Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem vagyok gazdag…


Aranyosi Ervin: Nem vagyok gazdag…

Nem vagyok gazdag,
hatalmam sincsen,
de szabad a lelkem,
sosincs bilincsben!

Utamat járom,
hazámat féltem,
idegen honban,
még sosem éltem!

Refrén:
Édes hazám, fiad vagyok,
testvéreim mind magyarok,
Te rólad szól, az életem,
magyarként azt
csak itt élhetem!
Édes hazám, magyar vagyok,
itt élek én, itt is halok.
itt ér utol a végzetem,
hozzád rendelt
a teremtő Istenem!

Nem vagyok rosszabb
akárki másnál!
Nem vagyok jobb sem,
ha annak is látnál!

Teszem a dolgom,
élem a létem,
értem van minden,
lassan megértem.

Refrén:
Édes hazám, fiad vagyok,
testvéreim mind magyarok,
Te rólad szól, az életem,
magyarként azt
csak itt élhetem!
Édes hazám, magyar vagyok,
itt élek én, itt is halok.
itt ér utol a végzetem,
hozzád rendelt
a teremtő Istenem!

Aranyosi Ervin © 2018-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van még hazám…

Van még hazámAranyosi Ervin: Van még hazám…

Nekem van még hazám, s remélem még sokunknak.
Van gyökerem, mely nélkül a fák is orra buknak.
A honszeretet, s az élet köt ide,
s kapaszkodom belé, hogy nehogy elvigye,
messziről jött, sehonnai ember!
Nem adom el, nekem a pénze nem kell!
Amíg körül vesz a Kárpátok lánca,
nem érdekel, hogy milyen szél alázza,
tisztán megőrzöm magyar lelkemet.
S bár ez a föld egykor majd eltemet,
útjain addig lábnyomot hagyok,
büszkén vállalva, hogy magyar vagyok!

Aranyosi Ervin © 2015-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Magyarnak lenni jó
Aranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Mikor a szívünk együtt dobban,
érzem, magyarnak lenni jó!
Nem tarthatom azt sem titokban,
mitől gazdag a magyar szó!

Mit ad a nyelv, hogyan tanítgat?
MegMAGYARáz és megmutat,
képeket képez, képessé tesz,
elképzelteti az utat.

Szárnyakat ad a képzeletnek,
kitűzött célod láthatod,
és amit látsz, azt megteremted,
s büszkén vállald: – Magyar vagyok!

Fejleszd tudásod életfogytig,
tanulj, hogy ettől több legyél!
Figyeld és ismerd a világod,
a bölcs tisztán lát, s szebben él!

Az oktalan boldogtalan csak,
kiben a vágya nem ragyog.
Ha célom éltet, lelkesít is,
– már ettől is boldog vagyOK!

A jó Isten sosem ver bottal,
nem ver sehogy, mért bántana?
Egy jó atya, a gyermekének,
ok nélkül miért ártana?

Növény a lét, belőled sarjad,
s hited vizével öntözöd,
biztatlak hát, a jót akarjad,
a valósághoz legyen közöd!

Vigyél hát fényt a sötétségbe,
világosítsd fel a ma még butát!
Ördög, s pokol a tudatlanság,
az ad rád fájdalom ruhát.

Keresd a fényt, hogy tisztán láthass,
a hazugság csak elvakít.
Az igazság a te fényszóród,
Ő-szintén csak jóra tanít.

Akarj végre magyarrá válni,
lerázni vállról rabigát!
Ne higgy a fennen trónolónak,
ki a múlt ármányát menti át!

Ne hagyd, hogy megosszák a néped,
ötszáz éve nem vagy szabad,
bedőlsz a hazug zsarnokoknak,
és nem magad vagy, nincs szavad!

Hiába drága anyafölded,
ha bőségét mind elveszik.
Kifosztanak és megaláznak,
s mondják, csak miattad teszik.

Ébredj álmodból, lelj magadra,
Légy újra erős nemzetem!
Tegyél azért, hogy ez az ország
újra erős és nagy legyen!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Aranyosi Ervin © 2015-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadság

Ha tudok a vízen járni,
felhők felett, égen szállni,
gondolatban elrepülni,
felhő szép szélére ülni,
van-e gátja életemnek,
oka bajnak, félelemnek,
van-e bármi, ami gátol,
ami elvág a világtól?
Csak a gondolat hatalma,
lehet az, mi visszatart ma.
Csak a hitem és a múltam,
amit régen megtanultam,
mások által elvárt tettek,
mikor félek, s nem teremtek.
Mikor csak szerepet játszom,
rossz vagyok, de jónak látszom.
Ha feladom istenségem,
megtagadva hazám, s népem.
Ha a szabadság csak álom,
– élem rettegett halálom.

By

Aranyosi Ervin: A Mag népéhez

novemberrain

Eső ömlik, mert sírnak fenn az égben.
Siratnak téged drága, jó hazám.
A jónak kell, hogy ismét visszatérjen!
Jöjj tisztulás, mert várunk már! Az ám!
Mossa az ár a régi szennyesünket,
sárfoltokat, mi lelkünkhöz tapad.
Mert nem mehet tovább, a szívünk tüntet!
A szolgaság örökünk nem marad!
Emeld fel népem, fejed büszkeségben,
vezesse lelkünk jóság, szeretet!
Mert feladatot írtak ránk az égben,
egy szép, világteremtő szerepet!