hunyd le szemed egy percre,
majd emeld az égre fel.
Az ég végtelen kékje,
megnyugvást ad neked,
így juthatsz be a fénybe,
mely otthonod lehet.

Aranyosi Ervin © 2022-05-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva