Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk


Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk

Az emberek közhelyekkel okosítják magukat,
semmit mondó életképek beszélnek hasba lyukat.
Okoskodók így sírják el másoknak a bánatuk,
mintha létünk gazdagodna, jobbá válna általuk.
Így megosztva, nyilvánossá teszik a panaszkodást,
azt kívánva, más se tudjon átérezni soha mást.
Kifogásként használható, magyarázó szövegek,
degradálják alantassá, sivárrá az életet.
De jó lenne felébredni, s meglátni az igazat,
mitől javul az életünk, mi jó nekünk, mi vacak?
Rossz hitrendszert terjesztgetni, ami téged igazol,
mikor gyommal telt a kerted, s nincsen, aki kigazol?
Szerencsétlen flótásokkal gyógyíttatod lelkedet?
Mint egy haldokló sírásó, akit nincs ki eltemet?
Elrabolják bizalmadat, másba vetett hitedet,
s mindig akad, ki ezt látva hazugsággal hiteget.
Csukott szemmel a világban, csak túlélni akarunk?
Igazoljuk önmagunkat, egyszer úgyis meghalunk?
Tudatlanul, mások által megírt sorstól szenvedünk?
Azt mondják, hogy egyszer élünk. Ilyen élet kell nekünk?

Aranyosi Ervin © 2019-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nézőpont kérdése a világ


Aranyosi Ervin: Nézőpont kérdése a világ

Látod, ez a világ
nézőpont kérdése.
Nincsen semmi sem megírva,
szép kövekbe vésve!

Rajtad áll, hogy alakítod,
milyen lesz a sorsod?
Te vajúdsz az alkotásnál,
lelked mélyén hordod!

Hitrendszered mások adták,
ahogy ők ismerték.
Ám ha néha másképp látták,
ők is kitekerték.

Benyomások, meglátások
alakítják sorsod.
S lám a szabad akaratot
is lelkedben hordod.

Képes vagy-e szeretettel
nézni a világra,
irigykedve nézel-e
a fenn szálló madárra?

Vagy lelkesen álmodozol,
s megtanulsz repülni?
Képessé válsz angyalszárnnyal
felhő szélre ülni?

Fentről nézve másképp látod,
nem érinti lelked,
benne élve más az élet,
utadra kell lelned!

Vizsgáld hát meg több szemszögből,
értelmezd a létet.
Más amikor részese vagy,
más, ha megítéled.

Hagyhatod, hogy rajtad kívül
alakuljon sorsod.
Vagy ha hiszed, a változást
önmagadban hordod.

Sokszor jobb, ha kisgyerekként
ámulsz a világra,
s rábízod az alakítást
álmodra, s a vágyra.

Nem mindegy, hogy jóra figyelsz,
vagy sértő dologra.
Energiád ráirányul,
a rosszra, a jobbra.

Mindig az fog erősödni,
amin van figyelmed.
Napjaid is ezek szerint,
megcélozva telnek.

Fontos hát a nézőpontod,
honnan, hogyan látod,
úgy alakul napról napra
változó világod.

Aranyosi Ervin © 2019-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nekem van igazam!?

Melyik az igazság?

Aranyosi Ervin: Nekem van igazam!?

Van nekem egy saját, külön igazságom,
és mindenki másét, könnyen lesajnálom!
Hisz az enyém stabil, s megingathatatlan,
s mindenki másénál jobb, s vitathatatlan.

Én az igazamért ki akarok állni,
nem hagyom más által szanaszét cincálni!
Meg kell azt védenem mindig, mindenáron,
mivel az az enyém, az én igazságom!

Nem ismerhetem el másnak az igazát,
játszom inkább tudóst, könnyedét, vagy lazát!
Sosem ismerem el, hogy néha tévedek,
hiszen a vitában én nem veszíthetek!

Nem is fogadom el a másik igazát,
mit az én igazam könnyen fogalmaz át!
Van jó hitrendszerem, amit megtanultam,
s bármit is mondanék, igazol a múltam.

Anyámtól, apámtól kaptam én egykoron,
s ebben erősített pár közeli rokon.
Csak az az igazság, amit nekem mondtak,
meg az iskolában, amit tanítottak!

Most is fejlesztgetik az én igazamat,
média látja el hírekkel házamat.
Amit tőlük tudok, pont aszerint élek,
engem nem vezérel ebben semmi érdek!

Igazamért ezért bátran szembe szállok,
másokkal versengek, ha kell ledarálok,
de azt nem engedem, hogy tőlem elvegyék,
hogy az igazamat, hazugsággá tegyék.

Igaz, az igazam gyakran átformálom,
mindegyik média egyként a barátom.
Változik igazam, de az enyém marad,
csak ahogy “tanulok”, csak aszerint halad.

Ezért aztán nekem mindig igazam van,
csak mások hazudnak minden pillanatban,
s látom, harc az élet, s egy dolgom van győzni,
saját igazammal mást mind megelőzni!
-_-_-_-_-_-

Ha ezt a kis verset eddig elolvastad,
a gondolatait ne tartsd meg magadnak,
inkább értékeld át, gondold szépen végig,
vajon az emberek igazukat védik?

Ezen a világon annyi igazság van,
és mindenki bízik saját igazában!
De vajon tudjuk-e igazán mit védünk?
Létező világban, vagy álmokban élünk?

Valóban érdemes folyton vitatkozni?
Kapcsolatainkat szóval besározni?
Hitrendszer szűrőjén folyton átengedni,
másokba taposva, bántva veszekedni?

Mi is az igazság? Csupán egy nézőpont,
ahogy a világod hiteden át látod.
Ha rossz a szemüveg, homályos a képlet,
ezért bántjuk egymást, s ezért harc az élet!

Aranyosi Ervin © 2018-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pünkösdi gondolatok


Aranyosi Ervin: Pünkösdi gondolatok

A szentlélek a születéskor,
hiszem, testünkbe költözött!
Csak tanításként, hitrendszerként
vontak köréje szőtt ködöt.
Amit tudtál, azt elfeledted,
amit tanultál nem igaz.
a lelked nem valót teremtett,
a fű helyett kinőtt a gaz.

Ne háborúzz csak éld a létet,
értelmetlen minden csata!
Legyünk mind tiszta érző lélek,
Istenünk angyalcsapata.
Feledjük rút sérelmeinket,
ne bántson múlt, rossz akarat!
Engedjük el félelmeinket,
s bontsuk le mind a falakat!

De hol tanulj tisztábban látni,
mondd, hol virul a szeretet?
Hol érdek nincs, hol nem kell várni,
hogy felnyissák a szemedet!
Ahol etetnek, s önként adnak,
ahol nem várnak semmit el!
Ahol a lelkek megmaradnak,
s nem kell harcolnod senkivel.

Nincs erős, s nincsen gyenge lélek,
ahol a szeretet lakik,
ahol a tett, ahol a jóság,
egész világot alakít!
Ha rájössz, Isten ott él benned,
apró kis része, s terve vagy,
tapasztalni hívott világra,
s bárhova mész, ő el nem hagy.

De nem óv meg, mikor hibázol,
tetted keresztjét te viszed,
ezzel tanít és igazából
a világ rossz, ha elhiszed!
De mitől rossz? A gondolattól?
Egymást riasztjuk szüntelen!
S nem véded gyermeked magadtól,
mikor még tiszta, s bűntelen.

Tovább adod, mit egykor kaptál,
staféta botod múltbeli,
kíváncsi lelked csak adaptál,
s téves hited felszenteli.
Na és mi van, ha rég hazudtak,
adtak poklot és ördögöt!
Hibáit látod csak az Úrnak,
mert jó felett nem őrködött?

Naponta újra számonkéred,
miért teremtett rosszat is,
sajátos szűrődön hittel nézed,
amely rossz út, mivel hamis.
De te hiszel és te tapasztalsz,
te alkotod világodat,
s elfeded vallás-tapasszal,
s csak várod a válaszokat.

Nem kéne önmagadba nézned,
megismerve tisztán, ki vagy?
De lelked inkább el-eltéved,
s úgy érzed Isten veszni hagy!
Hát elveszel, ha nem találod,
ha lényegedet nem leled,
s naponta megleled halálod
mikor a poklod élteted.

Keresd meg, hol van a szentlélek,
leld meg, találd meg önmagad!
Hadd kezdjen végre élni véled,
s lásd, hogy világod tőled halad!
Koncentrálj végre, csak a jóra,
hidd el az élet szebb lehet!
Lelj rá a tiszta, igaz szóra,
s találd meg benne Istened!

Aranyosi Ervin © 2018-05-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Változtass hiteden!


Aranyosi Ervin: Változtass hiteden!

Hidd el, nem lehetek soha a helyedben,
nem tudhatom éppen mi jár a fejedben.
Nem biztos, hogy hitem téged is erősít,
s inkább utánoznál egy régit, egy ősit.
El tudod-e hinni, hogy teremtő lettél,
Isten gyermekeként jóságra születtél?
Minden gondolattal holnapot teremthetsz,
te döntesz, hogy győzöl, avagy inkább vesztesz!

Hidd el képes vagy a köznapi csodára,
csak gondolkodásod a teremtés ára!
Bármire képes vagy, amiben csak hiszel,
s létre jön, amibe energiát viszel.
Akard, s vágyaidat így valóra váltod,
jó gondolatoktól javulhat világod!
Próbáld a rosszakat magad mögött hagyni,
amit kérsz, az élet azt fogja megadni!

Engedd, hogy utadon szeretet vezessen,
örömet okozzon, minél jobban essen!
Élvezd ki a létet, válj ma boldogabbá,
tedd minden percedet egyre gazdagabbá!
Minden jár teneked, bármire is vágynál,
tedd hát szíved szerint, mit kedvvel csinálnál!
Alkoss, játszd a létet, formáld te a sorsot,
a megoldást máris lelked mélyén hordod!

Sohase kételkedj, higgyél önmagadban,
– varázslat csírája van a gondolatban –
és ha hiszel benne, valósággá válik,
ne frusztráld hát magad egészen halálig!
Csodáld a világod, lelj örömöt benne,
képzelj el képeket, mitől még jobb lenne!
Álmodj szebb világot, s légy kedvesebb mással,
soha ne foglalkozz néma elmúlással!

Hisz örülni jöttél, csodálni a szépet,
minden varázsával megkínál az élet.
Ebben csak rossz hited, hitrendszered gátol,
csak ezt kell átírnod, s megváltozol mától.
Ne keress kifogást, mindegyik csak csapda,
mikor ezt elhitted, jól be lettél csapva!
Figyeld érzéseid, ha magad jól érzed,
akkor jól alakul napi teremtésed!

Ám, ha érzésedben komoly zavar támad,
akkor energiád elakad, nem árad.
Düh, harag, irigység, bántás, mind-mind fékez,
engedd el és figyeld: – Szép szíved, mit érez?
Téged akadályoz sok régi szokásod,
melyekkel holnapod fájó sírját ásod.
Őket kéne végre, szívből elengedni,
mert nem hagynak téged boldogabbá lenni.

A teremtés útján jó érzés vezessen,
figyelj szép szívedre, hogy boldog lehessen!
Vágyaid tüzével gyújtsál örömlángot,
éld meg álmaidat, éld a boldogságot!
Légy az, aki mindig is szerettél lenni,
érezd jól magadat, a lényeg csak ennyi.
Tanulj a hibákból, írd át te a sorsod,
a teremtő szikrát szép szívedben hordod!

Aranyosi Ervin © 2017-08-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva