Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mikor írok


Aranyosi Ervin: Mikor írok

Mikor írok, Isten bennem.
Lángot gyújt az én szívemben:
– Ne csak önmagamért írjak,
felemelni mást is bírjak.

Nem gondolok semmi másra,
nem halok az elmúlásba,
gondolatot közvetítek,
szebb jövőképet vetítek.

Eszköz vagyok, apró játék,
s maga az írás ajándék,
mit szétszórok, mint a magot,
elismerést ezért kapok…

Mikor írok, csend van bennem,
enged önmagammá lennem.
A szeretet lángját őrzöm,
a lelkekben elidőzöm.

Hiszem, a vers hallhatatlan,
s benne élek láng alakban,
s olvasókban tüzet gyújtok,
felemelek, reményt nyújtok.

Nem rólam szólnak a versek,
szállnak, mikor szárnyra kelnek,
más szívekben fészket raknak,
sugarai fénylő Napnak.

Ha világod szebbnek látod,
amikor szíved kitárod,
mikor versem elér hozzád,
talán jobb időket hoz rád.

Mikor írok, lelkem diktál,
a szó bennem repked, itt száll,
amit kapok továbbadom,
hiszen a szó nagy hatalom.

Mikor írok, szavam teremt,
eléd tárom a végtelent,
melyben fénylőn szeretet él,
ezért kapom, s ezért lettél!

Aranyosi Ervin © 2019-09-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Verébdal

verébdal
Aranyosi Ervin: Verébdal

Figyeljetek – csirip, csirip – most repülni tanulunk!
Szelek szárnyán, felhők szélén vezet súlytalan utunk.
Fentről nézzük a világot, nem köt földhöz semmi sem,
ha akarjuk, hát leszállunk, ám mi döntünk, úgy hiszem!
Nem tilthat meg senki, semmit, az van, amit akarunk!
Tovaszállunk, visz a vágyunk, amíg szabadok vagyunk!
Csak egy dolog húz a földhöz, az oka a félelem,
ha leszállunk megpihenni, lesz-e elég élelem?

Aranyosi Ervin © 2016-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én így hiszem

Az örömhöz az út, nem kínokon át vezet.
Nem kell kutatni, nem kell keresgélni!
Megleled könnyen, csak tárd ki lelkedet!
Ne harcolj érte, csak engedd azt megélni!