Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Valami hiányzik


Aranyosi Ervin: Valami hiányzik

Valami hiányzik ebből a családból…
Talán a szeretet, ami szívet ápol?
Talán a figyelem, talán egy kis játék,
jó példa mutatás, kedveskedő szándék?

Ha jobban megnézem, lehet, nem is család,
látok egy gyermeket, de nem látok anyát,
és az apuka sincs igazán a képben,
elmerült figyelme a virtuális térben.

A valóság árva, helyét nem találja,
keresi a választ: – Hová tűnt családja?
Nem baj, neki is majd egy szép mobilt vesznek,
és ha majd akarja, szülei ott lesznek!

De vajon akarja? Vagy majd másra vágyik,
lesz, mi motiválja majd felnőtt koráig?
Fogja vajon tudni, miről szól az élet,
vagy hagyja elfutni? Ez rá az ítélet?

Élőn haldokolva, nyomkodva a gépet,
hátha talál rajta majd valami szépet?
Olyat, mit egymásnak nem akarunk adni?
Nem akarunk érző emberek maradni?

Minden, ami fontos, kívül esik rajtunk,
s elhitetik velünk, hogy pont ezt akartuk.
Csak fogyasztók lettünk egy dömping világban,
programok tartanak örökös rabságban?

Aranyosi Ervin © 2019-08-21
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az élet értelme

Fotó: Pinterest

Fotó: Pinterest

Aranyosi Ervin: Az élet értelme

Zöld erdőn vezetett keresztül az utad,
nem nézted a világ mennyi csodát mutat.
Nem álltál meg látni, csak úgy átsiettél,
hidd el, sok élménnyel szegényebbé lettél!

Körülötted zajlott a nagybetűs ÉLET,
ott hol nincs gyanakvás, ott hol nincs ítélet,
csak gombák, virágok, szép levelek nőnek,
élő szemtanúi a múló időnek.

Te csak átrohantál, s nem bírtál megállni,
nem tudtál a csoda részesévé válni.
Nem lelted örömöd  lomb közötti fényben,
nem találtál társra sok tündéri lényben.

A hétköznapokban az utad így járod,
nem látsz és nem hallasz, tán nincs is barátod.
Egy, csak egy a fontos, célba akarsz érni,
mert csak az a siker, úgy fognak lemérni.

Ha végig gondolod, születés a kezdet,
a végállomásra sorsod figyelmeztet.
Ha így végigrohansz, s ha célod a halál,
lelked életedben mi örömöt talál?

Hát én csak azt mondom, lassítanod kéne,
amíg nem vagy öreg apó, avagy néne,
jó lenne utadon gyakran körülnézni,
s hagyni a lét által, lelked megigézni!

Mert tudd meg, az élet, nem egy nagy feladat,
hanem egy csodás út, hol sok öröm fakad.
Hogyha odafigyelsz, s nyílt szívvel csodálod,
az élet értelmét biztos megtalálod!

Aranyosi Ervin © 2015-07-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva