Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A fenyőrigó és a tükörképe


Aranyosi Ervin: A fenyőrigó és a tükörképe

Itt is vagyok, ott is vagyok,
tükörképem vízen ragyog.
Csőröm, ha a vízbe dugom,
viszonozza. Meg nem unom!
Mindegy, hogy hol iszom éppen,
elkísér a tükörképem.
Tőle tudom, hogy szép vagyok,
tollam, szemem ezért ragyog!

Aranyosi Ervin © 2021-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itókás este (paródia)


Aranyosi Ervin: Itókás este
(paródia)

Jöttem, jöttem haza felé…
– Hogy értem a házunk elé?
Jaj Istenem el ne essek!
Egyszer még józan lehessek!

Ez az utca olyan keskeny!
Itt is, ott is falnak estem!
Egereket kerülgetek,
nincs egy hely, hol leülhetek!

Mint egy kígyó, szépen járok,
itt egy járda, ott egy árok…
A fejemen nincs már kucsma,
visszamegyek, vár a kocsma!

Ha sikerül, egyet iszom,
ne remegjen a lábizom!
Aztán talán hazamegyek…
– Nézd már, lökdösnek a legyek!

Mikor iszom, kezem remeg,
egyre többet csepegtetek!
Ki iszom hát a poharat,
ha remegek, kevés marad!

Édesanyám, hazamegyek,
s kivárom, hogy józan legyek!
Soha többet nem iszom már,
de otthon még, demizson vár!

Egész úton, ahogy jöttem,
az árnyékom jött mögöttem!
Előle kellet kitérnem,
nem hagytam, hogy utolérjen!

Na, már megint itthon vagyok,
az árnyék is békén hagyott.
Keresem a házam kulcsát.
Nem találom, s szidom Julcsát!

Aztán az ajtó kitárul,
az akadály el nem hárul!
Sodrófával ott áll Julcsa,
mi lesz hát a helyzet kulcsa?

Beengedsz hát, édes párom?
Vagy elzavarsz mindenáron?
Könyörülj meg, szomjas voltam…
Nem jöhettem haza holtan!

Aranyosi Ervin © 2018-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kicsit felfújva


Aranyosi Ervin: Kicsit felfújva

Ez az ital, mint az álom,
úgy jön át a szívószálon.
Kicsit hideg, kicsit édes,
tán a gazdám sem lesz mérges!
El ne hidd, hogy ilyet iszom,
a kép becsapós ám, bizony!
Nem is szívtam, hanem fújtam,
kisgazdám bőrébe bújtam!
Így képeztem buborékot,
mert szeretem a játékot,
s lám, a sok buborék szalad,
ezzel csak játszani szabad!

Aranyosi Ervin © 2019-08-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva