Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Munkácsy Mihály – Honfoglalás (részlet)

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Mind itt vagyunk,
ide születtünk,
teremtőnk által
magyarok lettünk.
Miénk e föld,
ez a hazánk,
itt van szükség
valóban ránk!

Ide köt rég,
őseink vére,
mert minden magyar
egymás testvére!
Bármi jöhet,
hisz egy a sorsunk,
egymáshoz mind
egy nyelven szólunk!

Refrén:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
a hazug szót nem kedvelem!
Ébredj velem,
éld meg velem,
hazánkban újra rend legyen!

Ébredj velem,
dobd le a láncot,
leld meg velem a szabadságot!
Ébredj velem,
légy szabad végre,
egy szebb jövőt véssünk az égre!

Mind itt vagyunk,
és bármi jön,
a szabadság
majd ránk köszön!
Miénk e föld.
miénk a lét,
egy szebb jövőt,
tennék eléd!

Refrén 2:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
béke legyen a földeden!
Ébredj velem,
míg mag terem,
míg van miért, ébredj velem!

Ébredj velem,
szép nemzetem,
hazánkat veszni nem engedem!
Isten velünk,
Isten velem,
ahogy szeretnénk úgy legyen!

Aranyosi Ervin © 2022-12-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Jó lenne, jó lesz!

Emese álma: Dávid Júlia üvegkompozíciója

Aranyosi Ervin: Jó lenne, jó lesz!

Jó lenne, ha mi magyarok, összetegeződnénk,
szeretettel, barátsággal egymást fölemelnénk!
Mi lenne, ha észrevennénk egymásban a szépet,
s tanítanánk jól szeretni az emberiséget?

Jó lenne, ha mi magyarok, egyként gondolkodnánk,
saját létünk érdekében döntéseket hoznánk!
Olyanokat, amilyet még más nemzet nem látott,
szerethető hellyé tennénk szép Magyarországot!

Jó lenne, ha kis hazánkat újra naggyá tennénk,
megbeszélve a jövőnket, egy irányba mennénk!
Nem bántanánk, nem sértenénk, együtt gondolkodnánk,
közös célok alkotói, tervezői volnánk!

Jó lenne magyarul írni a szép valóságot,
szép nyelvünkkel teremthetnénk egy igaz világot!
Mutatnánk a többi népnek követhető példát,
s azt kívánom, velem együtt, e szép jövőt éld át!

Aranyosi Ervin © 2022-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Áprilisi havazás


Aranyosi Ervin: Áprilisi havazás

Itt van a tél, itt van újra,
hó hullott a világra,
A kis rigó dideregve
zendít most a dalára.
Bolond égből, bolond hó száll,
bolondozik április,
s aki látja, legyint rája:
– Bolondozzon, ha dilis!

Indulhatnánk tiszta lappal,
írhatnánk ma sorsot is,
de az ember éppoly bolond,
akárcsak az április.
A természet tisztaságát
saját kézzel írja át,
az sem baj, ha belepusztul
körülötte a világ.

Befagy hát a szép világunk,
mindent jeges kéz szorít,
hóvakságtól jól megáldva,
írjuk tovább a sztorit!
A természet figyelmeztet,
nem jó úton haladunk,
hazánk földjén, hócsizmában,
virágokon taposunk.

Bolond égből, bolond hó száll,
lassan mindent betakar,
csak az ember olyan bolond,
nyárban is telet akar.
Minden össze van kutyulva,
s én nem értem egyedül,
hogy a csizma, az asztalra,
hogy a fenébe kerül?

Talán épp a tavasz halt meg,
vagy valami jó dolog?
Vagy előjel a jövőre:
– Így nem leszünk boldogok!
Kihűl lassan, ami fontos?
Eltűnik a szeretet,
s nem eszünk már többé élőt,
csupán dömping szemetet?

Itt van a tél, itt van végre,
bár nem most van ideje,
télen nem volt ennyi havunk,
s télen nem fagytunk bele.
A gyümölcsfák virágai
haldokolnak, jaj de szép!
Vajon kik, és hol írták meg,
ezt a borzalmas mesét?

Aranyosi Ervin © 2022-04-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jövőt érő tennivalónk


Aranyosi Ervin: Jövőt érő tennivalónk

Együtt és egymásért, egy közös jövőért,
felemelkedésért, éltető erőért,
szeretet bélelte tiszta létbe lépve,
félelem nélküli életre ítélve.
Valódi tudásért, haszonlesés nélkül,
amitől az ember boldogulhat végül!
Egymást kézen fogva, Napba felemelve,
szeretet melegét érzőn ünnepelve!
Teremtő erőnkkel a jövőt szolgálva,
világ színe elé emelt fővel állva.

Ez lenne a dolgunk, egymást támogatva,
a lét küzdelméhez elég erőt adva.
Hadd váljon valóra őseinknek álma,
álljunk a sarkunkra végre-valahára!
Igazság és béke legyen jog alapja,
boldoguljon népünk apraja és nagyja!
Vegyük vissza jussunk, amit eloroztak,
s töröljük a törvényt, mit ellenünk hoztak!
Adjuk a hazánkat népének kezébe,
s ne engedjünk tolvajt többé közelébe!

Szentkoronánk legyen életünk alapja,
az alkotmányunkat a nép szava adja!
Idegen uralom ne legyen e földön,
ne lehessen hazánk, nemzetének börtön.
Tűnjenek pokolra a megosztó pártok,
múljon el honunkról az ezer éves átok,
a világ népének így mutatva példát,
aranykor küszöbét kézen fogva lépd át!
Legyen szép hazánk egy új világ bölcsője,
büszke utódoknak élhető jövője!

Aranyosi Ervin © 2021.11.03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emlékezés az aradi vértanúkra

Festmény: Thorma János: Aradi vértanúk

Aranyosi Ervin: Emlékezés az aradi vértanúkra

Hiába hullt a hősök vére,
s hiába lett sírjuk Arad!
A hazafiak szép szívében
az emlékük örök marad!
De értelmetlen volt haláluk,
velük halt érték, becsület,
mert itt a mában nem találunk,
ki méltón ejtse nevüket.

A szabadság csak hiú álom,
s mindaz ki jót, szebbet akar,
nem győzhet itt, semmilyen áron,
elátkozott nép a magyar!
Meghaltak értünk, szebb jövőnkért,
ami talán sosem jön el,
meghaltak ők a szabadságért,
amit egy nemzet érdemel.

De hol vagyon a nép hatalma,
hol a szabadság? Nem tudom!
Idegenek uralma van ma,
s mi megrekedtünk félúton.
De a nemzet ma már nem lázad,
saját hazában küszködik,
s teszi a dolgát, hajtott fővel,
és tengődik, míg engedik.

Elvesztek már a régi álmok,
s nem látjuk, ki van ellenünk.
Megrendülten, s rémülten állok,
hisz nincsenek már itt velünk.
Kevés a méltó, igaz ember,
ki megóvhatná a hazát,
a legtöbb, ma már szólni sem mer,
nemhogy megvédje igazát.

Október hat, az égre rólak,
örök mementó vagy nekünk,
a hatalmasok összefogtak,
akkor és most is ellenünk.
Némán, merengve fejet hajtok,
bennük még égett büszkeség,
de bezárultak sorsnyi ajtók,
s hazánk a múltnak tükre rég.

Aradon ők, ott, tizenhárman,
értünk haltak hősi halált.
Hittek egy élhetőbb világban,
és mind a jó oldalra állt!
Az életüket adták érte,
hogy ez a világ szebb legyen,
nem szolgáltak rá a kötélre,
de vállalták a szent helyen.

Emlékezz rájuk magyar nemzet!
Nem is voltak mind magyarok!
Ne feledjük a hősi tettet,
mert ettől lettek szabadok!
A jövőnkért mutattak példát,
hogy ne bénítson félelem!
Hogy szabadságod élőn éld át,
és szép hazánk magyar legyen!

Aranyosi Ervin © 2021.10.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Néhány szó a magyar nyelvről


Aranyosi Ervin: Néhány szó a magyar nyelvről

Tudod, a magyar nyelv könnyen használható,
teremteni KÉPES, mert képet alkotó.
Szóval megMAGYARáz, körülír, pontosít,
szép szavakkal árnyal, s közben szóval tanít.
Sokszínű, részletes, nagyon kifejező,
világot alkotó, rosszat leleplező.
Minden magyar ember, teremtéshez kapta,
s csak a magyar érti, mit értesz alatta.
Édesanyánk nyelve, hisz tőle tanultuk,
s ha elvész, majd vele odavész a múltunk.
Hiszem, őriznünk kell, szépen megbecsülni,
helyesen használva, „nem hagyni kihűlni”!
Gondolatunk tükre, alkotás alapja,
mindennapi létünk savát-borsát adja.
Merd használni bátran, okkal lett a tiéd,
ízes, szép szavaktól gazdag a földi lét!
Mondd ki, amit gondolsz, beszéljünk egymáshoz,
teremtsük világunk, a magyar szó mást hoz!
Benne örökségünk, hazánk, s szívünk kincse,
ne hagyd hogy a MAGYAR a nyelvét elveszítse!

Aranyosi Ervin © 2021-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Márciusi ének


Aranyosi Ervin: Márciusi ének

Élj boldogan magyar
szép magyar hazádban,
hagyd hinni lelkedet,
a magad igazában!

Nyisd meg a szívedet,
engedd jól szeretni!
Akarj világodban,
végre rendet tenni!

Sosem vagy egyedül,
ne légy hát megosztva,
a szabadságodtól,
ne legyél megfosztva!

Együtt nemzeteddel,
szebb jövőbe léphetsz,
rajtad áll a holnap,
higgy benne, és szép lesz!

Segíts hát magadon,
s megsegít az Isten,
hagyd, hogy fénylő Napod
jó kedvre derítsen!

Meríts végre erőt
ősök igazából,
legyen boldog ország
gazdag, szép hazádból!

Ébredned kéne már
csodaszép nemzetem,
tégy szabadságodért,
lépj jó útra velem!

Vedd kezedbe sorsod,
teremts szebb világot,
legyen magyar hazánk
általunk megáldott!

Aranyosi Ervin © 2021-03-11..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonykor

Simon Treadwell festménye

Aranyosi Ervin: Karácsonykor

Karácsonykor, mikor legtöbbször
a szeretetet emlegetjük,
Karácsonykor, egy pillanatra,
lélekben legyünk újra együtt!
Karácsonykor, érezzük végre
hazánk, népünk szeretetét,
ne legyenek a magyar szívek
a nagyvilágban szerte-szét!

Karácsonykor, ha gyújtunk gyertyát,
szívekben is gyújtsunk tüzet,
érezzük át a lelkünk mélyén,
a kisded nekünk mit is üzent!
Karácsonykor szülessen újra
szívünk mélyén a szeretet,
Karácsonykor az ember tanulja,
hogy vajon mit is jelenthetett?

Karácsonykor, bár összegyűlnénk
egy égig érő fa alatt!
Karácsonykor szeretni kéne,
s ha majd lelkünkben ez marad,
hiszem, ez lesz a megváltásunk,
s értelmet nyer az életünk!
Karácsonykor, ha együtt érzel,
tanulj szeretni mivelünk!

Karácsonykor csak az a fontos,
őrizzük együtt a csodát,
a szeretet meglelje bennünk
a boldogító szép honát.
Karácsonykor ébredj valódra,
mit is hozott – lám – el neked?
S legyen örök teremtő vágyunk,
a boldogító SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2020-12-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Trianon emlékére


Aranyosi Ervin: Trianon emlékére

Ne várj igazságot a hatalmasoktól,
te csak néző lehetsz, távoli sarokból.
Elhitetik veled, van beleszólásod,
de ha megszólalnál, saját sírod ásod!
Senki vagy, semmi vagy a történelemben,
s bár néha a függöny szemedről lelebben,
mégsem láthatod át gazok cselszövését,
akik eltervezték szép nemzetünk végét.

Nem voltunk okai a gaz háborúknak,
amik gazdasági érdekekért dúltak,
csak belecsöppentünk a lángoló világba,
mint egy monarchia eluralt országa.
Vitték fiainkat, golyófogó kellett,
és mi kitartottunk a vesztesek mellett.
Az árulók pedig, akik épp átálltak,
országrészek felett hiénákká váltak.

Széttépték hazánkat gyilkos farkashordák,
a nagyobbik felét kirablóknak szórták,
szanaszét szaggatva egy nagy, s érző népet,
mert a magyaroktól ezer éve féltek.
Aranyunk, ezüstünk, sónk, mind odaveszett,
vitték gyárainkat, a magyar földeket,
tenger-kikötőnket, az összes hajóval,
csodás tájainkért, ma is száll a sóhaj.

Ilyen csúfos rablást nem látott a világ,
azóta is nyögjük a súlyos rabigát.
Németek, Szovjetek, s Európa krémje,
rajtunk élősködik, a nyakunkra lépve.
Kisemmizett földünk, drága magyar honunk,
koldusokká válunk, aztán elpatkolunk.
A megosztott nép már nem tud összefogni,
csak magukban tudnak csendesen nyafogni.

Eltelt száz esztendő, semmi sem változott,
a magyar szív csendes, végleg elkárhozott.
Akik kiraboltak, mind lenéznek minket,
s büszkén mutogatják fel értékeinket.
Nincsen már hatalmunk, az erőnk is fogytán,
és a magyar nemzet holnapra elfogy tán.
Kiürül az ország teljes éléstára,
átcsap fejünk felett tolvaj nép határa.

Aranyosi Ervin © 2020-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi vagyunk a magyarok

Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (Feszty-körkép), részlet

Aranyosi Ervin: Mi vagyunk a magyarok

Egyszer voltam, hol nem voltam,
azt hiszem, hogy lehettem.
Éldegéltem egy mesében,
tiszta szívből szerettem.
Adtam, kaptam, csudaszép volt,
s hittek bennem oly sokan,
mindaz, amit megálmodok
a jövőben megfogan.

Teremteni tanítottam
ősz szakállút, kisdedet.
Magyaráztam, s megmutattam
szebben élni is lehet!
Hittétek is, s persze nem is,
de a remény bennem élt,
aztán jöttek más mesélők,
akiktől a lélek félt.

refrén:
Álmodjunk egy szebb világot,
tisztán fénylőt, kedveset,
amit átsző jóságunkkal
a még élő szeretet!
Álmodjunk, váljon valóra,
legyen létünk része már,
a hazánk ezer év óta
erre készül, erre vár!

Egyszer voltam, talán leszek,
talán lesz még holnapom!
Magyar szívem a keblemben,
tán még büszkén hordhatom!
Talán sok szív együtt dobban,
talán boldogok leszünk,
talán végre észhez térünk,
s feltámasztjuk nemzetünk!

Nem számít majd, vén vagy ifjú,
városban, vagy falun él,
egyforma lesz a világban,
az ki magyarul beszél!
Kinek szíve hazájáért
dobban, s érte élni mer!
S nem érzi majd soha többé,
hogy magyarként félni kell!

refrén:

Álmodjunk egy szebb világot,
tisztán fénylőt, kedveset,
amit átsző jóságunkkal
a még élő szeretet!
Álmodjunk, váljon valóra,
legyen létünk része már,
a hazánk ezer év óta
erre készül, erre vár!

refrén2:

Álmodjunk egy szebb világot,
fogjuk meg egymás kezét,
s ezt a drága magyar népet
ne szakítsa senki szét!
Higgyünk egyként Istenünkben,
s áldjunk meg minden napot!
Mutassuk meg a világnak,
mi vagyunk a MAGYAROK!

Aranyosi Ervin © 2020-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva