Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Párra lelni


Aranyosi Ervin: Párra lelni

Kerestem párom a világban,
s nem leltem, sehol sem találtam,
és lám, most szembe szállt velem.
– Mért olyan ismerős nekem?

Talán mert Ő is kékcinke,
s tündököl sárga, s kék színben?
Ki olyan mint a tükörképem?
Ki erre szállt a MOST-ban éppen?

De jó, páromra leltem én,
indulhat most egy szép regény,
témája érző szerelem,
gyere hát, jöjj, repülj velem!

Hívogatom, de ott marad,
képe a tükörhöz ragad,
ha elszállok, nem jön velem,
egyoldalú a szerelem?

Vinnélek én, de te maradsz,
a tükörképemhez ragadsz,
hát így jártam, elrepülök,
s egy magas fára felülök.

Dallal hívom, ki majd szeret,
ki elfogadja szívemet,
közös fészekről álmodik,
s nem hagy kétségbe szállnom itt!

Te meg maradj, s repkedj tovább,
hagyd elrepülni a csodát!
Tudod, én addig keresem,
míg rám talál a szerelem!

Aranyosi Ervin © 2022-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Amíg te nem változol (akinek nem inge…)


Aranyosi Ervin: Amíg te nem változol
(akinek nem inge…)

Mit számít a véleményem,
mész mások feje után.
Hagyod magad megvezetni,
önsajnálón és bután.
Hagyod, hogy a reklámokkal
a lelkedre hassanak,
s ha besétálsz csapdájukba
rajtad jót mulassanak.

Mondjam azt, hogy én megmondtam,
láttam mindent, ami vár?
Elhiszed-e, hogy én tudtam,
csak csepp lelked a sivár?
Mindig csak a jóra vágyik,
s kell a sok elismerés!
A hazugság leple mögött,
ott vár a felismerés!

Én megsúgom titkaimat,
megírom a versemet,
de változni teneked kell,
nélküled azt nem lehet!
Nagy benned az ellenállás,
kétségekkel vagy teli,
médiából jön tudásod,
elméd azt ismételi.

Néha fényt gyújtok fejedben,
s kapsz egy pár felismerést,
de sokszor a szakadék nagy,
nehéz betömni a rést.
Elvakultan nem látsz semmit,
hited sem elég erős,
s problémáid szembejönnek,
s lám csak már mind ismerős.

Nem változik meg a világ,
amíg te nem változol.
Hazugokról papolsz egyre,
s igazról ábrándozol.
Politika, vagy épp vallás,
elferdített tudomány,
ezek okozzák vakságod,
s fel sem ébredsz, tudom ám!

Ezt tanultad, ebben hiszel,
s ez amibe belehalsz.
Úgy tálalják szemed elé,
hogy hidd, ez amit akarsz.
Ha próbálom nyitogatni
elvakított szemedet,
úgy kezeled mondandómat,
mint valami szemetet.

Keresnéd a lét értelmét?
Én hiába mutatom!
Nem hiszed el, ha a lélek,
átdereng a tudaton.
Így hát, amíg nem változol,
ilyen marad a világ.
Én meg írom csak a versem,
megpróbálva hatni rád!

Aranyosi Ervin © 2019-05-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: DEJA VU (dalszöveg)


Aranyosi Ervin: DEJA VU (dalszöveg)

Ugyanazok a felhők szállnak fenn az égen,
úgy érzed, hogy jártál korábban itt régen.
Ismerős hűs kövek simítják talpadat,
a múltból visszatért egy elmúlt pillanat.

Ismeretlen arcok néznek vissza rád,
némelyik meg szólít, örül, hogy újra lát.
Egyszer az időben már találkoztatok,
a múltban egyszer már egy helyen voltatok.

Refrén:
Visszatérő érzés,
az idő meghasad,
más térben, más korban
érzed most magad.
Furcsa megkísértés
tükröt tart eléd,
deja vu-nak hívják,
ha rád kacsint a lét.

Régen történt percet újra élsz megint,
egy régi beszélgetés ismét, szó szerint.
újra átélt álom, egy ismerős világ,
a múltból visszatérve talál újra rád.

Refrén:
Visszatérő érzés,
az idő meghasad,
más térben, más korban
érzed most magad.
Furcsa megkísértés
tükröt tart eléd,
deja vu-nak hívják,
ha rád kacsint a lét.

Aranyosi Ervin © 2019-04-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva