Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Valami hiányzik


Aranyosi Ervin: Valami hiányzik

Valami hiányzik ebből a családból…
Talán a szeretet, ami szívet ápol?
Talán a figyelem, talán egy kis játék,
jó példa mutatás, kedveskedő szándék?

Ha jobban megnézem, lehet, nem is család,
látok egy gyermeket, de nem látok anyát,
és az apuka sincs igazán a képben,
elmerült figyelme a virtuális térben.

A valóság árva, helyét nem találja,
keresi a választ: – Hová tűnt családja?
Nem baj, neki is majd egy szép mobilt vesznek,
és ha majd akarja, szülei ott lesznek!

De vajon akarja? Vagy majd másra vágyik,
lesz, mi motiválja majd felnőtt koráig?
Fogja vajon tudni, miről szól az élet,
vagy hagyja elfutni? Ez rá az ítélet?

Élőn haldokolva, nyomkodva a gépet,
hátha talál rajta majd valami szépet?
Olyat, mit egymásnak nem akarunk adni?
Nem akarunk érző emberek maradni?

Minden, ami fontos, kívül esik rajtunk,
s elhitetik velünk, hogy pont ezt akartuk.
Csak fogyasztók lettünk egy dömping világban,
programok tartanak örökös rabságban?

Aranyosi Ervin © 2019-08-21
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Huncutkodtam

Huncutkodtam
Aranyosi Ervin: Huncutkodtam

Huncutságot követtem el,
de maradjon ez titok!
Ne tudjátok, hogy én voltam!
Befordulva szundítok.

Távirányítót lenyúltam,
eldugtam az egeret…
Ne tudjatok tévét nézni,
inkább velem legyetek!

Egér nélkül a gép sem megy,
adok majd jobb ötletet:
Játsszunk „Ki nevet a végén”-t,
vagy olvassunk könyveket!

Viccelődjünk, nevetgéljünk,
s játszunk inkább boltosat,
eladó egy görgős egér,
nem is kérek túl sokat!

Távirányítót is kaphatsz,
ölelésért megkapod!
Csak a figyelmedet kértem,
s huncutságom – lám – hatott!

Aranyosi Ervin © 2017-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elgondolkodtató

Elgondolkodtató
Aranyosi Ervin: Elgondolkodtató

Te teremted a jövődet, s szívvel irányítod,
szellemed fényszórójával utad világítod.
Energiát adsz a létnek, fejleszted tudásod,
s ha elszakadsz világodtól, földi sírod ásod.
Ha beszűkül látásmódod, ha médiát nézel,
más mondja meg, hogy mit gondolsz, mi az, amit érzel?
Elveszíted önvalódat, más szerepet játszol,
robottá válsz, bár külsőleg még embernek látszol.

Gyermeked – mondd – mit lát tőled? Mit adsz örökségül?
Gép veszi át az uralmat, s a helyedet végül.
Előbb csak a lelked hal meg, utána a tested,
pedig, mikor leszülettél a létet kerested.
Elfeledted teremtődet, kitől élted kaptad,
mikor lelked a technika ördögének adtad,
ám az megvan nélküled is, pótolni tud téged,
robotokkal tölti fel a világmindenséget.

Kipusztul az emberiség, minden növény, s állat.
Csak egy érzéketlen világ marad majd utánad.
Ha a szeretet is meghal, nincs értelme élni,
jó lenne már felébredni, s nem reszketni, félni,
visszatérni a forráshoz, a természet fához,
teremtődhöz, aki szeret, s mindent meghatároz.
Jó lenne, ha megértenéd, miről szól az élet!
Térj vissza a természethez, máskülönben véged…

Aranyosi Ervin © 2016-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Modern-világ


Aranyosi Ervin: Modern-világ

Nincsen türelmed gyermekedhez,
– számítógépeden matatsz.
Elfelejted a külvilágot,
bezárt világodban maradsz.
Neki te vagy a példaképe,
várja, hogy átadj titkokat.
Aztán neki is lesz egy gépe,
s örökli zárt világodat.
A tudást majd másoktól várja,
s nem lesz önálló ötlete.
Emléke sem lesz a világról,
mert csak a gépe lesz tele.
Hiányzik majd egy kedves érzés,
a szeretet, mely emberi,
s nem mer kilépni a lakásból,
mert biztonságát sem leli.
Lassanként megy át agymosáson,
rabszolgává lesz egy napon.
De te csak ülsz a géped mellett,
s eszedbe sem jut: – Nem hagyom!

Aranyosi Ervin © 2013-09-04
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva