Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Sírhatnék én is!


Aranyosi Ervin: Sírhatnék én is!

Sírhatnék én is vers helyett,
s írhatnék sírós verseket,
de vajon pont az kell neked?
Fájdítsam én is lelkedet?
Én inkább megvigasztalom,
azért van íróasztalom,
hogy írjak rajta szép mesét,
s érezd, az élet csodaszép!

Azért is írok verseket,
hogy felvidítsam kedvedet,
és lehet bármily rossz napom,
a te lelked vigasztalom.
Tudom, a vigasz visszajár,
hányszor is adtad vissza már,
csak megdicsérted versemet,
s Napom ismét reám nevet.

Belőled kapok én erőt,
ahogy kedved egekbe nőtt,
úgy lettem megkedvelve én,
s már ragyogott is rám a fény.
Írhatnék búst, de nem írok,
sírhatnék én, de nem sírok.
Tudom, a lelkem egy veled,
s ez így csodás kis egyveleg.

Szeretetet küldök feléd,
és jó érzést töltök beléd,
talán kicsit tanítalak,
s leomlanak gránitfalak,
melyektől elvész szép hited,
s józan elméd sem érti meg,
mert amit nem lát, nem hiszi,
s vaksága tévútra viszi.

Legyél hát bölcsebb boldogabb,
vidám ember és szorgosabb,
és teremtésre képesebb,
kinek a léte édesebb!
Ne sírj, hisz arra nincs okod,
cseppet sem él ki itt zokog!
Legyél boldog, legyél vidám,
sose felejts gondolni rám!

Aranyosi Ervin © 2018-07-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Savanyú Bözske balladája (paródia)

Tengernyi “hullám” nyaldos körbe-körbe,
– de jó vagyok, – micsoda verset írok!
S nem látom régen magam a tükörbe’.
Nem érdekelnek a teleírt papírok.

Valaha egykor víg életet éltem,
ma már csak döcög létem szekere.
Isten-valómat megmutatni féltem,
– írok én bármit, csak legyen sikere.

Ritmussal, rímmel, régen nem törődöm,
– mit számít már, a kutyának való.
Lelkemnek a test, csak egy bezárt börtön,
rémülten állok, mint leszúrt karó.

Tudom, a világ kilökött magából,
elmennék innen, de nem tudom mi vár.
Szebb jövőt látni hit-hályogom gátol,
Szemem előtt az életem sivár.

Sírdogálok, hogy sajnáljatok végre,
tördelt sorokba írom életem.
Nem várok már az éltető reményre,
csak a sajnálat hiányzik nekem…

Sajnálj hát engem! Látod mivé váltam?
Állati sorba küzdöttem magam.
Egykor még büszkén, sor elején álltam.
Ma már kerülöm, s ott hagyom, ha van.

Sajnálj hát kérlek, ez csak, ami éltet,
elnyűtt lelkemet ez nyugtatja meg.
Könnyen sértődöm. Ha javamat nézed,
pislogó lángomat csak ez nyújtja meg.

Aranyosi Ervin © 2012-07-29.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Levelet írok

levelet írok
Aranyosi Ervin: Levelet írok

Úgy döntöttem, most megleplek,
s írok neked levelet.
Itt nem számít a kézírás,
csúnyán írni sem lehet.
Csak a helyesírás számít,
– nincsen macskakaparás.
Így csak egy dolog a fontos:
– a kedveskedni akarás!

Aranyosi Ervin © 2013-12-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva