Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Célom felé


Aranyosi Ervin: Célom felé

Messzi múltból jöttem,
szép jövőmbe tartok.
Mikor érek partot?
Azt még nem tudom.

Evezőm a vágyam,
eljuttat a célhoz,
utam megacéloz,
ha végig futom.

Élvezem a percet,
minden múló órát,
életem motorját,
egyre hajtom én.

Nincsen mitől félnem,
csak csodákra várok,
míg szabadon járok
e szép földtekén.

Hitemmel teremtek,
hallgatok szívemre,
ma is itt él benne,
az érzés, mi hajt.

Élvezem a létet,
kerülöm a rosszat,
elhagyom, mi bosszant,
nem csinálok bajt!

Útról szól az élet,
amit végig járok,
s vannak még barátok,
kik jönnek velem.

Rólam szól az utam,
csupán meg kell élnem,
nincs hát mitől félnem,
s célom meglelem!

Aranyosi Ervin © 2018-01-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bennem él az Isten! Bennem, él!


Aranyosi Ervin:
Bennem él az Isten! Bennem, él!

Bizony, az Istenem itt él, mélyen bennem,
igaz, meg nem súgja mikor, mit kell tennem!
Mért súgná, hisz egykor minden megadatott,
mikor ránk testálta a szabad akaratot.
Enyém hát a döntés minden szabadsága,
teljesülhet szívem bármely nemes vágya,
csak minden tettemnek van következménye.
Felelős magáért az Isten teremtménye!

Ám nem csak bennem él, hanem mindenkiben!
Van kiben tevékeny, s van akiben pihen!
A szemét behunyja, bizony, olykor-olykor,
s leveszi a kezét az elkóborlóról.
Mert Isten legjobban akkor van, ha hiszed,
ha szeretettel élsz, s megnyitod a szíved!
Akkor neki tetsző dolgokat cselekszel,
akkor örül neked, akkor nagyon tetszel!

Minden kérdésedre ő tudja a választ,
ám jó útirányt az érző lelked választ.
Mert a lelked is csak Isten apró része,
mutatja az utat, s rajtad áll, hogy mész-e?
Rossz szándék, bűn, harag, mind, mind rajtunk múlik,
amikor a lélek sötét kútba hullik.
Pokol és az ördög emberi találmány,
báránybőrbe bevarrt rossz szándékú ármány.

Aki abban is hisz, már kétség közt gázol,
s nem hisz istenében istenigazából.
Rögtön ott a kétség, a fény és az árnyék,
mintha, hol jó úton, hol rossz úton járnék.
Istent beengedtem, itt él a lelkemben,
ő a jóság, szépség, szerethető bennem.
Nincs másra szükségem! Hát ezért éltetem,
nem hagyom árnyékba borulni életem!

Egész nap teremtek, éjszaka álmodom,
gyűjtött kincseimet lába elé hordom.
Legyen az szeretet, avagy rossz akarat,
a nap közben gyűlt “kincs” mind az enyém marad.
Más napokon aztán tőle kapom vissza.
Kincsem örömöt hoz, ha szándékom tiszta,
vagy ha bűnös szándék vezetett csak engem,
akkor eredménye visszaköszön bennem.

Bennem él az Isten, éltetem hitemmel,
csupán az öli meg, ki szeretni nem mer!
Ám szeretet nélkül nem érdemes élni,
a Földi pokolról tán nem kell mesélni!
Ha nem bántasz senkit, dobd el a félelmed,
hadd keljenek szárnyra jó érzések benned!
Ha lelkedbe nézel, te is megtalálod,
s rájössz: életed van, és nincsen halálod!

Aranyosi Ervin © 2018-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Imádkozás

Császár Tamás festménye

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Imádkozás

Befelé fordultam, imádkozni kezdtem.
Lelkem tiszta mélyén az Istent kerestem!
Mert tudom, hogy ott van, biztos megtalálom,
nem kívül keresem, túl égi határon.

Itt van a mennyország, ha hiszem, ha látom,
mert akit szeretek, itt mind megtalálom.
Azt is aki elment, más létsíkra lépett,
mert róla is őrzök sok-sok szép emléket.

Mikor imádkozom, magamhoz is szólok,
és szép imám szerint változnak a dolgok.
Hálám új kincseket vonz az életembe,
amit így álmodok, az jön velem szembe.

Nem csak imádkozom, most meg is bocsájtok,
amikor haragszom, önmagamnak ártok!
Lelkemet mérgezem, nem azt, aki bántott.
Haragom leveszem, mint egy rossz kabátot.

Amit mások tettek, azon sem rágódom,
inkább a szeretet szép köntösét hordom.
Amim van, azt szívből tudom másnak adni,
így lehetek képes a fényben maradni.

Befelé fordultam és kitárulkoztam,
háborgó lelkemre szép megnyugvást hoztam.
Hitem erősödött, megnyugodott lelkem,
imám erőt adott, fogódzóra leltem!

Aranyosi Ervin © 2017-01-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva