Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Eljött az ősz


Aranyosi Ervin: Eljött az ősz

Eljött az ősz, mint minden évben,
s hogy miért kedves énnekem?
Talán, mert folyton megcsodálom,
színessé teszi életem..

Kimegyek hát egy árnyas parkba,
s körül hordom tekintetem.
Figyelem múló szép varázsát,
hogy mit mutat megint nekem.

Levelek szállnak ágról-ágra,
kergeti őket lenge szél.
Elmúlást hozva a világra,
egy újabb tavaszról mesél.

Hallgatja Napunk fenn az égen,
aranyló fénye megkopott.
Nem ragyog úgy, mint nem oly régen,
fényéből tán a Hold lopott.

Nézem a fák színes ruháit,
mind-mind bohócnak öltözött.
Érzem bohémmá őszült lelkük
mesevilágba költözött.

Talán a Föld most halni készül?
Vagy csak álmodni megpihen?
Megállna örök körforgása?
– Az nem lehet, én nem hiszem!

Mégis leveti rőt ruháját,
eldobja mind a színeket,
pucér fákat már nem takarja,
s a gúnyos szél megint nevet!

Nézem a megalázott fákat,
hisz nem csak levelük veszett,
hitük sincs már, s tán tőlem várnak,
új tavaszra ígéretet.

Ne sírjatok, nincs minden veszve,
épp csak a szél megágyazott,
álom borul a nagy világra,
s ne félj te fa, nem vagy halott!

Csupán csak megpihenni kéne,
tavaszra erőt gyűjteni,
álmodni boldog, szebb világot,
amit új év tölt majd teli.

Nem múlik el soha az élet,
egy nap majd újjá születik.
Legyetek büszkék a jövőre,
ti lesztek majd a szüleik.

Az elmúlás csak pillanatnyi,
halált új születés követ.
Nehezen megy, ki menni készül,
s örül, ha újra eljöhet.

Kísérjen halkan öröm-óda,
zenéljen hozzá kósza szél.
Álmod erőd majd visszaadja,
hogy újra élő, s szép legyél!

Aranyosi Ervin © 2017-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Háladal


Aranyosi Ervin: Háladal

Felébredtem, hát itt vagyok,
s tudom a Nap most is ragyog,
mikor felhő takarja el,
de élek én, s nem érdekel,
hogy borús kint a földi lét!
Csak megélem a magamét!

Megélem én, s hálás vagyok,
hisz kaptam újra egy napot.
Hát életem viszem tovább,
nyílt szívvel várok új csodát,
megtalálom a szépet itt,
hiszen mindennap érkezik!

Persze, sírhatnék szüntelen,
mik is történnek én velem,
hogy nem mindig van benne báj,
hogy néha bús, hogy néha fáj.
Ám amíg nem vagyok halott,
hálás leszek, hisz itt vagyok!

Nézem a szálló felleget,
fentről, az égről integet,
aztán sírósan megy tovább,
s viszi tovább a bánatát,
és ettől vidámabb vagyok,
mert nem cipelek bánatot.

A fákon ázott levelek,
az eső róluk lepereg,
mennyi zöld, mennyi árnyalat?
Vajon színük miből fakad?
A fa zöldje a szeretet,
ebből fon nekünk levelet.

Lám nő a fű, nyílik virág,
színessé válik a világ,
mit esőcseppje simogat,
mert kósza felhőnk sírogat.
Vízcseppben élet ébredez,
amint a felhő lét ereszt.

Levelek ernyőt tartanak,
alattuk apró madarak,
éltetik méltón a tavaszt,
s dalolják mindig ugyanazt,
trillájuk drága háladal,
amit a szív kitárva hall!

Hozzám elérnek a dalok,
s értük én oly hálás vagyok,
mert mindenben ott van a szép,
ez adja szép természetét.
Csupán figyelni kellene,
s nem halni mindennap bele.

Lásd meg a fényt, keresd, kutasd,
és másoknak is ezt mutasd,
ragyogjon azért mosolyod,
mert önmagadban hordozod,
háladalod add csak tovább,
szebbüljön tőle a világ!

Aranyosi Ervin © 2017-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha szeretsz egy virágot

Aranyosi Ervin - Ha szeretsz egy virágot
Aranyosi Ervin: Ha szeretsz egy virágot

Ha szeretsz egy virágot,
csodáld, öntözd, ápold!
Halott virágokkal
tele a virágbolt.

Amit már letéptek
nincs már benne élet,
amit te szerettél egykor,
semmivé lett.

Ha szeretsz egy virágot,
hagyd hát élni szépen,
engedd tovább ázni
az élet vízében!

Mert, ki szívből szeret,
nem ural más lelket,
Az csak nagyra becsül,
s ezzel ünnepel meg!

Aranyosi Ervin © 2016-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Értsd meg!

aranyosi_ervin-ertsd-meg
Aranyosi Ervin: Értsd meg!

Nem érted? Jézus nem azt akarta:
leborulj elé és Őt imádd!
Hidd el, hogy nem segíthet rajta,
az érte elmormolt imád!

Jézus a példát adta nékünk,
mire is jó a szeretet?
Nagy áldozatot hozott értünk,
s nem játszott holmi szerepet.

A világ keresztjét cipelte,
hitet és új reményt adott.
Jézus a szépet hinni merte,
s létével példát mutatott.

Ne úgy imádd, mint aranyborjút,
kövesd inkább a lépteit!
Add azt, mi az önvalódból jut,
s hidd, szereteted majd segít.

Isten vagy, s teremtésre képes,
– éppúgy, mint Ő – Isten fia!
Te érted tért meg Istenéhez,
érted kellett meghalnia.

Sajnálatra nincs szüksége,
mert harmadnap feltámadott.
Csak a gonosz a szeretetlen!
S ki nem szeret, csak az halott!

Aranyosi Ervin © 2015-04-05.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élő virágok

Aranyosi Ervin: Élő virágok

Ezzel a kosárral kint jártam a réten.
Sárga kis virágok nyíltak ott nekem.
Rád gondoltam akkor, a rét közepében,
a legszebb szálakat neked leszedem.
Aztán gondolkodtam, s az jutott eszembe:
– halott virágokat nem viszek neked.
Inkább ide hívlak, hogy gyere velem Te,
s csodáld a virágot és az életet!
Aranyosi Ervin © 2015-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: A temető halott

Aranyosi Ervin: A temető halott..

Aranyosi Ervin: A temető halott..

Aranyosi Ervin: A temető halott..

A temető ma éppolyan halott,
mint azok a testek, a holt kövek alatt!
Ám a lelkek nem maradtak ott.
A lélek örök, csak mostantól szabad…
Millió szám öltök virágokat,
“halott” szeretted, örül majd neki?
Csak kidobják a hervadt csokrokat.
Örömét benne senki nem leli!
Ülj hát le otthon, egy csendes helyen,
gyújts meg egy gyertyát, – az utat mutat.
Tárd ki a szíved, lelked nyugodt legyen,
– s múltadban élő emlékeket kutat.
Ki egykor elment, – újra láthatod,
olyannak, milyen egykor lehetett.
Ha magadat e percnek átadod,
fény vesz körül, s igazi szeretet…

Aranyosi Ervin © 2013-10-31.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Bocsáss meg!

A múlt halott,
s mit rád rakott,
mázsás súlyát ereszd csak el…
Míg rád szakad,
nem vagy szabad,
légy megbocsátó, hogyha kell…
Vigasztalódj,
nevess, dalolj,
engedd szállni a lelkedet.
Ha húz a súly,
hogy porba hullj,
fennen szárnyalni nem lehet.
Lelked, ha száll
szabad madár,
valót teremt a képzelet.
Bocsáss meg hát,
minden hibát,
s élj boldog, teljes életet!

By

Aranyosi Ervin: Temető

Aranyosi Ervin: Temető

Aranyosi Ervin: Temető

Hideg kövek, rég kihűlt hantok,
holt testek végső nyughelye.
Nem szeretett lelket takartok,
itt nem találkozom vele.
Akit szerettem, bennem élhet,
lelkem megőrzi szellemét.
Álmomban újra visszatérhet,
álmomban élő, újra szép!

Aranyosi Ervin © 2012-11-01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva