Zord télnek sötétjében alszik a világ,
amikor előbújik az apró hóvirág.
Még fák ágain táncol, a hideg tél szele,
ám e picinyke élet, mégis dacol vele.
Törékeny, zöld levélkék, védelmező kezek,
védik a karcsú szárat, óvják az életet.
Fehér apró virágok, lehajtott, kis fejek,
a szolgáló alázat példája ez lehet.
Bátor, törékeny hírnök, tavasz küldötte Ő,
S úgy várjuk évről-évre mikor bújik elő?