Aranyosi Ervin: A temető halott

Aranyosi Ervin: A temető halott..

Aranyosi Ervin: A temető halott..

Aranyosi Ervin: A temető halott..

A temető ma éppolyan halott,
mint azok a testek, a holt kövek alatt!
Ám a lelkek nem maradtak ott.
A lélek örök, csak mostantól szabad…
Millió szám öltök virágokat,
“halott” szeretted, örül majd neki?
Csak kidobják a hervadt csokrokat.
Örömét benne senki nem leli!
Ülj hát le otthon, egy csendes helyen,
gyújts meg egy gyertyát, – az utat mutat.
Tárd ki a szíved, lelked nyugodt legyen,
– s múltadban élő emlékeket kutat.
Ki egykor elment, – újra láthatod,
olyannak, milyen egykor lehetett.
Ha magadat e percnek átadod,
fény vesz körül, s igazi szeretet…

Aranyosi Ervin © 2013-10-31.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva