Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A felnőttek Mikulása


Aranyosi Ervin: A felnőttek Mikulása

A felnőttek Mikulása
talán pont én lehetek…
Úgy szeretnék ünnepelni
és ott lenni veletek!
De, talán a képzeletem
szánján oda szállhatok,
elvihetnek a mesémbe,
versembe írt szarvasok.

Könyveim a puttonyaim,
verssel töltöm teneked,
ha a szép szót, gondolatot
rímbe szedve, szereted.
Több éven át is kitarthat,
mit a csomag tartogat,
szebbé válik a világod,
ha majd olvasod sokat!

Segíthetnél széthordani
nekem a sok könyvemet,
lehetnél a manóm nékem,
aki segítőm lehet.
Családtagok, kicsik-nagyok,
hadd leljenek örömet,
messziről megnagyíthatod
jót akaró körömet.

Van egy webbolt, ahonnan csak
könyvet rendelhet a nép,
megrendelve verseskönyvem,
máris útra kel feléd.
Egyik napról a másikra
tehozzád megérkezik,
a felnőtt is elhiszi,
hogy a Mikulás létezik!

Versesköteteim megrendelhetők a webáruházban,
az alábbi linkre kattintva jutsz oda:
https://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2022-12-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Varázsszavak – könyvajánló

Megvásárolható a webáruházban: https://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin: Varázsszavak – könyvajánló

A lelkemmel varázsolok,
varázs szavakat mormolok,
verssé válik, dallá szépül,
olvasókhoz eljut végül.

Varázsszavak teremtenek,
beleírom a lelkemet,
beleírom gondolatom,
szeretettel neked adom!

A nyelvem is kész csodára,
jó szóval hat a világra,
a tiszta szó, energia,
így teremt az Ember fia!

Varázsszavak varázsolnak,
mind csak magyar nyelven szólnak.
Varázsolnak, teremtenek,
kikelnek, mint búzaszemek.

Kikelnek és nagyra nőnek,
esélyt adva a jövőnek.
Hitet, reményt, bátorságot,
szebbé téve a világot.

Varázsoljunk hát szavakkal,
indulhassunk tiszta lappal!
Szeretetnek erejével,
mivel semmi más nem ér fel!

A lelkemmel varázsolok,
tiédnek is adok okot,
teremts te is élő szóval,
s ne szövetkezz a pokollal!

Varázsoljunk szebb világot,
létrehozva egy nagy álmot,
és szerető szép szavakkal,
ébredjen a fény a Nappal!

Varázsszavak segítsetek,
új világba repítsetek,
hol a szeretet virágzik,
hol a lélek sosem fázik!

Aranyosi Ervin © 2022-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek


Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek

Nem öregszik meg az ember,
míg a lelke fiatal,
amíg hajtja szíve, vágya,
amíg tudja mit akar!
Mert a lélek nem öregszik,
csupán a test fárad el,
ám ha képzelete szárnyal,
mindig új álmokra lel!

Nem kell félni a haláltól,
csak a gúnyád veted le,
átszunnyadsz egy más világba,
egy szebbe, egy kerekbe!
Ide akkor születsz vissza,
ha úgy érzed, dolgod van,
jobbá tennéd e világot,
hogy élhessünk boldogan.

Közben mindent elfelejtesz,
– előző életeket –
ezért aztán a tanulást
mindig újra kezdheted!
Hogyha tanulsz hibáidból,
azzal lelked építed,
persze gyakran akadályoz
mástól kapott tévhited!

Ám a lélek nem öregszik,
ha hajtja az akarat,
ha tudásban lebontana
évezredes falakat.
De az ember nem fejlődött,
csupán csak a technika,
tudománya értelmetlen,
van hát mit tanulnia!

Akik tudták, eltitkolták,
hogy van reinkarnáció,
nem lehetne vezethető,
egyetlen egy náció,
mert, ha nincsen mitől félni,
elporlad a hatalom,
s nem uralhat élősködő,
elménkre nem hat a gyom!

Amikor majd ezt megérted,
értelmed felszabadul,
nem a sikert kell megélned,
pénzért kaparnod vadul!
Inkább ki kell teljesedni,
s élvezni lét örömét,
megtanítani szeretni
árva emberek zömét!

Művészettel, gondolattal
tölteni világodat,
alkotással eltölteni
minden egyes napodat!
Ettől felüdül a lélek,
a képzelet szárnyra kél,
megvalósulnak az álmok,
a sors szebb jövőt ígér!

Nem öregszik meg a lélek,
nem vész el, csupán tanul,
ennél jobban, szebben élni,
s örülni ártatlanul!
Ébreszti a többi lelket,
mutatja nekik a fényt,
s elülteti bölcsességét,
visszaadva reményt!

Ha a világ értelmet nyer,
megérte az utazás,
s jövünk, amíg van itt dolgunk,
csak a test, a ruha más!
Egymásért kellene élnünk,
hiszen mind egyek vagyunk,
s csak a szív adhat tanácsot,
nem a fecsegő agyunk!

Aranyosi Ervin © 2022-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Segíts magadon!


Aranyosi Ervin: Segíts magadon!

Csak segíts magadon, s megsegít az Isten,
ne csak arra várj, hogy rajtad más segítsen.
Nincsenek varázslók a mai világban,
mindig bízz magadban, ne csak fűben, fában!

Amíg önmagadat jól meg nem ismered,
addig idegenek játszadoznak veled,
lelked mélyén ott van mindenre a válasz,
amitől szabaddá, boldog lénnyé válhatsz!

Persze, nem túl könnyű önmagadba nézned,
lelked mély tudását napodba idézned.
El kell csendesedned, agyad lenyugtatnod,
a vesszőfutását végre abbahagynod!

Mert száguld az elméd ide-oda csapong,
megtanult hiteid adnak rossz alapot.
Így emelsz gátakat, mit sorsnak nevezel,
s körbezárod magad és fogollyá leszel!

Társadalmi normák kötnek gyakran gúzsba,
napi gondok vájnak olykor élő húsba.
Ha meg arra figyelsz, hogy mit szólnak mások,
megrémít az élet, saját sírod ásod!

Tudod, a világra más szemmel kell nézned,
önmagad vágyait erősítve élned!
Magadnak teremtve, élve itt a mában,
találd meg a helyed az élet sodrában!

Magadat erősítsd, hadd teremtsen vágyad,
hisz azért születtél, hogy utad megtaláljad!
A gondolataid teremtővé tettek,
Isten tudást adott, mind, az embereknek.

Ne hagyd, hogy elnyomják szabad akaratod,
vállald a kihívást, hogy önmagad adod!
Több vagy, mint gondolod, élő egyéniség,
ki e csodás Földön, megtalálja hitét.

Minden betegséged elfojtásból ered,
s gyógyulsz ha az okot végre felismered!
Adj esélyt magadnak, nincsen mitől félned,
szeretet csodáit kell meglátnod, s élned!

Aranyosi Ervin © 2022-06-24..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtő erő


Aranyosi Ervin: Teremtő erő

Tudom, és akarom, mert én így döntöttem!
Nem lehet a lelkem, többé már börtönben!
Szabaddá teszem azt, és engedem szállni!
Így legyen! Teremtek, s valóra fog válni!

Amit elképzelek, létrejön, s elindul,
közeledik felém hétköznapjaimból!
Egységbe kerülök végre önmagammal,
teremtő vágyammal, varázsló szavammal!

Minden gondolatom MAG-ként hull a földre,
a bevonzás útja, általa vált zöldre,
nincs, mi gátat vethet eljövetelének,
a gondolat maga a teremtő ének!

Vágyam erejével, hitemmel teremtek,
hívom segítségül az isteni rendet!
Már előre látom, ahogy megérkezik,
nem is kételkedem abban, hogy létezik!

Tudom és akarom, így váltom valóra,
közeledik felém, elhozza az óra!
A szívemben hála, örülök, hogy vagyok,
az élet földjébe szórok hát vágy magot!

Aranyosi Ervin © 2022-04-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett


Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett

Az ember Istent teremtett
a saját képmására,
és bizony e teremtésnek,
hatalmas az ára.
Mert a megteremtett Isten
büntetni is képes,
bár azt mondják ember tervez
és az Isten végez.

Aztán hatalmat teremtett,
eljátszva az Istent.
Káosszá tette a rendet,
s ennél messzebb is ment.
Istent akart játszani
a többiek kárára,
ezért aztán pénzt nyomtatott
saját képmására.

Teremtett egy új világot,
hazugságban élőt,
elnyomva a természetest,
a pénz-istentől félőt.
Uralja a nagyvilágot
és hatalom éhes,
hazugságban és csalásban
igen tehetséges.

Szembemegy a törvényekkel,
mit Isten teremtett,
nem tiszteli, nem tartja fenn
az isteni rendet.
Leigázza a világot,
hatalomra éhes,
s megküzdeni vágyaival
sehogyan sem képes!

Bár élhetne boldogan is,
rossz vágyai nélkül,
de az álma csak a pénzre
és sikerre épül.
Elfelejt a többiekhez
szívvel közeledni,
csupán uralkodni képes,
nem tud már szeretni!

Vissza kellene találnunk
ősi Istenünkhöz,
aki gyermekeként szeret,
sosem bánt, nem üldöz!
Nem a pénzt, a csereeszközt
kellene szolgálnunk,
élni kéne életünket,
s boldogokká válnunk.

Úgy nézni a társainkra,
mint Isten gyermekére,
mint a lelkünk testvérére,
élő, szép tükrére!
Megérteni, haragunkkal
önmagunkat bántjuk,
szeretettel tegyük jobbá,
még élő világunk!

Váljunk azzá, akik vagyunk,
Isten gyermekévé,
s ne uralhassa elménket
rádió, vagy tévé!
Olvadjunk a természettel
szép harmóniába,
elmondhassuk, hogy életünk
sosem volt hiába!

Figyeljünk a belső hangra,
az Ő üzenetére,
bocsássunk meg a világnak,
dühünk tegyük félre.
Világunkat mától kezdve
ne a pénz uralja,
ne keveredhessen többé
fel a mocsok alja!

Feladat vár folyton reánk:
emberré kell válnunk!
Teremteni holnapunkat,
sarkunkra kell állnunk!
Keresnünk a lét értelmét,
magunkra találva,
szeretettel világunkat
élővé formálva!

Ne teremtsünk Isteneket,
arra nincsen szükség,
azok vagyunk mindannyian,
legyünk hát rá büszkék!
Atyánk minket teremtéssel
szépen felruházott,
csak az ember torzította
el a Napvilágot!

Fogadd el, hogy egy az Isten,
s része vagyunk mind-mind!
Egyik sem több, vagy kevesebb,
ki teremtést indít!
A gondolat, ami alkot,
mely lelkünkből éled!
Nem attól lesz szép a világ,
ha Istened féled!

Értsük már meg, nem a gonosz
uralja a lelkünk,
az emberség, az istenség
élőn itt él bennünk!
Csak hagynunk kell, mint egy magot,
földjéből kikelni,
csak a lélek útján tudunk
jobb világra lelni!

Aranyosi Ervin © 2022.01.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Biztattam az embereket…


Aranyosi Ervin: Biztattam az embereket…

Biztattam az embereket éveken keresztül,
remélve a tisztánlátás egy napon hitet szül!
Úgy, ahogyan Jézusnak, a vállamon kereszt ül,
cipelem a terhét tán egy életen keresztül.

Hittem, hogy a szavaimat egyre többen értik,
s reméltem, hogy gondolkodnak, s jövőjüket féltik.
Reméltem, hogy felébrednek, s végre tisztán látnak,
s meglátják a buktatóit a hazug világnak.

Néhány ember – egy maroknyi – uralkodik rajtunk,
s olyat tesznek a világgal, amit nem akartunk.
Rabszolgává tettek minket, s emelik a tétet,
hogy legyen az emberekből vezetett kísértet.

Hazugságra épült világ meddig tud létezni,
meddig lehet még az embert így, vakon vezetni?
Mikor ébred, a még alvó, a tudatosságra,
mikor jön rá, gondolattól változik világa!

Aranyosi Ervin © 2021.12.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Derült égből…


Aranyosi Ervin: Derült égből…

Derült égből, váratlanul
zúdulnak rád a bajok?
Félelmeiddel teremted,
– így öltenek alakot!
Ám ha szíved boldogsággal
szép reménnyel élteted,
a rezgésed emelkedik,
s boldog lehet életed…

Rajtad áll, hogy gondolatod
milyen holnapot teremt,
rezgéseid megmozgatják
a teremtő végtelent.
Figyelmeddel önmagadhoz
vonzhatsz gondot, vagy csodát.
szeretettel érezheted
a jó Isten mosolyát.

Félelemeid mélybe húznak,
így lehetsz boldogtalan,
a végtelen Univerzum
nem marad dologtalan.
A félelmek rút vasmacskák,
lebéklyózzák lelkedet,
s olyankor a vágyott dolgot
észrevenni sem lehet.

Ne mutogass hát a sorsra,
csak figyeld érzéseid!
Járd be lelkedben az utat,
s figyeld meg, hogy merre vitt!
Érzéseid megmutatják,
helyes út-e, amin jársz?
Felemelnek-e az égbe?
Bennük válaszra találsz!

Merülj hát el, csendesedj le,
s figyeld meg a lelkedet!
Teremteni jót, vagy rosszat,
hidd el, egyformán lehet!
Hagyd, hogy szeretet vezessen,
s izzó vágy célod felé,
az elérés útját, módját
majd az Isten meglelé!

Tudnod kell, miért születtél,
tanulni jöttél ide!
Érezni és tapasztalni,
hogy mit teremt az ige!
A teremtés ajándékunk,
ha tudjuk, s akkor, ha nem!
A változás nem kintről jön,
lelkünk magjából terem!

Rajtunk áll, hogy milyet vonzunk,
érzéssel mit éltetünk,
mikor szeretet vezérel,
boldogabban élhetünk!
Félelmeid elengedni,
ez lenne a feladat,
szeretettel, jó rezgéssel
szabadítsd fel magadat!

Légy hát sorsod teremtője,
csak hála kell, s szeretet,
indulj felfedező útra,
barangold be a lelkedet!
Legyél te az irányító,
segítsen a gondolat,
érzésekkel erősítve,
legyőzve a gondokat!

Aranyosi Ervin © 2021.10.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rendelj verset ajándékba


Aranyosi Ervin: Rendelj verset ajándékba

Képzelj el egy ajándékot,
ami személyre szabott.
Általad és általam ölt
kedves, verses alakot.
Szerettednek, barátodnak
közeleg az ünnepe?
Ékes szóval, szeretettel,
töltsük a versét tele!

Legyen egy vers az ajándék,
s megírom neked,
add hozzá az érzéseid,
legyen több veled!
Én pedig majd megformázom,
összerendezem,
ritmust, rímet hozzáadva,
hogy ünnepibb legyen!

Nem kell más,
csak megrendelned az oldalamon.
és az ára, az sem lesz sok,
nem egy kis vagyon.
Ha majd látod az eredményt,
érzed majd, mit ér,
érző mosolyt, örömkönnyet
kaphatsz versemért…

Ünnepelted érzi majd,
hogy mily fontos neked.
Átmegy majd a gondolat,
az érzés, szeretet.
Elmondva, vagy kinyomtatva
szép emlék marad,
s az ajándékban megtalál,
mert adtad önmagad!

Ha verset rendelnél, kattints az alábbi linkre:
http://versek.aranyosiervin.com/vers-rendeles

Aranyosi Ervin © 2021.09.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolat-ébresztés


Aranyosi Ervin: Gondolat-ébresztés!

Elfeledett érzéseket
ébresztgetek néha fel,
ha elmúlt is, álmodozni,
szebb holnapban hinni kell!
Nem hagyhatjuk mind kihűlni,
mert a lelkünk nem halott,
s nélküled is megtörténhet,
csak mással, ha nem vagy ott!

Hisz az álmok varázsolnak,
majd éltre keltenek,
figyeld csak meg, mitől boldog
játék közben egy gyerek!
Mert ő beleéli magát,
s mit elképzel, létezik,
s kik elveszik ezt az élményt,
mi a céljuk, mért teszik?

Mért zsúfolják iskolába,
hol a játék elmarad,
mért zárják be kiskorában
a még szabad madarat?
Mért nem nyitják meg a kaput,
világát ismerje meg!
Mért nem lehet az, pont aki,
álmot látó kisgyerek!

Miért fontos csendben ülni,
hol megáll a gondolat,
arra mért nem tanítják meg,
hogy oldjon meg gondokat?
Egy sémára alakítva,
mind-mind ugyanazt tanul,
fegyelmet és agy-feltöltést,
s mindezt változatlanul.

Nem is tud emberré válni,
sosem lesz egyéniség,
elveszti hozott tudását,
mit el lehet venni még.
Égiekkel kapcsolata
egy csapásra megszűnik,
és egy idegen világban,
harcol, küzd és küszködik.

Másoknál kell jobbá válni?
Ezért kap hát jegyeket?
Versenyezni kell a célért,
összemérni gyereket.
Halat, majmot, madarat,
hogy legszebben melyik repül?
Megalázni, ki másban jó,
s másra képes remekül?

Aztán majd, ha körülnézünk,
a selejt uralkodik,
tehetségtelen celebek
lehetnek csak valakik.
A butaság követendő,
megvezetni így lehet,
sosem tudnak csőbe húzni
gondolkodó gyermeket.

Fejét tömik maszlagokkal,
közben lelke sorvad el,
tudatlanság terjed szerte,
mert a sok rabszolga kell!
Az ember ne gondolkozzon,
csak dolgozzon jó sokat,
s vásárolja fel a gyártott,
bóvlivá tett dolgokat.

A művészet elsilányul,
megvett lesz a tudomány,
csak a bankok trezorjában
gyűlik össze a dohány!
A természet leigázva,
állatok sora kihal,
s a hatalom tovább játszik
kisded játékaival.

Ez csupán egy terepasztal,
bábu minden kisgyerek,
törvény nem véd, s a gyógyszerek
nép pusztító fegyverek.
Marad hát kenyér, s a cirkusz,
s az életnek látszata,
küzd az ember, bízván bízva,
és semmihez nincs szava.

Gyermekkorban megtanulta,
gondját más oldhatja meg,
csak be kell állni a sorba,
ahogyan más emberek.
Vegetál az ember-massza,
s lassan érzi, nincs kiút,
s hiszi, ezt az Isten adta,
vagy véletlen alakult!

Önmagáért tenni sem tud,
mert azt nem tanulta meg,
de naponta használ minden
beletángált képletet!
Pontosabban sosem használ
fizikát, vagy kémiát,
számoláshoz számológép
ad csak matematikát.

Kikerül az egyetemről,
tud számos elméletet,
csak a legfontosabb nincs meg:
hogyan éljen életet?
Dolgozni a munkahelyén,
persze, végül megtanul,
de a bemagolt tudását
kidobhatja hanyagul.

Mi lenne, ha gyermekkortól
életre tanítanánk,
természetet megismerve,
csak tanulva játszanánk?
Logikusan gondolkodva
figyelnénk az életet,
tartalommal töltenénk meg,
mind a gyermekéveket.

Mi lenne, ha gondolkodni
hagynánk még gyermekeink,
önmagukat kifejezni
belső érzések szerint,
írni kéne megtanulni
és olvasni rendesen,
és számolni, hogy fejekben
amikor kell, rend legyen.

Megkeresni, a tehetség
melyikükben lakozik,
érdeklődés, mi iránt van,
mikor nagyot álmodik?
Támogatni azt tudással,
ott elvetni a magot,
a tudásszomj adhat ehhez
boldogító alapot.

Talán egyszer megvalósul,
ám ma még utópia,
az igazi megoldásnak
ki kéne tudódnia.
Együtt kéne és egymásért,
tennünk csak a dolgokat,
én hiszem azt, hogy az ember,
így lehet majd boldogabb.

Sokat futottunk előre
és a tudás lemaradt,
technokrata társadalom
öngyilkosságba szalad.
Az ember épp kihaló faj,
s robotokká válhatunk,
közeledik a szakadék,
de most még megállhatunk!

Elméleti ez a vers csak,
s talán csak én látom így,
rajtad múlik, a világban
kire hallgass, kinek higgy!
Bár már nincs szólás szabadság,
gondolkodni még lehet.
Adhatunk-e jövőképet,
mikor adunk életet?

Aranyosi Ervin © 2021.09.07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva