Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A kincs

Festmény: Czelédi Zoltán – A kincs

Aranyosi Ervin: A kincs

Kincseket lelni homokban is lehet.
Mert felfénylik, ha rányitod szemed!
Mitől lesz kincs? Mert annak képzeled,
azzá teszi benned a képzelet.
Attól lesz kincs, ki ekként nézi azt,
értéknek látja, s nyom rá pecsétviaszt,
hogy elismervény, vagy oklevél legyen,
vagy dísz csupán egy eldugott helyen…
A fösvény eldugja, ne lássa senki más!
A jótékonynak célja nem vitás,
megmutatni, adni mindenkinek,
hiszi, világát ezzel menti meg.
Az igazit, azt nem látják sokan,
pedig hiszem, mindőnkben rejtve van!
Ha osztogatnád, lennél gazdagabb,
ha nem kincsekkel mérnéd önmagad!

Aranyosi Ervin © 2019-05-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Raboddá váltam


Aranyosi Ervin: Raboddá váltam

Fösvény vagyok, csak magamnak akarlak,
ne érinthessen más ember fia!
Legyél hát része a versnek, a dalnak,
nem is szabad másnak megtudnia!

Én akarok csak gyönyörködni benned,
talált ékkőben, amely egyedi.
De jól tudom, ehhez rabbá kell lenned,
és azt szívem meg nem engedheti.

Hisz elhervadnál drága kis virágszál,
ha eltakarnám tőled a Napot.
Rabod én lettem, mint méh, mely alászáll,
s édes mézedbe beleolvadok.

Kívánom hát, hogy zárj a börtönödbe,
hadd legyek rab szép szívedben örökre!

Aranyosi Ervin © 2018-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva