Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nagyapó mesél


Aranyosi Ervin: Nagyapó mesél

Talán egyszer, nem is régen,
kis kunyhóban, erdőszélen,
ahol ezer csoda volt,
Nagyapó, s az unokája
egész nap az erdőt járta,
ahol madár dala szólt.

Tücsök, s bogár élte napját,
gomba lengette kalapját,
még a Nap is nevetett.
Zöld lombok közt mókus ugrált,
szarvas vette erre útját,
s biztonságban lehetett.

Sok szamóca nőtt zöld bokron,
méh zümmögött virágcsokron,
s mézhez nektárt szüretelt.
Vidám csendben őz tanyázott,
zöld gyík kis sziklára mászott,
fénylő létet ünnepelt.

Kis patak a fák tövében
surrant, s néhány hal vizében
fürdött fénylőn, csillogón.
Békák brekegtek a partján,
egymás szerenádját hallván,
szerelmet nem titkolón.

Béke honolt a vidéken,
erdőben és erdőszélen,
álmodott a nyugalom.
Ott tanyázott néhány róka,
két felnőtt és pár apróka
játszott, s nem volt unalom.

Aztán eljött a szép este,
mindenki vackát kereste,
és az erdő megpihent.
Hold világlott fent az égen,
sok csillag gyúlt a sötétben,
volt egy egész regiment.

Nagyapó kis tüzet gyújtott,
unokája hozzá bújt ott,
s várta az esti mesét.
Mert Nagyapó olyat mesélt,
milyet régen sok ember élt,
– hosszú volt és csodaszép.

Szép szavait egybefűzte,
mese szárnyán messze űzte,
a szálló képzeletet.
Története lenyűgözte,
s úgy mint tésztát, jól megfőzte
a kíváncsi gyereket.

Unokája szavát itta,
s a képzelet mint parittya
bizony messze repített.
Volt ott “terülj-terülj asztal”
mit a szegény is magasztal,
ha neki is terített.

Varázskalap, bűvös csizma,
úgy, ahogy az álmaimban,
mind-mind bizony belefért.
Tündérlány és büdös banya,
királyi vár, apró tanya,
az mind más mesét mesélt.

Tűz pattogott és az égen,
sötét égbolt mély vizében,
kigyúltak a csillagok.
Bagoly röppent hinta ágra,
éles szemét nyitva tágra,
s azt huhogta: – Itt vagyok!

Hold kóborolt fent az égen,
Naptól lopott tükörfényben,
álmodott és tündökölt.
Mert fényes volt, s büszkén hitte,
az életben sokra vitte,
s gazdagabb lett, mint a Föld!

Mese elszállt, s elvarázsolt,
égő ág, gally elparázsolt,
már csak hamva hagy nyomot.
Az unoka piheg szépen,
ott a nagyapó ölében,
elaludt, s már álmodott.

Hát nagyapó átkarolja,
viszi, mintha kincse volna,
aztán ágyba fekteti.
Holnap újra jő az este,
mese is lesz, szépre festve,
mesél, amíg teheti.

Aranyosi Ervin © 2017-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne vedd túl komolyan!


Aranyosi Ervin: Ne vedd túl komolyan!

Ne vedd túl komolyan ezt a szép játékot!
Fogadd életedet úgy, mint ajándékot!
Élvezd minden percét, mintha úton lennél,
mintha egyik pontból, egy másikba mennél.

Mintha tengerparton kagylók közt sétálnál,
s minden szép darabot bámulva csodálnál.
Mintha a homokban száz szétszórt kincs lenne,
hogy te felfigyelj rá és gyönyörködj benne!

Mintha Nap az égen csak neked ragyogna,
mintha még a szél is táncba érted fogna.
A madarak mind-mind érted repülnének,
mintha rád nevetne mindennap az élet!

Észre kéne venned, és folyton csodálni,
hagynod kéne lelked boldogabbá válni!
Elfogadni mindent, ami történt véled,
hiszen téged tanít általuk az élet.

Régi hiteidet, kérlek gondold végig.
Földhöz kötött madár sem szállhat az égig!
Hagyd lelked szárnyalni, mintha madár volna,
mintha ez a világ csakis rólad szólna!

Mert a te világod, neked lett teremtve,
s te vagy mindennap a főszereplő benne.
Élvezd hát a filmet, alakítsd világod,
s ha kedved szerint élsz, szép is lesz, meglátod!

Egy másik világból születtél e Földre,
leélsz egy életet tanulással töltve.
Halál nem létezik, “mennyországod” vár rád,
mi lenne, ha dolgod boldogan csinálnád?

Nem kell sosem félned, nem ronthatsz el semmit,
vágyad gondjaidon majd keresztül lendít!
Ne ragadj hát bele a hitetlenségbe,
kövesd vágyaidat, s emelkedj az égbe!

Kísérjen szeretetet, hallgass szép szívedre,
ez a szép forrásod vízét őrző vedre!
Ne hagyd kiszáradni, s tölts belőle másnak,
légy része a mindent éltető  forrásnak!

Ne vedd hát komolyan ezt a szép játékot,
sokkal kellemesebb mikor szívből játszod,
gondolataidat szépen válogasd meg,
s meglátod általuk szebb napjaid lesznek!

Aranyosi Ervin © 2017-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel többre vinnénk!


Aranyosi Ervin: Szeretettel többre vinnénk!

Szeretettel többre vinnénk,
ha magunkban jobban hinnénk.
Nem úsznánk szembe az árral,
megbékélnénk a világgal.

Bennünk élő szép tudásunk,
szebbé tenné minden álmunk,
teremtenénk képzelettel,
s boldog lenne minden ember!

Álom, álom, édes álom,
létem célját hol találom?
Honnan fogok többet tudni,
s már a Földön mennybe jutni?

Lelkünk mélyén ott az érték,
pénzben, kincsben sosem mérték!
Amit adsz, azt kapod vissza,
lelked a jót mohón issza.

Legyél mással emberséges,
jobbá válni lehetséges!
Szeretettel többre vinnénk,
ha magunkban jobban hinnénk!

Tárd ki szíved, szeresd magad,
szép jövőt csak élő mag ad!
A szeretet benned éled,
ha világod szebben éled!

Aranyosi Ervin © 2017-07-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Égi háború

Aranyosi Ervin: Égi háború

Villámok szabdalták fel az eget,
dördült az ég és a föld remegett.
Tarolva, pusztítva vágtat a szél,
elbújik, menekül mind, aki él!

Vén fákkal birkózik most a vihar,
kezével tépked, s rúg lábaival,
reccsenve kifordul, törik az ág,
utolsót nyög bele még a világ.

A felhők zokognak, s ömlik a könny,
sötétlőn árad a néma közöny.
Villámok cikáznak, izzik az ég,
dördül a mennydörgés, mint pléh fazék!

Fekete könnyektől ázik a föld,
hullámzó köntöse alakot ölt.
Sudárfák hajolnak föld-fele meg,
hallik, a lelkük is beleremeg.

Győzött a vihar, már tisztul a lég,
gyászos nyomort hagy az úton a vég.
Oszlik a sötétje, – félre ború!
Mára már véget ért a háború.

Tőrt ágak lepik a csatateret,
vajon e pusztítás honnan ered?
Pusztító erőről szólt a dalom,
ennyire képes a nagy hatalom…

Aranyosi Ervin © 2017-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kell egy dal


Aranyosi Ervin: Kell egy dal

Kell egy dal, mely szívemből beszél,
kell egy szív, mely az én szívemhez ér,
kell egy szó, kell egy érzés,
kell egy álom, megkísértés,
kell egy hang, mely hozzám visszatér.

Hinnem kell, hogy van még tiszta szó,
hinnem kell, hogy a jó átadható,
hinnem kell, benned, s bennem,
hinnem kell a végtelenben,
s hinnem kell, hogy él bennünk a jó!

Értünk van – tudom – az egész világ,
Tudom jól, még sok jó vár reánk,
Tudom jól, hogy nem kell félni,
csak a mának kéne élni,
nekünk nyílik minden szép virág!

Kell egy dal, mely szívemhez beszél,
kell egy Föld, hol az ember szebben él,
Kell egy Föld, ahol szeretnek,
nagyon kell az embereknek,
lélek kell, hogy emberré legyél!

Aranyosi Ervin © 2017-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nézd a kelő Napot!


Aranyosi Ervin: Nézd a kelő Napot!

Kelő Nap simítja fényével a Földet,
fű, fa ébredezik, s ölt magára zöldet.
Apró hangszórókból madárdal kel szárnyra,
teremtőnk mosolyog rá a nagyvilágra.
Ébredj te is lassan, hálával szívedben,
akarj mától élni, boldogulni szebben.
Akard felfedezni mindenben a szépet,
szeretet folyódban áradjon az élet!

Hagyd hát, hogy arcodra mosoly-fény terüljön,
hagyd, hogy a világ is jó kedvre derüljön!
Belső ragyogásod ne tartsd meg magadnak,
hisz, akik szeretnek, önmagukból adnak.
A kelő Nap fénye arcodon ragyogjon,
hagyd, hogy mosolyodtól más is gazdagodjon!
Élvezd minden perced, a madarak hangját,
szellő susogását, szorgoskodó hangyát.

Hiszem, fontos lenne a szívedbe vésni:
– Sosem kell rohanni, mert nincs mit lekésni!
Figyelj az utadra, nem a cél a fontos,
lásd meg mi történik, mi változik pont most!
Légy boldog a mában, élvezd, amit láthatsz,
ne hidd, hogy majd egyszer boldogabbá válhatsz!
Ha csak jövődre vársz, s azon jár az eszed,
a teremtő mádat gátlásossá teszed.

Nézd a kelő Napot, felkúszik az égre,
nem gondol tegnapra, a tovaszállt rég-re.
Nem aggódik azon, mit hoz majd a holnap,
sikert, pénzt, csillogást, vajon mikor, s hol kap?
Legelteti szemét csodaszép világán,
lombosodó fáin, sok kinyílt virágán.
Édessé teszi a Föld összes gyümölcsét,
figyeld meg a Napot, szép világunk bölcsét!

Aranyosi Ervin © 2017-05-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kövesd a madarat!


Aranyosi Ervin: Kövesd a madarat!

Képzeld el, ha szállnál, ha te is repülnél,
szélbe kapaszkodva, felhő szélen ülnél.
Onnan fentről látnád az egész világot,
megélhetnéd végre dédelgetett álmod.

Fentről másképp látnál, tán angyallá válnál,
Földhöz kötő gondok nélkül égben járnál.
Megértenéd végre, mi húz le a Földre,
mi tesz a múltadnak rabjává örökre?

Képzeld el, hogy fent szállsz, s az életed nézed,
kívülről láthatod szinte az egészet!
Nem ragadsz hitedbe, lehúzó mocsárba,
álmod megvalósul szebb napokra várva.

Hagyd hát, a képzelet emeljen magasra,
ne verhesse rossz hit, vagy félelem vasra!
Engedd el magadat, s kövesd a madarat,
aki fenn szárnyalva könnyed, büszke, szabad.

Aranyosi Ervin © 2017-05-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyen az élet…


Aranyosi Ervin: Legyen az élet…

Legyen az élet nagy kaland!
Ne ússz az árral szembe!
Ha szállsz – érzed – szíved szabad,
merülj a végtelenbe!

A zöld Föld meglásd felvidít,
derűje elvarázsol,
lassíts, csak tárd ki szárnyaid,
s meríts erőt a mából!

Légy ember, legyél önmagad,
álmodó, tiszta lélek!
Teremtsen jobbító szavad,
s gazdagítson az élet.

Ne bántson múlt, mely tovaszállt,
ne sírj tovább felette!
Ne várd a végzetes halált,
mely álmaid megette!

Tiéd a szabad akarat,
használd, s te tervezd sorsod!
Tedd boldogabbá önmagad,
hisz gondjaid megoldod.

Feledd tehát a gondokat,
légy önmagadra büszke!
Éld meg a szép világodat,
mely lelked tiszta tükre!

Aranyosi Ervin © 2017-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha ráérnél…


Aranyosi Ervin: Ha ráérnél…

Fölénk borult az égbolt, óvja, védi a földet.
A napfény palettáján kever megannyi zöldet.
Apró, színcsepp virágok, rejtenek számos titkot,
harmatcsepp bont ki álmot, s világot tükröz itt-ott.

A fénynek kupolája egy szebb világot sejtet,
pigmentek palettája ébreszt szövetet, sejtet.
Lélegző, tiszta álom, kelő holnapot táplál,
s a fű közt éledezve nyílik sok szép virágszál.

Reánk borul az égbolt égszínkék kupolája,
s éled a Föld, s a felhő vízpárát szór reája.
A fű is csendben nő fel, az ég felé kinyúlva,
s madárdal csempész hangot, trillával csendbe hullva.

Millió mozdulatból nyugalom csendje árad,
csodás hajnalra ébred az élő ember, s állat.
Tudod, ha nem rohannál, meglátnád ezt a szépet,
s boldoggá is tehetne a lazán merengő élet!

Aranyosi Ervin © 2017-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Havas gólyafészek


Aranyosi Ervin: Havas gólyafészek

Gólya mama, gólya papa ilyet még nem látott:
– Jéggé fagyott hótakaró fedi a világot!
Mivé lett a pihe-puha, melengető fészek,
hóban áznak a tojások, didereg az élet.

A gólyákat hó takarja, s nincs mi melegítsen,
nincsen napfény, langyos szellő, ami megsegítsen.
Hazajöttek Afrikából, üzenetet kaptak,
s nem találják a nyomát sem a meleg tavasznak.

Hogyan kéne segíteni, hogy mentsük meg őket,
hogy kergessük messzi tájra a gonosz felhőket?
Hogyan tegyük élhetővé újra a világot?
Kérjük Istent, legyen újra a kihűlt Föld áldott!

Aranyosi Ervin © 2017-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva