Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kandúr Bandi meséje


Aranyosi Ervin: Kandúr Bandi meséje

Egyszer volt egy Kandúr Bandi,
nem tudott nyugton maradni!
Neki folyton menni kellett,
nem ült a gazdája mellett.
Minden reggel nekivágott,
felfedezni a világot.
Felfedezni és bejárni,
igazi vadásszá válni!

Legelőször fára mászott,
a fakérgén kaparászott,
élesítette a körmét,
– hallotta is ezt a környék.
Minden egér, minden madár,
odabújt, hol nyugtot talál,
hol a vadász el nem éri,
hol a holnapot megéli.

Szóval, Bandi neki vágott,
hogy bejárja a világot,
pontosabban a környéket,
s felfedezze, hol van élet?
Ment, mendegélt kíváncsian,
cicaszeme fel-felcsillan,
mikor meglát gyíkot, lepkét,
kik mozgásukkal meglepték.

Ha mozgás van, Bandi lapul,
a figyelme sosem lazul,
figyeli a mozgót, élőt,
incselkedőt, félve félőt,
aztán huss, mint nyíl úgy repül:
zsákmány alulra kerül.
De Bandink nem éhes fajta,
vagy csak most nem látszik rajta.

Inkább játékosnak látszik,
akit elkap, azzal játszik.
Feldobja a levegőbe,
mégsem futhat el előle,
mert a Bandi ezzel becsap,
s zsákmányára újra lecsap.
Alaposan kifárasztja,
s mert nem éhes, futni hagyja.

Már újabb kalandra vágyik,
kerítés tetején mászik.
Ott fent illegeti magát,
felbosszantva Morzsi kutyát.
Mert a kutyus is vadászna,
de Bandink fúj a vadászra,
bosszantja csak, felhergeli,
az örömét ebben leli.

Szegény Morzsi ugat, tombol,
s álmodik szép jutalomról…
Macskabunda jól mutatna,
s a kutyák közt rangot kapna,
mert egy kandúrt levadászott,
kényes szép nyakára mászott…
Ám ez a kép álom marad,
csak csahol a macska alatt.

Bandink is megunja végül,
s nem is marad eleségül.
Mivel már a gyomra korog,
lám most már haza csámborog,
Az ablakon kopog, kapar,
beeresztik nagyon hamar.
A gazdája hazavárja,
s táppal telik meg a tálja.

Gazdájához törleszkedik,
megköszöni a reggelit.
Ölébe ül és dorombol,
az ételért, jutalomból,
meg hogy végre simogassák,
álomszépen elringassák.
Álmában megint vadászik,
de ott oroszlánnak látszik!

Aranyosi Ervin © 2017-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A vers egy jó barát

A vers jó barát
Aranyosi Ervin: A vers egy jó barát

A vers varázslat! Ha olvasod,
lelked szép táncba kezd.
Ha átveszed a ritmusát,
hagyja, hogy felfedezd!
Sorok végén a rím ragyog,
egymással összecseng.
Versszakok közt üres sorok,
így lesz ott közte csend.

A vers, ha kell, elandalít,
érzések érnek el.
A verssel teleírt papír
máris életre kel.
Játékos, vagy incselkedő,
mosolyra hangoló,
lágyan gurul a cél felé,
akár egy nagy golyó!

Tudod a vers, ha kell tanít,
hogy éld az életed,
s ha szomorú vagy átsegít,
ott marad még veled.
Ötletet ad, hogyan tovább,
és lendületbe hoz.
Páncél, ha szíved védtelen,
s nem ér el a gonosz!

Jobb kedved lesz, ha olvasod,
s támad száz ötleted.
Edzésben tartja szellemed,
a jó úton vezet.
Megismerheted önmagad,
tükröt tart, s láthatod,
mely gondolat jár tévúton,
s mi okoz bánatot?

Bizony a vers mindentudó,
mert szívünkből fakad,
tudós ösvényre csalogat,
hogy leld meg önmagad!
Hát tudd, a vers varázslatos,
engedd csak hatni rád!
Olvasd, s figyelj, ha olvasod,
megszépül a világ!

Aranyosi Ervin © 2015-09-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Játékos Ars Poetica

Aranyosi Ervin: Játékos Ars Poetica

Aranyosi Ervin: Játékos Ars Poetica

Míg elszállt pár emberöltő,
nem írt verseket a költő.
Nem volt gazdag, pénzt nem költ Ő,
nem lottózó, nem kitöltő.

S mert unszolta lelki párja,
ma a költők útját járja,
nyomában a versek árja,
a sikerét tőled várja.

Legyél hát az olvasója,
neki ez az élet sója.
Sorait csak érted rója,
léted jobbik akarója.

Aranyosi Ervin © 2014-08-05.
A versek és a festmények megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva