Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Földünk, világunk

Aranyosi Ervin: Földünk, világunk

Tudod a Föld egy óriás labda,
gurul körbe a Nap körül.
Gyönyörű kék sok-sok darabja,
ahol a víz, a tenger ül.
Zöldek a rétek és az erdők,
ahol élnek az állatok.
Fehérek fenn a bárány felhők,
ahol csak gépen szállhatok.

Amerre nézel láthatsz szépet,
nappal a nap reád ragyog,
éjszaka meg, ha holdad nézed,
pislognak rád a csillagok.
Nézz meg egy gyönge kis virágot,
nincs két egyforma levele,
kis szirmokat a Napra tátott,
sosem tud betelni vele.

Nézz meg egy fát, erős a törzse,
öleld csak át, ha kedveled!
Földi erőket gyűjtve össze,
feltölti cseppnyi testedet.
Földünkön él megannyi állat,
láthatsz vizekben halakat.
S ha szemed felhőket csodálgat,
arra repülnek madarak.

Vannak vadak, kik vadon élnek,
s olyan, mely ember körül él.
Van, mely örül, hogy velünk élhet,
s van, mi rejtőzik, mivel fél.
Tekints reájuk szeretettel!
Földi lakók ők, tudhatod.
Legyen jó gazdájuk az ember,
becsülj meg minden állatot!

Nézd meg az emberek világát,
Szerethetők mind, úgy hiszem!
Egynek sem lelnéd pontos mását,
különbözünk mind, ennyien.
A változatosság gyönyörködtet,
vannak hát jók és kedvesek.
S vannak, kik jót tanulni jöttek,
s vannak még „vadóc” emberek.

Szeretnéd Őket jobbnak látni?
Küldj hát nekik egy szép mosolyt!
Cserébe nem kell semmit várni,
de tudd, szívükbe fény hatolt.
Varázsold szebbé, most a földet,
legyen boldog, ki rajta él!
S ahogy nősz, jön majd száz más ötlet,
hogy boldog földlakó legyél!

Aranyosi Ervin © 2012-02-13.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Most megbocsátok…

Valóságomból álmomba bújtam,
nem nehezül rám többé a múltam.
Nem bántja lelkemet gyűlölet, átok.
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Ellazult testemnek érzem a súlyát,
elhagyom életem fájdalmát, búját.
Sok szeretettel gondolok rátok!
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Szívemben melegség, szeretet éled,
A terheket lerakom, mit rám mért az élet.
Az emberek szeretnek, mind jó barátok.
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Megtanulok végre másképpen élni,
a szépet vonzani, nem pedig félni.
Negatív dolgokról, a jóra váltok…
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Lelkemből építek egy jobb világot.
segítség kellene. Gyertek barátok!
Az emberi fájdalom örömmé váljon!
Földünk a szeretet földjévé váljon,
és semmi se fájjon!