Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az igazi felismerés


Aranyosi Ervin: Az igazi felismerés

Mikor problémád van, ne siránkozz rajta,
ne sírd világodat bánattal teli!
Hiszen a forrásod nem veszted akarta,
tudja, a megoldást lelked megleli.
Mert már minden válasz ott van régen benned,
külvilág zajától mégsem hallhatod!
A negatív érzés épülni nem enged,
ha fájdalmaidnak tested átadod.

Mindig csak a jóról, s szépről kéne szólnod,
kerülni a rosszat és a nyafogást.
Hinni, gondjaidat könnyedén megoldod,
s nem kell érte tenned, hidd el, soha mást:
– csak a lelked mélyén szépen elmerülni,
a külvilág zaját megszüntetni már.
Saját szép lelkeddel egy síkra kerülni,
ahol csend és béke, s Isten szava vár.

Ott van az életnek minden tudománya,
a tudásnak fénye ott majd rád vetül,
megoldódik könnyen életed talánya,
lelkednek tavából felszínre kerül.
Harcnak, küzdelemnek nincsen semmi haszna,
boldoggá az embert csak szeretet tehet.
Melletted az élet könnyen elszaladna,
és csak történnének a dolgok veled.

Adj örömöt másnak, ha örömre vágynál,
vidámíts, vigasztalj, így emelve fel!
Nincs nagyobb gazdagság egy igazi társnál,
akinek a lelke lelkednek felel.
Tapasztald meg azt is, milyen öröm adni,
csodálatos érzés, boldogabb a szív,
és ha felismered, jó akarsz maradni,
hisz maga az élet egy szebb világba hív!

Aranyosi Ervin © 2019-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adjon Isten!


Aranyosi Ervin: Adjon Isten!

Bort, búzát és békességet,
jót-teremtő képességet,
álmot hozó fáradtságot,
egy élhetőbb szebb világot,
adjon Isten nékünk!

Önbecsülést, tudást, hitet,
poharunkba tiszta vizet,
felvirágzó magyar földet,
élő piros, fehér, zöldet,
adjon Isten nékünk!

Világmentő csodás álmot,
szép szóban mért gazdagságot,
összefogást, barátságot,
egymást dicsérő jóságot,
adjon Isten nékünk!

Adjon erényt, igazságot,
az élethez bátorságot,
sírig tartó egészséget,
éltet, ami nem ér véget,
adjon Isten nékünk!

Szeretetet bőven adjon,
hogy szívünkből kiáradjon,
áldást hozva visszatérjen,
lángot, ami folyvást égjen,
adjon Isten nékünk!

Utódokat, tisztes jövőt,
családfát, az égig növőt,
táncot, zenét, műveltséget,
amely naggyá tesz egy népet,
adjon Isten nékünk!

Adjon hozzá akaratot,
erőt, mely sikert aratott,
magot, amely kikel bennünk,
legyen mire büszkék lennünk,
adjon Isten nékünk!

Aranyosi Ervin © 2019-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éhező szívek farkasai


Aranyosi Ervin: Éhező szívek farkasai

Eljön a tél, s a világra
az a sok hó rászakad.
Az emberek feldíszítik
kívülről a házakat.

Égők gyúlnak utak mentén,
csillogón és fényesen,
csillagokkal telik a Föld
s fontos is, hogy szép legyen!

Kirakat lesz a világunk,
a gazdagság látható,
fényfüzérek pislogása,
fényjátéka várható.

És az emberek szívében?
Ott is kigyullad a fény?
Nem láthatják, hogy ott bujkál,
s néha éhezik egy lény.

Ő a szeretet farkasa,
és a jóra éhezik,
az emberek nem is tudják,
azt, hogy ott bent létezik.

Persze, néha-néha érzik,
amikor fáj a szívük,
mikor elvész a reményük,
s köddé válik a hitük.

Ezt a farkast szeretettel,
megetetni kellene,
ne a gyomra korgásától
kapjon szárnyra a zene.

Szeretetet kéne adni,
a világba szórni szét!
Megetetni szép szívünket,
ápolni a másikét!

Könnyű lenne jóllakatni
szívünk éhes farkasát.
Szeretetet kéne adni,
nem csak fénylő maskarát.

Sokkal szebb, ha a szem csillog,
és a szívünk felragyog,
ha az emberek szívében
jól laknak a farkasok!

Aranyosi Ervin © 2018-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dúdoljuk a szeretet dallamát!


Aranyosi Ervin: Dúdoljuk a szeretet dallamát!

Minek kell a gazdagság,
ha nem vagy tőle boldog?
Minek kell a szerelem,
ha nem szívből szeretsz?
Minek kell egy munkahely,
ha kényszer adja dolgod?
Minek vannak vágyaid,
ha boldog nem lehetsz?

Minek kell a boldogság,
ha folyton sírsz a mában,
kinek mutatsz más arcot,
ha lelked közben fáj?
Mért hiszed, hogy nincs helyed
a jólét áramában?
Minek kell a szerelem,
ha rád úgysem talál?

Refrén.:
Gyere dúdoljuk együtt a szeretet dallamát,
gyere hirdessük együtt, hogy szebb lesz a világ,
Alkossunk kört mind itt a Földünk körül
és érezzük, hogy a szívünk örül!

Gyere dúdoljuk együtt a szeretet dallamát,
szívdobbanásunk adja a ritmusát!
érezzük együtt, minden szív velünk örül,
érintsük meg egymást a Földkörül!

Miről szól az életünk,
ha rabszolgák vagyunk,
ha csak egyhelyben álldogálunk,
és nyomot sem hagyunk!
Miről szól az életünk,
ha nincsen szeretet,
éljünk mától teljes életet!

Refrén.:
Gyere dúdoljuk együtt a szeretet dallamát,
gyere hirdessük együtt, hogy szebb lesz a világ,
Alkossunk kört mind itt a Földünk körül
és érezzük, hogy a szívünk örül!

Gyere dúdoljuk együtt a szeretet dallamát,
szívdobbanásunk adja a ritmusát!
érezzük együtt, minden szív velünk örül,
érintsük meg egymást a Földkörül!

Aranyosi Ervin © 2017-10-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok


Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok

Becsüld meg amid van,
s légy általa boldog.
Kitárt tiszta szívvel,
– úgy végezd a dolgod!
Próbálj másnak adni,
legyen boldog tőle.
Fogadd el, mit más ad,
ne térj ki előle!

Higgyél önmagadban,
csodákra vagy képes!
Szívvel teremteni
mindig lehetséges.
Ne irigykedj másra,
attól nem lesz neked,
az irigység lehúz,
s vágyad késlelteted.

Mindened meg lehet,
amire csak vágynál,
teremtő erőd van,
mire rászolgáltál.
Hangolódj a jóra,
készülj fel a szépre,
s bízd rá a világra,
hadd hozza azt létre!

Haraggal és dühvel
ne keserítsd magad!
Figyelj beszédedre,
hisz teremt a szavad!
Ne félj a haláltól,
lelked örök, élő,
magát betegíti
a rettegő, félő.

Ne vágyj gazdagságra,
könnyen jövő pénzre,
úgy sem az boldogít,
csak amit kapsz érte!
Inkább vágyj olyanra,
mitől boldog leszel,
mit örömmel csinálsz,
mit jó kedvvel teszel.

Végül, ha az elméd
nem képes leállni,
próbálj lassítani,
csendben meditálni!
Hagyd lelked pihenni,
titkokra találni,
új álmokra lelni,
teremtővé válni!

Aranyosi Ervin © 2017-05-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Minden ember boldog akar lenni

Aranyosi Ervin-Mindegyik ember boldog akar lenni
Aranyosi Ervin:
Minden ember boldog akar lenni

Mindegyik ember boldog akar lenni,
s hiszi, hogy vágya csak akkor teljesülhet,
ha képes lesz pár vágyott holmit venni,
s szemétből épült dombjára felülhet.

De pénzért nem kapsz valós boldogságot,
amit veszel, az sosem boldogít.
Rossz szemüvegen nézed a világot,
ha csillogás és gazdagság vakít.

Leéled léted halálfélelemben,
mert nem tudod, hogy utána mi vár.
Hiszed e létnek célja értelmetlen,
hogy boldogít a pezsgő, s kaviár.

Boldog lehet egy apró, tiszta gyermek,
ki végig játssza minden napjait,
kit békén hagynak, s vele ünnepelnek,
mert lelkében még boldogság lakik.

Rácsodálkozik az elmúló világra,
és láss csodát, nem tegnapon mereng,
mert mászni akar fára, ágról-ágra,
hogy megcsodálja a színes végtelent.

Tücsök, bogár mind felkelti figyelmét,
apró kis szíve boldogan dobog.
Nem számító, nem használ éles elmét,
de boldogítja számtalan dolog.

Képes magától szépet észrevenni,
ujjongni bármin, ami új neki,
szívből tud mindent őszintén szeretni,
s perceit egyként így élvezni ki.

Aztán a felnőtt szépen megtanítja,
hogy kéne élni boldogtalanul.
Maga sem érti, mi az élet nyitja,
s a gyermek tőle mindent megtanul.

De nekünk kéne tőlük megtanulni,
hogy élhetnénk élőn az életet.
Kitárt lélekkel végtelenbe hullni,
s élvezni mindazt, amit csak lehet!

Hány vágyunk tűnik félelemhomályba,
és oly kevés, aki nyíltan álmodni mer.
Mert halandót a Földhöz köti lába,
s az élet súlyos, végtelen teher!

Minden ember boldog akar lenni,
többségük mégis rabságot tanul.
Nem tud a mában boldogan megjelenni,
csak rója útját boldogtalanul.

Gondolkozz el, az utad miképp járod,
találsz-e benne, békét, örömöt?
Mi okoz néked valóban boldogságot?
Van-e a léthez egyáltalán közöd?

Légy újra gyermek, szeresd a világod,
fedezd fel újra, érted létezik!
Találd meg végre az igaz boldogságot,
mire a lelked régóta éhezik…

Aranyosi Ervin © 2017-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-gazdagság

Szeretet-gazdagság
Aranyosi Ervin: Szeretet-gazdagság

Mi tehet gazdaggá, még ha semmid sincsen?
Ne is törd a fejed nagy, elásott kincsen!
Mert ami értékes – hidd el – nincs elásva,
soha nincs eldugva, vagy trezorba zárva.

Használd hát hasznosan a múló idődet,
amit már megéltél, nem veszik el tőled.
Szívvel, szeretettel béleld ki világod,
bennük örömödet mindig megtalálod.

Barátság, szerelem mind javad szolgálja,
ám ne legyen szíved senkinek szolgája!
Arra menj, amerre szíved érzés vonzza,
hol a szereteted másik viszonozza!

Hagyd derűd áradni, mosolyod ne rejtsd el,
ez csillogó kincsed, hát sose felejtsd el!
Mérd csak bőven másnak, hisz sohasem vész el,
inkább gazdagodik sok szép másik résszel.

Hiszen a mosolynak így mehetsz elébe,
mosolyért egy másik mosolyt kapsz cserébe.
Ami jó érzést kelt, s szíved felmelegszik,
derűs szívvel nézve a világ is tetszik.

Igyekezz jót tenni, mást is felemelni,
arcodon mosollyal könnyebben fog menni!
Ne törődj a rosszal, csupán tedd a dolgod,
hadd legyen minden lény körülötted boldog!

Mert ez a gazdagság! Szeretetnek hívják,
kár, hogy iskolákban sehol nem tanítják.
Ám te többet tehetsz, mosolyod add tovább,
terjeszd a világban szerte ezt a csodát!

Aranyosi Ervin © 2017-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elmúlik az Óév

BUÉK-2017
Aranyosi Ervin: Elmúlik az Óév

Az Óév már menni készül,
pár élménnyel kiegészül,
aztán veszi a kalapját,
s áttáncolja végső napját.
Tavaly Őt is nagyon vártuk,
szívünk-lelkünket kitártuk,
reménykedtünk, hittünk benne,
bárcsak csodás évünk lenne…

Az év elmúlt, hagyjuk hátra,
öregebb már, aki várta,
de a remény éljen bennünk,
előre kell lépnünk, mennünk!
Engedjük el, hát hadd menjen,
itt a vége, vígan teljen!
Adja át a helyét másnak,
végre jobbat, szebbet lássak!

Jöjjön új év, teljen szebben,
szeretettel a szívekben!
Hozzon sikert, gazdagságot,
formálja át a világot.
Hozzon kedvet, egészséget,
jó szívekbe melegséget,
teljesítsen minden álmot!
Boldog Új Évet Kívánok!

Aranyosi Ervin © 2016-12-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A világon annyi ember…

A világon annyi ember
Aranyosi Ervin: A világon annyi ember…

A világon annyi ember
nem hisz a csodákban.
Nem látja meg a szépséget,
a nyíló virágban.
Nem képes a pillanatban
szívből elmerülni.
Nem képes a természethez
közelebb kerülni.

A világon annyi ember
vár a nagy csodára,
bár ott van az orra előtt,
észlelésre várva!
Bezárt lelke pénzre, kincsre,
gazdagságra vágyna,
ahelyett, hogy napjaiban
örömet találna.

A világon annyi ember
nem képes szeretni,
a szépséget, a jóságot,
szívvel észre venni.
A jót, jóval viszonozni,
tiszta szívvel adni,
élvezni a percek súlyát,
jelenben maradni.

A világon annyi ember
másképp éli létét.
Könyörögve kéri Isten
kegyes segítségét.
A teremtő pedig teremt,
“két kezével” adja,
ám hit nélkül az adományt
zárt ajtó fogadja.

A világon annyi ember
nem érti a dolgot.
Miért szakad rá szenvedés,
és miért nem boldog?
Nem érti az életét,
hogy mi lehet a nyitja,
így aztán e kétes tudást
másnak is tanítja.

A világon annyi ember
tanulhatna élni,
mert a holnap lehet szép is,
nem kell tőle félni.
A tegnapon túl kell lépni,
mindent megbocsájtva,
csak az örömöt keresni,
csak a szépet látva…

Aranyosi Ervin © 2016-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Modern idők margójára

Aranyosi Ervin: Modern idők margójára

Tudod, ha az ember, a többit szeretné,
megfáradt világát boldoggá tehetné!
Ha levetkőzné az önző irigységét,
szívében a hiány búja érne véget.

Mert amíg az ember jólétét hajszolja,
piszokkal, szeméttel lelkét megpakolja,
s hiába is élne fényes palotában,
ha szíve magányos, s önzőn él magában.

Az egész világa tárgyakkal lesz tele,
ezért a boldogság nemigen fér bele,
kiürül a szíve, s csak haraggal telik,
az ármánykodások teleszemetelik.

Műanyag világban, hol is van az érték?
A jólétet régen, pénzben sosem mérték!
Elrejtették szívben, boldog ölelésben,
vidító mosolyban, vidám nevetésben.

Ma az emberek csak egymásról beszélnek.
Nem egymáshoz szólnak. Inkább csak a szélnek.
Pletyka, kibeszélés, gúnyolódás, sértés,
nincs már elfogadás, eltűnt a megértés.

Szétesett az egység, nincsen összetartás,
kétségbe is esünk, nincs már bennünk tartás.
Behódol a lelkünk külföldi szokásnak,
idegen igékkel közénk gödröt ásnak.

Pedig költözhetne szívünkbe szeretet,
s tanítani kéne erre a gyereket,
hisz az ő jövője csak akkor emberi,
ha a szeretetet lelkében megleli.

Pénztől nem lesz boldog, gazdagságot várva,
mert a magányos szív boldogtalan, árva.
a sok készüléktől nem kaphat értelmet,
hogyan ismerne meg érzést, vagy szerelmet.

Egymás mellett állva, gombokat nyomkodva,
a lélek kiürül, mint kihalt fa odva.
Olyan nehéz bele életet tölteni,
új irányba menni, új külsőt ölteni.

Tanítsd hát gyermeked végre meg a jóra,
kedves ölelésre, becézgető szóra.
Próbálj kapcsolódni testbe zárt szívéhez,
akarj tudni róla: – mit gondol, mit érez?

Mert hidd el, a jövőt általa teremted,
s ha a jó szikrája megvan, ott él benned,
add tovább, hadd égjen, gyúljon lángra benne!
Akkor lenne boldog, ha szívből szeretne!

Aranyosi Ervin © 2015-12-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva