Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

okt
31

By

Aranyosi Ervin: Szeretteink nem halottak…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 5 hozzászólás

Aranyosi Ervin:
Szeretteink nem halottak…

Szeretteink nem halottak!
Amíg élünk, élők!
Csak egy másik síkra menő,
világot cserélők!

Csak levetett földi testük
van a temetőben,
hátrahagyták emlékükkel,
innen elmenőben.

A temető egy csendes hely,
de szerettünk nincs ott,
csak a szívünk őrzi hűen,
mint egy örök titkot.

Ami fáj, az a hiányuk,
s ezért szívünk gyászol,
hisz lényüket nem pótolja
senki igazából.

Álmainkba visszatérnek,
szellemük velünk van,
érezzük a jelenlétük,
s gyertya lángja lobban.

Figyelnek ránk, őrzik léptünk,
csillagként az égen,
beszélni is tudunk velük,
úgy, mint a mesében.

Nincsenek is tőlünk messze,
más dimenzióban,
s aki érzi és megérti,
annak lelke jól van.

Bár nélkülük szegényebb lett
hétköznapi létünk,
nekünk dolgunk van a Földön,
jobb ha tovább lépünk.

Őseink is tüzet gyújtva
emlékeztek rájuk,
mindaddig, míg ők még hordták,
a földi ruhájuk.

Ha megérted, nincsen halál,
körforgás az élet,
akkor a gyász bús perceit
könnyebben megéled.

Szeretteink nem halottak!
Amíg élünk, élők!
Csak egy másik síkra menő,
világot cserélők!

Aranyosi Ervin © 2018-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
9

By

Aranyosi Ervin: Egy kis angyal emlékére

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Egy kis angyal emlékére

Véget ért a földi léted,
drága, kicsi angyal,
mennyi álmot, mennyi szépet
vittél el magaddal?
Ennyi volt, mi megadatott.
Már most is hiányzol,
fájó szívünk az arcunkra
bús könnyeket mázol.

Fáj a szívünk, nem felejtünk,
ürességet érzünk,
eszünkbe jutsz, mindig
ha a csillagokra nézünk,
Fénylő, földi csillag voltál,
s felszálltál az égbe,
emlékeket, szép perceket
hagytál itt cserébe.

Álmodd tovább álmaidat,
hisz az nem veszett el,
Mi majd gyakran gondolunk rád,
nagy-nagy szeretettel,
Tudjuk mától égi utad
angyalok közt járod,
szeretettel gondolunk rád
itt lent a barátok.

Itt, a Földön nem látunk már
mert a mennybe mentél,
emlékedet megőrizzük,
lelkünk része lettél.
Nézz le ránk a csillagokból,
figyeld lépteinket,
köszönjük, hogy voltál nekünk,
őrzünk, mint egy kincset!

Aranyosi Ervin © 2016-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva