Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mi lenne, ha


Aranyosi Ervin: Mi lenne, ha…

Tovább adod az érzést, amit kaptál,
s fertőz a düh, harag és fájdalom.
Csak gyásznapokat mutat már a naptár,
s búsongva ülsz pár boldog napodon.

Mi lenne, ha a szíved ünnepelne,
vággyal teremtve, a Napot érve el,
ha lelked élne szeretettel telve,
tudva az úton, csupán csak lépni kell?

Ha elhinnéd a jövő boldogságát,
ha gondoznád, kinyíló szép virágát,
ha álmaid valódba öntenéd,
s a teremtő költözne így beléd…

Mi lenne ha… csupán csak mernél élni,
bízni és hinni, egy szebb jövőt remélni?

Aranyosi Ervin © 2017-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok


Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok

Becsüld meg amid van,
s légy általa boldog.
Kitárt tiszta szívvel,
– úgy végezd a dolgod!
Próbálj másnak adni,
legyen boldog tőle.
Fogadd el, mit más ad,
ne térj ki előle!

Higgyél önmagadban,
csodákra vagy képes!
Szívvel teremteni
mindig lehetséges.
Ne irigykedj másra,
attól nem lesz neked,
az irigység lehúz,
s vágyad késlelteted.

Mindened meg lehet,
amire csak vágynál,
teremtő erőd van,
mire rászolgáltál.
Hangolódj a jóra,
készülj fel a szépre,
s bízd rá a világra,
hadd hozza azt létre!

Haraggal és dühvel
ne keserítsd magad!
Figyelj beszédedre,
hisz teremt a szavad!
Ne félj a haláltól,
lelked örök, élő,
magát betegíti
a rettegő, félő.

Ne vágyj gazdagságra,
könnyen jövő pénzre,
úgy sem az boldogít,
csak amit kapsz érte!
Inkább vágyj olyanra,
mitől boldog leszel,
mit örömmel csinálsz,
mit jó kedvvel teszel.

Végül, ha az elméd
nem képes leállni,
próbálj lassítani,
csendben meditálni!
Hagyd lelked pihenni,
titkokra találni,
új álmokra lelni,
teremtővé válni!

Aranyosi Ervin © 2017-05-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Engedd be a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Engedd be a tavaszt!

Engedd be a tavaszt elárvult szívedbe,
ne legyen a napfény onnan számkivetve!
Hagyd a lelked élni, virágként virulni,
a rossz kedv, a bánat gyorsan el fog múlni!

Ragyogjon a napfény mosolyként arcodon,
én is rád nevetek, mosolyomat hozom,
lelkünk a tavasszal megújulni képes,
feltámadni, hinni mindig lehetséges!

Nézd a természetet, hajladozó fákat,
mert bár tavaszi szél lombjuk között vágtat,
kiegyenesednek, kihúzzák magukat,
és a napfény felé meglelik az utat.

Ne hagyd tehát magad a földbe tiporni,
ne add fel a reményt, merj örülni, szólni!
A gondolat teremt, teremts szebb világot,
s ha hittel élteted, hamarosan látod.

Mert bár a szél erős, ha megtörni nem tud,
ha látja tartásod, elmenekül, elfut.
Gyökered a múltad, ápold az emlékét,
alapjára építsd a szép jövőd képét!

Legyen feltámadás, győzzön hát az élet!
Állj ellent haragnak, lombot tépő szélnek!
Szeretet vezessen, így nézz a világra,
légy büszke magadra, kapj erőre, lábra!

Lépteid az úton szeretet kísérje,
szíved vidám tavasz, ezer élmény érje!
Engedd be a tavaszt viruló szívedbe,
s legyen a világod őszintén szeretve!

Aranyosi Ervin © 2017-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mától szeretettel…

mától szeretettel
Aranyosi Ervin: Mától szeretettel…

Dühöm és haragom teremtett egy álmot,
semmi közepében védtelenül állok.
Tehetetlen vagyok, elesett, magányos,
gyenge, kinek sorsa már végképp talányos.

Karomon, lábamon a múltam bilincse,
s hiába kutatom, vészkijárat nincs-e?
Lelkemet a kínzó fájdalom gyötörte,
mely a valóságom végképp összetörte.

S jött a szörnyű sárkány és tüzet okádott,
haraggal és dühvel eltaposni vágyott!
Ott álltam védtelen, kit bénít az átok,
s némán üvöltöttem: – Hagyjál, megbocsájtok!

Így megadtam magam, karjaim széttárván,
s mint egy varázs szóra szétfoszlott a sárkány.
Mint kéményből a füst, akként lebbent széjjel,
nem bírt szembeszállni lelkem erejével.

Mert, ha harag és düh nem feszíthet többé,
akkor, ami kínoz szertefoszlik, köddé!
A szemem kitisztul, világosan látok,
elmúlik fejemről a múltbéli átok.

Megpróbálok mától tiszta szívvel élni,
magamért kiállni, szebb jövőt remélni.
Mindazt, ami bántott, mától megbocsájtom,
csupa szeretettel bélelem világom.

Aranyosi Ervin © 2016-11-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nézőpont

Aranyosi Ervin: Nézőpont

Azt mondják, a tisztánlátás,
nézőpont kérdése.
Mitől van, hogy az emberek
nem boldogok mégse’.

Én megnéztem a világot,
minden nézőpontból,
és rájöttem, az irigység,
ami kedvet rombol.

Ezt teszi a keserűség,
a harag, a bánat,
nézd csak meg, ha rossz a kedved
mi marad utánad?

Tedd jobbá a világodat,
majd hajolj le, s nézd meg
nevess rá a többiekre,
s mosolyban lesz részed!

Aranyosi Ervin © 2016-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…


Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…

Levetted földi köntösöd és beléptél a fénybe,
önnön magadba költöztél, egy öröklétű lénybe.
Kellett bizony a földi lét, tapasztalások árán.
Örülni, sírni megtanulj, akár a magad kárán.

Már tudod jól, a félelem illúzió, csak álom!
És megszűnik, mert oktalan, átlépve a “halálon”.
Ami szintén nem létező, csupán bilincs a lelken.
Árnyék fal az, mely eltakar, s nem enged reád lelnem.

Nem bábu vagy, akit a sors csak jobbra-balra rángat.
Emléked nyom, s ha távozol, az itt marad utánad.
Szívekben élsz eztán tovább, visszahív sok-sok álom.
Csak anyag vész el általad, ha átlépsz a határon.

Ki tudja, mikor álmodunk, melyik valódi létünk?
Hányszor jövünk, hányszor megyünk, hányszor hisszük, hogy éltünk?
Sorsod – ami egy terv csupán – te írtad, s elfeledted!
Nem több, mint utad vázlata, s nem egy pallós feletted.

Miért kínlódtál évekig, hisz nem meghalni jöttél!
Azt hitted bölcsebb vagy ma már, bármelyik újszülöttnél?
Pedig a lélek tiszta még mikor lejön a Földre,
a bűn, a félelem, s harag nincsen még beletöltve.

Ne hidd, hogy majd tovább viszed! Itt hagyod lent, a porban!
Hiányozni sem fog neked, s nem keresed, hogy hol van?
Ahová mész, ott béke van, a szeretet virágzik.
s aki voltál, majd idelenn pár léleknek hiányzik…

Aranyosi Ervin © 2015-10-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Egy az Ember- egy az Isteny
Aranyosi Ervin: EGY az EMBER – EGY az ISTEN!

Táncold át az életedet!
Legyél boldog, s elégedett!
Mikor szeretet vezérel,
Isten ölel két kezével!

Ha szívedben ott a hála,
az a kapzsiság “halála”.
Mert fájdalmat hiány okoz,
amit kétség, s harag fokoz.

Csak a félelem betegít,
rajta a szeretet segít,
általa válsz teljesebbé,
világoddal újra eggyé.

Benne fény van, s nincs sötétség,
teljessé válsz, semmi KÉT-ség.
Harmónia száll lelkedre,
és mosolyogsz, örülsz egyre.

Hidd el, mind-mind jó az ember,
– csak jó úton járni nem mer,
mert vagyonát, létét félti,
az életet félreérti.

De te tudd, és tedd is jobbá,
mindre egyként, mosolyogj rá,
melegítsd fel fáradt lelkét,
mert a mosoly öröm-jelkép.

Csalódás ért? Az csak próba!
Ez az út visz a pokolba,
mert, ha végképp reményt vesztesz,
nem jutsz vissza szép lelkedhez.

Hát bocsáss meg, s nyerj új hitet,
ki nem bízik, az ráfizet,
lelki nyugtát nem találja,
szívében nincs ott a hála.

Szeretetre bízd a lelked!
Önmagad is kell szeretned!
Lelkeddel vagy összezárva,
ezért sosem lehetsz árva.

EGY az EMBER – EGY az ISTEN,
így fonódik EGY-be minden,
s ami benned ott van régen,
megjelenik Földön-égen.

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A boldogulás titkai

Aranyosi Ervin: A boldogulás titkai

Engedd, hogy a hála szívedbe költözzön,
a remény vizével virágot öntözzön.
Ha kinyílt szívedben a remény virága,
rád talál az öröm ezerszirmú ága.
Köszönd meg Uradnak, hogy figyeli lépted!
Légy mindenért hálás, ne csábítson érdek!
Mindened, amid van, úgyis téged szolgál,
mintha életeddel neki válaszolnál.

Szeresd önmagadat, értéked, s hibáid,
mert ez téged tanít, s előnyödre válik!
Erősítsd meg lelked dicsérő szavakkal,
erősebb a lélek, kit a lét magasztal.
Érezd fontosságod, különlegességed,
fejleszd benned nyugvó összes képességed!
Hidd, hogy túljutsz minden nehéz akadályon,
mert azt, azért kapod, hogy javadra váljon.

Elképzeléseid engedd tetté válni,
sosem elegendő a csodára várni!
Képzeld el az álmod, indulj el feléje,
engedd a lelkednek, láthassa, megélje!
Engedd a tudásod így kibontakozni,
ne lassíts, ne fékezz, ne kezdj el habozni!
Engedd csónakodat siklani az árral,
ragyogjon rád Napod tündöklő sugárral!

Képzeld el és tudd meg, mire is vagy képes!
Csak amit elkezdtél, azt viheted véghez!
Ne nézz hátrafelé, sose fordulj vissza,
lelked a lét vizét forrásából issza!
Ne hagyd, hogy irigység mérgezze a lelked,
mert az nem engedi, hogy célod megleljed,
zavarja rezgésed, az utad nem látod,
vakító szembe fény, az irigység átok!

Ne táplálj haragot, az csak neked árthat,
bocsásd meg bűneit az egész világnak!
Önmagad hibáit ugyanúgy bocsásd meg,
és tanulj belőlük, azért vannak, lásd meg!
A harag nem enged boldogságra lelni,
nem kell kihívásra, dühösen felelni,
mert a harag miatt forrásod kiszárad,
s elzárja az utat, hol az öröm árad.

Soha ne vedd el azt, ami a másé,
a balul szerzett kincs az elmúlásé,
később te szenvedsz el ilyen veszteséget,
így próbál a sorsod tanítani téged!
Add meg mindenkinek minden tartozásod,
sose maradj adós, ezzel sírod ásod.
Legyen inkább boldog, aki visszakapja,
ez lesz lelki békéd, s jóléted alapja.

Ne tégy soha rosszat, ne bánts senkit soha,
más se érezze úgy, hogy a sors mostoha.
Minden élőlényre tekints szeretettel,
tiszteld világodat, legyél igaz ember!
Azt add a világnak, amit te szeretnél,
amit másoktól vársz, s amit te is tennél.
Tudd, hogy gonosz nincsen, csak nagyon tudatlan,
tanítsd hát a lelkük, minden pillanatban.

Ébredj hát mosollyal minden áldott reggel,
segítsd világodat angyalseregeddel!
Fedezd fel a szépet, a jót a világban,
ettől élhetsz mindig örök boldogságban.
Ha elégedett vagy, gazdaggá is váltál,
s jóvá, ha az élet jobb felére álltál.
Segíts önzetlenül, add, mit csak te adhatsz,
s meglátod, hogy boldog ily módon maradhatsz!

Aranyosi Ervin © 2015-07-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magányos harcos

Magányos tigris

Aranyosi Ervin: Magányos harcos

Magányos harcos volnál?
Düh és harag feszít!
Szembeszállsz a világgal,
– de aki küzd, veszít!
Lehet sok győztes harcod,
ám erőd véget ér!
Kit hatalom tesz naggyá,
lelkében félve él.
Nem bízol önmagadban,
– nem hiszel, nem szeretsz!
Hiába a fölényed,
így boldog nem lehetsz!
A magány börtönébe
száműzöd önmagad,
értelme földi létnek,
számodra nem marad!

By

Nem értem…

Nem értem az embereket,
– miért tartanak haragot?
Ha a szívem megkönnyebbül,
hát jobb kedvű maradok.
Ezért azután megbocsátok,
– meneküljön bú, harag!
Nem érdekel hátam mögött,
amit mások mondanak…
(Aranyosi Ervin)

https://www.facebook.com/1kep1vers