Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mindennapi mantrám

Aranyosi Ervin: Mindennapi mantrám

A tükörbe nézek, magamra mosolygok,
napról napra – hiszem – javulnak a dolgok!
Megszépül világom, mikor szebbnek látom,
visszatükröződik benne mosolygásom.

Egészségem javul, egyre jobbá válik,
belülről is érzem, s kívülről is látszik!
Hát nem panaszkodom, a jóra figyelek,
s boldogabbá válok, ahogyan egy gyerek.

Meglátom a világ minden kedvességét,
valósággá teszem lelkem szép meséjét.
Szeretet van bennem, s adom tovább másnak,
magam körül csupa kedves embert lássak!

Mosolyomat szórom, kedves, szép szavamat,
s ettől többnek érzem máris önmagamat.
Amit nekem szánnak, szívvel elfogadom,
cserébe a hálám, s a jóságom adom!

Hiszek holnapomban, álmokat teremtek,
s támogatom folyton az isteni rendet!
Jó kedvem és derűm jobbá teszi napom,
legyen szebb az élet, folyton ezt akarom!

Ha majd sok-sok ember mantrám tovább adja,
megszépül a világ egy kisebb darabja,
ám én hiszek benne, hogy messzebbre terjed,
az kell csak, hogy mantrám te is megismerjed!

Add tovább, ne tartsd meg, szépüljön világom,
akard velem együtt: Jobbá, szebbé váljon!
Vegyél rólam példát, kezdd el mondogatni,
s látni fogod te is, ahogy elkezd hatni!

Aranyosi Ervin © 2021-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyógyító érintés

Aranyosi Ervin: Gyógyító érintés

Az ölelés nélkül mind, mind megbetegszünk,
s minden érintéssel gyógyulhat a testünk.
Nem a kórokozók betegítenek meg,
a betegségekről a bántások tehetnek!
Egyetlen gyógy-szerrel élhetsz sok-sok évig,
ha szeretet kísér életeden végig.
Amikor képes vagy naponta ölelni,
amikor meg tudod önmagadat lelni.
Szeretet, ölelés gyógyítja a lelket,
s annak gyógyulását követi a tested.

Ettől a csodától nem szabad elzárni,
isteni valónktól nem szabad elválni!
Naponta szükség van az érintkezésre,
ölelésre, csókra és kedves beszédre!
Akitől megvonják, nélküle elsorvad,
lelked a vezérlő, nem csak anyagból vagy!
Ám a szeretetet nem elég csak adni,
akkor lehetsz élő, ha képes vagy fogadni!
Önzés, nagyravágyás, a szeretet hiánya,
– rossz a hajtóerő és az út iránya!

Mind a hatalmasok pont ettől szenvednek,
nem járják az útját az isteni rendnek.
Nekünk ezért nem kell a nyomukban járni,
tőlük útmutatást, a gyógyulást várni!
A megoldás ott van mindenki kezében,
szeretet vizében, boldog ölelésben,
az érintkezésben, a kapcsolatokban,
csak rá kéne lelnünk, hogy élhetnénk jobban!
Nem attól vagy ember, hogy két lábra álltál,
hanem hogy van lelked, és érzővé váltál!

Hiszem, a gondolat felépít sok falat,
és ameddig köztünk ez a fal megmarad,
amíg nem bontjuk le és szív nélkül élünk,
folyton megbetegszünk, sorvadozik énünk!
S hiszem, szeretnünk kell újra megtanulni,
ebbe a csodába gyakran ellazulni!
Be engedni a fényt, hagyni kiragyogni,
szeretet erejét a felszínre hozni!
Ez képes mozgatni az egész világot,
s csak akkor működik, ha szeretettel áldott!

Aranyosi Ervin © 2020-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne csörgess láncot!


Aranyosi Ervin: Ne csörgess láncot!

Ne csörgess láncot, kard helyett,
ne hajts a rendszernek fejet!
Legyen világod élhető,
s mindenkinek elérhető!

Ne legyen senki szebb, se jobb,
hiszen veletek egy vagyok!
Ugyanaz jár mindenkinek,
csak a gazdag nem érti meg!

És a szegény sem, azt hiszem,
hogy: – Értetek dobog szívem!
Hiszen a kincs nem boldogít,
nem kincsszerzés a dolgod itt!

Mert, ha eljön végső napod,
csak emeled a kalapod,
itt hagysz mindent, ami anyag,
csupán csupasz lelked marad…

Olvasd, miket írtál bele,
mennyi szépséggel lett tele?
Milyen érzés bélelte ki,
mennyi jóság jutott neki?

S figyeld lelked mennyit adott?
Mások lelkében mit hagyott?
Fűtött-e fázós teleken,
kaptak-e tőle elegen?

Jól lakatott-e lelkeket,
volt benne elég szeretet,
együttérzés és irgalom,
vagy biztatásból egy halom?

Tettél-e másért, vagy bután
magadnak kapartál csupán?
Vagy tetted ugyan dolgodat,
de senki nem lett boldogabb?

Volt benned némi isteni?
Tanítottál teremteni?
Elérted vágyott álmodat,
s adtál-e másnak álmokat?

Vajon hová vezet az út,
s a lelked majd a mennybe jut?
Lehet, idelent volt a menny,
csak nem engedték, hogy bemenj!

Nem tanítottak arra meg,
megélni léted hogy lehet.
Rossz minták jártak csak elöl,
s hazugság jött minden felől.

Ám készen kaptál elveket,
ekképpen bántak el veled,
hitted, mind jó, aki vezet,
s csak érted van a szervezet.

Becsaptak, ma már jól tudod,
felesleges köröd futod,
jóvá válni nincs már időd,
az útjelző is mind kidőlt.

De jó hírem van, van remény!
Rád is vetülhet még a fény.
Csak saját fényed szórd, igen,
találj másokat ott, szíven.

Mondd el nekik, hogy még lehet,
hogy gyűjthetnek emlékeket,
hogy a jóérzés drága kincs,
s üres a lét, ha vágya nincs!

Ne csörgesd tovább láncodat!
Váltsd valóra az álmokat!
Segíts másnak elérni azt,
hol fáj a szív, ott nyújts vigaszt!

Legyél a tűz, mely odavonz,
és távol tartja a gonoszt!
Legyél a fény, a szeretet,
mely felnyit álmos szemeket!

Aranyosi Ervin © 2019-04-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cica álarc


Aranyosi Ervin: Cica álarc

Cica vagyok, nagy szemekkel?
Vagy egy macska arcú ember?
Ketten vagyunk én, s a gazdám,
ember szemet ő ragaszt rám!
Jön a farsang, úgy döntöttünk,
hogy közös álarcot öltünk.
Elmegyünk a jelmezbálba,
egy jelmezben, eggyé válva.
Sikerünk lesz, én már sejtem,
gazdám arcát úgy elrejtem,
fel senki nem ismeri!
Ez a játék isteni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rohanó időben

Hanicz Rita Paverpol textilszobra – Rohanó időben

Aranyosi Ervin: Rohanó időben

Miközben merengett nyár végén az ember,
csendben idekúszott őszt szülő szeptember.
Miközben a gyermek még a nyártól kába,
mától iskolába kell, hogy vigye lába.

Miközben észlelni, álmodni megállunk,
érezzük az idő sokkal gyorsabb nálunk.
Tovafut a percünk, elsiet az óránk,
miközben az idő feladatot ró ránk.

Hogyan lennénk képes az időt legyőzni,
a kétest, váratlant, rendre megelőzni?
Rohanó világban teremteni csendben,
helyünk megtalálni az isteni rendben?

Rohanó világban igyekezni kezdünk,
az idő hulláma átsiklik felettünk.
A nagy kapkodásban nem is vesszük észre,
hogy nem marad időnk a jóra, a szépre.

Szét tárjuk kezünket, nem tehetünk róla,
kifolyt tenyerünkből minden kedves óra.
Míg a jólétünkért észt vesztve rohantunk,
vágyott életünkről szépen lemaradtunk.

– Emberek, emberek, álljunk meg egy szóra,
mi lenne, ha értünk ketyegne az óra?
Nem az élet végét, az elmúlást várnánk,
inkább boldogulni gyakrabban megállnánk?

Ha lecsendesednénk, élveznénk a percet,
időnket megélnénk úgy, ahogy egy gyermek.
Szakítanánk időt, egy kicsit, magunkra,
nem lopna el mindent a rabszolgamunka.

Rohanó világban lassítani kéne,
talán az életbe több szép beleférne.
Meg kellene állni és magunkba nézni,
gyermeki vágyaink újra felidézni.

Reá csodálkozni köznapi csodára,
megtanulni élni végre-valahára.
Hagyni, hogy az idő nélkülünk szaladjon,
életünkben újra több szépség maradjon!

Aranyosi Ervin © 2017-09-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az 5 szeretet-nyelv


Aranyosi Ervin: Az 5 szeretet-nyelv

Mondd csak, mi kell, hogy jól érezd magad?
Mitől mosolyog fentről rád a Nap?
Mitől érzed: – Árad a szeretet?
Mit kell naponta adnom teneked?
Mi tesz boldoggá, mondd, s én megteszem!
A világot a vállamra veszem.
S pont azt adom, ami szívednek kell!
A vágyott kinccsel kényeztetlek el!

Mi kell neked? Elismerő szavak?
Hogy érezd azt, mily nagyra tartalak?
Hogy vagy nekem, már az is büszkeség,
dicsérlek hát: – Magadra büszke légy!
Bármit teszel, meglátom szüntelen,
s hálás vagyok, csodát művelsz velem.
A dicséret neked mindent jelent,
így éred el a boldog végtelent!

Vagy több időre, figyelemre vágysz,
hát bennem értő, szép lelket találsz,
figyelek rád, iszom minden szavad,
s ezt adom, hogy jól érezd magad.
Fontos neked – szánjak rád több időt –
s észre vegyem, ha gondod egyre nőtt,
vagy örömöd, ha jó történt veled,
hogy elmondhasd, hogy mit jelent neked!

Ajándék kell, hogy értékeljelek,
mert fontosak a szép tárgyi jelek,
legyen fogalmad, nekem mennyit érsz,
hogy megkapd azt, mit csak szemeddel kérsz?
Találjam ki eltitkolt vágyaid,
adjam neked világom tárgyait,
szeretetem öltsön szép alakot,
s boldog leszel, ha végre megkapod?

Tegyek gesztust, szívességet neked?
Élvezzem azt, hogy ezt értékeled?
Segítselek, neked könnyebb legyen,
ez kell neked, hogy boldoggá tegyen?
Könnyítsem meg a múló napjaid,
érezd, hogy lelked a lelkemben lakik,
s aki szeret, te érted tenni kész,
s ha megteszi, te tán a mennybe mész!

Érintés kell, számtalan ölelés,
játszadozzon a bőrödön a kéz?
Karomba bújva jól érezd magad,
az ölelésnél nincs is tán fontosabb?
A biztonság, a fészek melege,
mit szeretet csepegtetett tele,
simogatás, mely vidít, bátorít,
mely felemel és néha mámorít!

A szeretetnyelv mind-mind isteni,
akarj dicsérni és érinteni!
Ajándékozz becéző szavakat,
vagy sok időt, s légy benne te magad!
Találd ki azt, hogy mire vágyom én,
mert ha szeretsz, hát mindig van remény!
Ám megkérdezni napi feladat:
– Mitől éreznéd szeretve magadat?

Aranyosi Ervin © 2017-06-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álom és a valóság


Aranyosi Ervin: Álom és a valóság

Mikor álmodsz és mikor is vagy ébren?
Mikor éled valóban életed?
Lerajzolod feketén és fehéren,
vagy ez az élet, csak történik veled?

Terveket szősz és álmodozol róla,
milyen is lenne megérinteni?
Tudtad, hogy mindent így váltasz valóra,
s a teremtésed ettől lesz isteni?

Ne bánd, ha eggyé válik valóságod,
összemosódik álmod kép’ivel.
Csak az a fontos, élvezd, mikor látod,
s ne is akard nagyságát érni el!

Álom, s valóság – mind téged szolgálnak,
tanulj belőlük, s a javadra válnak!

Aranyosi Ervin © 2017-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Áldd meg a nőt!

Császár Tamás festménye

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Áldd meg a nőt!

Áldd meg a nőt, az isteni csodát,
hallgasd szavát, élvezd ki mosolyát!
Hálád naponta néki elrebegd,
érted legyen, sohasem ellened!

Áldd meg a nőt, mert arra érdemes,
emberben nincs, hidd el, tökéletes,
s ne rémítsen meg a női szeszély,
megérteni azt, úgy sincs rá esély.

Áldd meg a nőt, és szeresd és dicsérd,
bók nyelvén szólva, szíve mindent ért,
Szívéhez szép szó, zárt nyitó kulcsot ad,
de el ne veszd, sose zárd ki magad!

Áldd meg a nőt és többre mész vele,
napjában százszor is szeress bele!
Ne csak a vágy hajtson fejetlenül,
érzésre lelj, lelkében legbelül.

Áldd meg a nőt, ha tőrt merít beléd,
ha képmutatón egy tükröt tart eléd,
mert így tanít, kínzón, fájdalmasan,
de ha tanulsz, számodra haszna van.

Áldd meg a nőt és szeresd boldogan,
hisz életed oly gyorsan elrohan,
élvezd ki hát a boldog perceket!
Nincs boldogabb, mint kit egy nő szeret!

Áldd meg a nőt, az élet kapuját,
rajta át jöttél egy más világból át.
Mindaz, ki él, asszonytól született,
áldd meg a nőt! Sose tarts szünetet!

Aranyosi Ervin © 2017-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar Kultúra Napjára


Aranyosi Ervin: Magyar Kultúra Napjára

Magyar Kultúra Napja ez,
vajon neked ez mit jelez?
Hallgatod csak a médiát,
s nem hallod néped jajszavát?
Vagy most szívedig engeded,
s a művészet, s a szeretet
segít végre megérteni:
– A teremtő, az isteni,
a felemelő gondolat,
mely megold fájó gondokat,
s mely felemel egy nemzetet,
az nem más: csak a szeretet!
Ha egy nemzet összefog,
pokol kialszik, összerogy,
s kézen fogva megyünk tovább,
s együtt teremtünk száz csodát!
Magyar Kultúra Napja van,
szeressünk hát mindannyian!
Játszunk egy élő szerepet,
s vezessen jóság, szeretet!

Aranyosi Ervin © 2016-01-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Isteni percek

isteni_percek
Aranyosi Ervin: Isteni percek

Tiszta szemében áhítat,
szeretetével átitat.
Bundája vonzza a kezed,
s amint ott megmerítkezett,
mintha nagybőgőn játszanál,
egy lágy, mély hangú nóta száll
szíved felé, a hála  érte,
hogy kiscicádat öröm érte!
E lágy zene – dorombolása –
hozzád szóló dal mormolása.
Ő úgy hiszi, hogy ő az Isten,
hagyd, hogy kegyében részesítsen!

Aranyosi Ervin © 2015-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva