Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretném érteni


Aranyosi Ervin: Szeretném érteni

Szeretném érteni végre az életet.
Mikor más történik, az vajon mért lehet?
Hiszen eltervezem, szépen kitalálom,
aztán döccen egyet, s indul a rémálom.

Amikor megélem, padlóra kerülök,
teremtett poklomból újra menekülök,
sínre teszem szépen vonatom kerekét,
s érzem a világom, megint csak meseszép.

Nagyon tisztán látom, mások hol hibáznak,
s bár tudom, hogy fentről én rám is vigyáznak,
mégis végigjárom ugyanazt az utat,
amire a lélek tilos jelzést mutat.

Teszem a dolgomat, teszem és nem értem.
Megélni a létet, különleges érdem?
Szóval, gondolattal teremtek, mint mások,
de a tudásvággyal saját csapdát ások.

Jó lenne, ha tudnám az isteni tervet,
tudatában lennék minden intő jelnek.
Érteném, mit mutat, nekem mit tanácsol?
Piedesztált épít, vagy bitófát ácsol?

Vajon válaszúton hogyan, miként döntsek,
folytassam a régit, vagy tiszta vizet öntsek
élet-poharamba? Melyik lesz előnyös,
melyik emel égbe, s melyik ragaszt földhöz?

Hisz meg vagyok áldva szabad akarattal,
Isten sosem gátol, sohasem marasztal.
A tapasztalaton én vesztek, vagy nyerek,
mindenből tanulva, mint egy isten-gyerek.

Tudom, az érzések sokat segíthetnek,
ha figyelek rájuk, mennybe repíthetnek.
Ám én mégis mindnek keresem az okát,
s hiszem logikával meglelem a csodát.

Szeretném érteni végre a világot,
amivel Istenem egykoron megáldott.
Elmém nem hagy nyugton, tudni akar mindent,
magyarázat kéne, mit keresek itt lent?

Mert mióta élek, s az eszemet tudom,
kanosszámat járom, itt a földi úton,
hiszen a tudatom tudva akar élni,
érzéseket akar, tényekre cserélni.

Mindent tudni akar, és logikát keres,
mitől lesz az ember boldog és sikeres?
Saját életére, hogyan képes hatni,
megértés nélkül is mindent elfogadni?
Aranyosi Ervin © 2018-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istenemet


Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istenemet

ÉN:
Kerestelek fenn az égben, szép felhők fölött
Kutattalak lenn a földön, az emberek között.
Nem leltelek meg sehol a mások szemében,
nem voltál te látható a szellem tüzében.
Nem őriztek templomtornyok, ódon, vár falak,
a régi írásokba nézve, ott sem láttalak,
a tudomány énelőlem mélyen eldugott,
elleplezve, eltitkolva, mindazt, mit tudott!

Nem voltál a szenvedésben, fájó könnyekben,
sem a vidám nevetésben, boldog örömben.
Csillagok között se szálltál, nem mutattad magad,
hiába is faggattam daloló madarat.
Nem voltál a természetben, a fák lombjai közt,
az ősrégi szent tudásban, mely lelkeket füröszt.
Mestereknek bölcs szavában, ott sem láttalak,
eldugtak és eltakartak ősi szent szavak.

Néha-néha elhittem, már megtaláltalak,
de felbukkanó árnyékképed csupán köd maradt.
Mégis tudtam, hogy létezel, vársz rám, engem hívsz.
attól féltem megjelenni előttem nem bírsz.
Ám, amikor békés csendben elmerültem én,
felbukkantál, megjelentél, indultál felém.
Megtaláltalak magamban, itt voltál velem,
szívem mélyén bennem éltél mindig Istenem.

ISTEN:
Én vagyok a hang tebenned, mely tudja hogy ki vagy.
Én vagyok a szellem, lélek, ami élni hagy.
Szívedbe írt Örök Törvény, az is én vagyok,
Én vagyok a csend, s a dal mikor megszólalok.

Én vagyok a Bölcsesség, a Béke, s Szeretet,
vártam rád és véges-végig Itt voltam veled!
Ösvény vagyok a lelkedhez, ott találhatsz rám,
bárhova is indulj el, majd visszatérsz hozzám.

ÉN:
Most már látlak Földön, égen, megtaláltalak,
észreveszlek fűben-fában, látlak és hallak.
Visszaköszönsz szép dalokból, hallak, rám találsz,
szép madarak énekével a fülembe szállsz.
Felismerlek templomokban, könyvek lapjain,
fényességgel beragyogod hétköznapjaim.
Kiragyogsz a tudományból, szép utat mutatsz,
velem együtt, szebb jövőhöz új ösvényt kutatsz.
Mások szemében csillogva megtalállak én,
áldás vagy az életemben, élő, tiszta fény!

Aranyosi Ervin © 2018-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pünkösdi gondolatok


Aranyosi Ervin: Pünkösdi gondolatok

A szentlélek a születéskor,
hiszem, testünkbe költözött!
Csak tanításként, hitrendszerként
vontak köréje szőtt ködöt.
Amit tudtál, azt elfeledted,
amit tanultál nem igaz.
a lelked nem valót teremtett,
a fű helyett kinőtt a gaz.

Ne háborúzz csak éld a létet,
értelmetlen minden csata!
Legyünk mind tiszta érző lélek,
Istenünk angyalcsapata.
Feledjük rút sérelmeinket,
ne bántson múlt, rossz akarat!
Engedjük el félelmeinket,
s bontsuk le mind a falakat!

De hol tanulj tisztábban látni,
mondd, hol virul a szeretet?
Hol érdek nincs, hol nem kell várni,
hogy felnyissák a szemedet!
Ahol etetnek, s önként adnak,
ahol nem várnak semmit el!
Ahol a lelkek megmaradnak,
s nem kell harcolnod senkivel.

Nincs erős, s nincsen gyenge lélek,
ahol a szeretet lakik,
ahol a tett, ahol a jóság,
egész világot alakít!
Ha rájössz, Isten ott él benned,
apró kis része, s terve vagy,
tapasztalni hívott világra,
s bárhova mész, ő el nem hagy.

De nem óv meg, mikor hibázol,
tetted keresztjét te viszed,
ezzel tanít és igazából
a világ rossz, ha elhiszed!
De mitől rossz? A gondolattól?
Egymást riasztjuk szüntelen!
S nem véded gyermeked magadtól,
mikor még tiszta, s bűntelen.

Tovább adod, mit egykor kaptál,
staféta botod múltbeli,
kíváncsi lelked csak adaptál,
s téves hited felszenteli.
Na és mi van, ha rég hazudtak,
adtak poklot és ördögöt!
Hibáit látod csak az Úrnak,
mert jó felett nem őrködött?

Naponta újra számonkéred,
miért teremtett rosszat is,
sajátos szűrődön hittel nézed,
amely rossz út, mivel hamis.
De te hiszel és te tapasztalsz,
te alkotod világodat,
s elfeded vallás-tapasszal,
s csak várod a válaszokat.

Nem kéne önmagadba nézned,
megismerve tisztán, ki vagy?
De lelked inkább el-eltéved,
s úgy érzed Isten veszni hagy!
Hát elveszel, ha nem találod,
ha lényegedet nem leled,
s naponta megleled halálod
mikor a poklod élteted.

Keresd meg, hol van a szentlélek,
leld meg, találd meg önmagad!
Hadd kezdjen végre élni véled,
s lásd, hogy világod tőled halad!
Koncentrálj végre, csak a jóra,
hidd el az élet szebb lehet!
Lelj rá a tiszta, igaz szóra,
s találd meg benne Istened!

Aranyosi Ervin © 2018-05-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyünk képesek!


Aranyosi Ervin: Legyünk képesek!

Képtelen lennék verset írni,
ha nem segít a képzelet.
Képes vagyok örülni, sírni,
s tudatni érzésem veled.
Szállok a gondolatnak szárnyán,
szavakkal festek képeket,
s megjelennek a lelked vásznán,
s hiszem a filmed szép lehet!

Hej, ha tudnál a gondolattal
te is ekképp teremteni.
Néhány teremtő fordulattal
világot tudnánk menteni!
Teremthetnénk olyan világot,
hol félelemnek nincs helye.
Az ember látná, mire vágyott,
s szeretettel tömné tele.

Alkossunk képet, elképzelve
a lélek bármit megteremt!
Élhetünk jól, magunkra lelve,
s bejárhatjuk a végtelent.
Félelmeinket el kell dobjuk,
hisz teremtő az Istenünk!
Ha őt követjük, okkal mondjuk:
– Ha velünk van, ki ellenünk!

Csupán csak hinnünk kéne benne,
hogy jó az Isten, s nem gonosz,
az életünk is szebbé lenne,
a szeretet csak jót okoz!
Legyünk hát képesek a jóra,
csak jóra legyünk képesek!
Tanítsuk egymást igaz szóra,
és élvezzük ki az életet!

Tapasztalni jöttünk a Földre,
ezért teremtett Istenünk,
létünk csodálni mindörökre,
s hogy ettől boldogok legyünk.
Teremthetünk a képeinkkel,
a szándék az, amely teremt,
szeressük jobbá a világot,
töltsük meg jóval a jelent!

Aranyosi Ervin © 2018-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A csiga verse


Aranyosi Ervin: A csiga verse

Jöttem olyan gyorsan, ahogyan csak bírtam!
Idefelé jövet a füvet lenyírtam!
Nyálamon felcsúsztam erre a szép ágra,
majd rácsodálkoztam a katicabogárra:
– Milyen csinos bogár, van hét csodás pettye,
amivel az Isten összecsepegtette.
Én itt megcsócsálom a szép leveleket,
ő meg megritkítja a levéltetveket.
Szóval nekem hasznos, hisz több levél marad,
amit szerénységem szájával learat!

Aranyosi Ervin © 2018-05-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy sírfelirat margójára


Aranyosi Ervin: Egy sírfelirat margójára

Te sosem voltál az, aki én most vagyok,
s én nem leszek porrá, ha mindent itt hagyok.
Hisz elhagyom világom, egyszer majd testemet,
a por csak az, amit a világ majd eltemet.
De a lelkem akkor új létbe költözik,
s újra leszületik, s új testbe öltözik,
aztán ott folytatom a tanulmányaim,
s ott fogom megélni az újabb vágyaim.
De amíg itt élek, addig még alkotok,
ember mivoltommal szép nyomokat hagyok,
nem gyűjtök aranyat, anyagból kincseket,
bús gondolatokkal nem őszítek tincseket,
csak jót teszek, s adok, mikor csak adhatok,
hiszen folyton élek, s mindig élő vagyok!

Élünk, s higgyétek el, sosem leszünk holtak.
Hordjuk terheinket, miket reánk róttak,
ám ezek a terhek hitünkből erednek,
s akik reánk tették, szívükből szeretettek.
Csak azt adták tovább, amit ők is kaptak,
és kapott hitükben sajnos megmaradtak.
Nem fejlődött tovább, nem tanult a lélek,
ennek köszönhető, hogy még ma is félek.
Pedig én már tudom: Nem bánt, jó az Isten,
félnivalóm mástól, alapjában nincsen!
Hisz, amit én adtam, csak azt kapom vissza,
haragomnak mérgét, az én szívem issza.
Jóság és szeretet, az mind visszaszáll rám,
jól tenném, ha szívem teljesen kitárnám!

Aranyosi Ervin © 2018-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Földi pokol


Aranyosi Ervin: Földi pokol

Létezik az ördög?
Úgy hívják, hogy ember!
Isten ruházta fel
sötét értelemmel.
Hagyta, hadd legyen rossz,
– az is tapasztalás –
ha az ember másnak,
s magának gödröt ás.

Csábította bizony a pénz,
a nagy vagyon,
a fényűző élet,
az erős hatalom.
Csak azt nem figyelte
meg a szegény pára,
hogy a vágyainak
túl nagy lesz az ára.

Az ördögöt bizony
az ember alkotta,
s vele a társait
mind sakkban tartotta.
Aki ellenkezett
a pokolra került,
máson uralkodni,
így könnyen sikerült.

Félelem rablánca
gúzsba köt sok lelket,
kik haláltól félve,
pokoltól rettegnek.
Nem marad idejük
boldogulni, élni!
Mást is riogatnak,
hogy kitől kell félni.

Bennük él az ördög,
mivel ők táplálják,
s hirdetik, hogy ők bíz’
az Istent szolgálják.
Hozzá imádkoznak,
hiszen őt is félik,
és a másképp látót,
rögtön elítélik.

Ha te is ilyen vagy,
akármilyen okból,
nem tudlak kihúzni
a saját poklodból.
Onnan kilábalni
csak te lehetsz képes,
te tudod számodra
mikor esedékes.

Ragaszkodhatsz persze
saját ördögödhöz,
hited erős bilincs,
oda köt a röghöz.
Ezért nem szárnyalhat
sosem képzeleted,
s hiszed, “ezt a sorsot
írták egykor neked”.

Csak súgom, a sorsod
saját magad írod,
hitrendszer a tintád,
s álmod a papírod.
Ám ha semmi újat
nem vagy írni képes,
akkor szabadságod
már igen kétséges!

Akkor a lelkedben
ott lakik az ördög,
s fájó napjaidat
árnyékában töltöd,
s nem kell külön pokol,
hisz belülről éget,
s így várod a reád
rég kiosztott véget.

Persze tudom, ezt te
nem fogod hallani,
ezt még magadnak sem
mered bevallani,
mert félsz, összeomlik
megszokott világod,
ha az ördögödet
szemtől szembe látod.

Lelkiismereted bánt
és kínoz téged,
de a színjátéknak
mégsem vethetsz véget.
Nem hiszed, hogy tetted
visszaszáll fejedre,
inkább a sorsodat
okolgatod egyre.

Hiszel az ördögben,
s vele istenedben?
A kétség madara
e két szárnyon reppen.
Ám az Istenünkkel
akkor leszünk együtt,
ha az ördögünket
végre elengedjük…

Aranyosi Ervin © 2018-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem vagyok Megváltó!


Aranyosi Ervin: Nem vagyok Megváltó!

Nem vagyok Megváltó,
bár, akár lehetnék!
Ha sok sérült lelket
boldoggá szeretnék.

Ha csak megmutatnám,
milyenné kell válni,
ha már képes lenne
magáért kiállni!

Megnyitva a szívét,
őszintén szeretni,
önmagáért, s másért
csak jót cselekedni.

Nem vagyok Megváltó!
Hiszem, él az Isten!
Az embernek útja
ő nélküle nincsen.

Hiszed, vagy nem hiszed,
tudod, ez sem számít!
Minden gondolatod
valósággá válik!

Nem létezik pokol,
csak a földi élet,
magad teszed azzá,
mikor rosszul éled.

Minden rossz tettedet
egyszer visszakapod,
jövőd fájdalmait
magadnak faragod.

Amíg a lelkünkben
ott lakik a kétség,
míg van megosztottság,
addig lesz sötétség!

Dobd el irigységed,
dühöd és haragod,
hadd járjon át fénnyel
az éltető Napod!

Bocsásd csak meg másnak,
mit ellened vétett,
az elengedéssel
saját lelked véded.

Mert a harag méreg,
megöli a lelket
akik egymást bántják,
bűnükért felelnek.

Ki lop, csal, hazudik,
mind-mind visszakapja,
majd új életében
áldozik le Napja.

Nem vagyok Megváltó,
mégis segíthetek,
felolvaszthatom a
megfagyott szívedet.

Nem fogom el venni
tőled bűneidet.
Élvezd csak hatását,
amit tettél, tied!

Inkább tedd a jót hát,
szeresd a világot.
Ha változik minden,
eredményét látod!

Nem vagyok próféta,
de ha ezt megérted,
akkor tudtam tenni
a legtöbbet érted.

Szeretet a jövő,
szeretet az élet,
ha szeretsz, világod
gazdagabb lesz véled.

Engedd el a fájót,
bocsájtsd meg a múltat,
ha a tanítását
végre megtanultad.

Kérlek, hited szerint,
tegyed jól a dolgod,
változzon világod,
s legyél tőle boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: LEGYÉL!


Aranyosi Ervin: LEGYÉL!

Legyél örök emlék mások életében,
legyél, aki színt tör fehér tiszta fényben!
Legyél aki színt visz a megfakult világba,
legyél, ki a szívet, szívvel hozza lázba!

Legyél, aki éltet a szeretet tüzével!
Legyél, aki szolgál, mind a két kezével!
Legyél, aki fontos, s fáj mikor hiányzik!
legyél, aki gyógyít, ha más szív könnyben ázik.

Legyél, aki éltet, szeretettel ápol!
Legyél, aki megvéd mások igazától!
Legyél, aki képes fénybe felemelni!
legyél, aki képes új utakra lelni!

Legyél tiszta szellem, álmodó valóság,
legyél cseppnyi ember, kit többé tesz a jóság!
Legyél tiszta lélek, ki szeretni is képes,
legyél, aki eljut a mások szívéhez!

Legyél, aki voltál, mikor megszülettél,
legyél végre azzá, amiért ember lettél!
Legyél egy Atyáddal, legyél te is Isten,
legyél valójában, más dolgod itt nincsen!

Legyél, végre azzá, akinek születtél,
legyél végre ember, hiszen ezért lettél,
legyél végre élő, élj s ne várd halálod,
legyél végre boldog, ha utadat járod,
ha a saját utad végre megtalálod!
LEGYÉL!

Aranyosi Ervin © 2018-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy sorsteremtő!


Aranyosi Ervin: Légy sorsteremtő!

Nincs rosszabb, mintha az élet monoton,
nincs benne szépség, színes lüktetés.
Nem tudsz túllépni a napi roboton?
Nincs benned érzés, s az öröm is kevés?

Ha féled azt, hogy mi lesz majd utána,
s várod, mit mért rád Isten és a sors,
rabbá lettél, saját börtönbe zárva,
s mások javára, önként robotolsz.

Változtass hát és szabadítsd ki lelked,
nincsen megírva teljes életed!
Van még remény, hogy jobb utad megleljed:
– Az élet nem csak történik veled!

Legyél a sorsod büszke teremtője,
legyen kihívás, ne fuss el előle!

Aranyosi Ervin © 2018-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva