Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kell hogy…

Художник Виктор Низовцев festménye

Aranyosi Ervin: Kell hogy…

Kell, hogy jó szó ébressze a lelket!
Ha minden lélek végre ünnepelhet,
ha megértjük, hogy egymásért vagyunk,
majd rájövünk, hogy meg sem halhatunk.

Kell, hogy az élet lényegét megértsük!
Hogy mások lelkét nap, mint nap ne sértsük,
sőt felemelve egymást, ünnepeljünk,
s még életünkben boldogságra leljünk.

Kell, hogy tudjuk, hogy miről szól az élet,
mért születik a Földre le a lélek,
hogy tanulni jön, másokat szeretni,
sok éhező, szép lelket megetetni.

Ám kell, hogy lássuk, csukott szemmel élünk,
és nem szeretve, egymástól is félünk,
mert nem a jót, az élhetőt keresve,
a birtoklás csúf csapdájába esve.

Kell, hogy megértsük, nem szolga a lélek,
nem nyomorúság, betegség az élet!
Többek vagyunk, mint madzagra tett bábok,
kiket vakítanak olcsó hazugságok!

Kell hát hogy tudd, nem haldokolni jöttél,
egy szerződést az Istennel kötöttél,
hogy tapasztalsz az élet útján járva,
s rajtad múlik boldog leszel, vagy árva!

Kell, hogy saját kezedbe vedd a sorsod,
teremtő erőd a szavaidban hordod,
ha úgy teszel, ahogyan gondolod,
tiéd lehet sok sóvárgott dolog.

Tiéd lehet mire a lelked vágyna,
felhőre ülhetsz, csodás szivárványra,
megélhetsz bármit, mit elképzelni bírsz,
amit kigondolsz, vagy papírra írsz!

Kell, hogy az álmod, ne maradjon álom,
segíts neki, hogy egyszer valóra váljon,
amire vágysz, az mind életre keljen,
teremtő lelked folyton csak ünnepeljen.

Kell, hogy használd a hited erejét,
töltsd meg valóddal az álmaid helyét!
Hisz tudnod kell, hogy erről szól az élet,
amit ma gondolsz, azt holnap majd meg éled!

Aranyosi Ervin © 2018-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet sosem lehet elcsépelt


Aranyosi Ervin: A szeretet sosem lehet elcsépelt

Lehet-e elcsépelt szó az, hogy szeretet,
miért odaadnád szinte mindenedet?
Amire a világ összes lénye vágyna,
bármily hosszú sorba boldogan beállna.

Mit mondjunk helyette: – sikert, gazdagságot –
ami megmérgezi az egész világot?
Hiszen a szeretet tiszta fény, az Isten,
ami nélkül élet itt a Földön nincsen!

Hiszem, a szeretet nem lehet elcsépelt,
hiszen ez jelenti a léleknek az ételt.
Amikor hiányzik a szívek jéggé fagynak,
s melegét sem tartod csupán önmagadnak.

Csak szeretni kéne, ez lenne a dolgunk,
ez tehet boldoggá, ettől függ a sorsunk!
Olyan energia, amit önként adva,
szeretet csodáját méred önmagadra!

Energiát mégis másképp kap az ember,
egymástól vesszük el, nagy szakértelemmel.
Játszmákat folytatunk, mind a magunk módján,
így szerzünk figyelmet, ülve szívek trónján.

Kitől erőszakkal, kitől gyengeséggel,
kitől hazugsággal, harccal, cselvetéssel,
de ez fájdalmat szül, gyengíti a lelket,
s önmagunkra mérünk karmát, súlyos terhet.

Pedig a szeretet lenne a megoldás,
a jó érzés keltés, élethossz megtoldás.
Vannak eszközeink, csak használnunk kéne,
s lenne világunknak holnapja, reménye.

Ölelés, érintés, kedvesség és jó szó,
egymást támogató, adó, szívhez szóló.
Megértés, figyelem hozhat melegséget,
vagy egy kedves mosoly felvidíthat téged.

Az adás öröme minden pillanatban,
hiszen egy-egy mosoly rögtön “visszapattan”.
Mikor szeretettel nézed a világod,
vissza is áramlik hozzád, majd meglátod!

Milyen szót használnál a “szeretet” helyett?
Nem találhatsz szebbet, törheted a fejed!
Ne tévesszük össze a szép szerelemmel,
amiben, ha élő, szeret is az ember!

Szereteten múlik világunk jövője,
hitet, reményt, álmot merítsünk belőle!
Hisz, amit kifejez, mindaz, amit takar,
boldogítva minket, jobb világot akar.

Hiszem, nincsen szebb szó ezen a világon,
legalább is én a legszebbnek találom,
nem elég leírni, vagy róla beszélni,
mindennapjainkban meg kellene élni!

Aranyosi Ervin © 2018-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó szó

Aranyosi Ervin: Jó szó

Ha többed nincs is, amit adnál,
legyen máshoz egy jó szavad!
Figyeld csak meg, a jó érzésed,
honnan indul, miből fakad?
A szó elszáll, de nyomot hagyva,
s akkor jó, hogyha simogat?
Kiemel lelket a sötétből,
nem ás meg komor sírokat.

Egy jó szó mindig megvigasztal,
táplál, éltet és felemel.
S tudod, a Földön minden lélek,
legalább jó szót érdemel.
Hiszek a jó szó erejében,
amelyik szebb jövőt teremt.
Jó szó a lépcső, ha elindulsz.
Segít bejárni a jelent.

A jó szó sosem alamizsna,
sebekre gyógyír, azt hiszem!
Ha visszatér, lelkem beissza,
a jó szó éltető vizem!
Mindig legyen a tarsolyodban
egy jó szó, ami adható.
Amelyben szeretet virágzik,
– az éhes jól lakatható!

Ha többed nincs is, jó szót adjál,
tegyél gazdaggá másokat!
Meglásd, majd vissza fog találni,
mikor a szíved fáj sokat!
Ez neked is majd jól fog esni,
ha visszatér, ha megkapod.
Bízz hát a jó szó erejében,
s ígérd meg azt: – tovább adod!

Hadd adjak hát én is egy jó szót:
– Kísérjen öröm, szeretet!
Jobbítsa léted, a világod,
simogassa meg lelkedet.
Nekem is jó, hogy kimondhattam,
a jó szó így tesz majd csodát,
adj hát te is egy kedves, jó szót,
ne is keresd sosem okát!

Aranyosi Ervin © 2018-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dicsérő szavak


Aranyosi Ervin: Dicsérő szavak

Milyen jól is esik, ha szavakkal dicsérnek,
kedveskedve, tisztán a lelkünkhöz érnek.
Amikor a jó szó szinte elvarázsol,
amikor felemel, vérző szívet ápol.

Nem kerül semmibe, mégis sokat érhet,
szeretet oszlat el fájó, bús sötétet.
Mosoly ragyogását vetíti az arcra,
apró gyógyírt jelent sok megélt kudarcra.

Mert bizony az ember érző szóra vágyna,
s hiába a világ összes tudománya,
egyik sem tölt be oly gyógyító szerepet,
mint a kedves szóból áradó szeretet.

Ne felejts el tehát naponta dicsérni,
akarj szavaiddal más lelkéhez érni.
Fejezd ki a hálád, mondj másnak kedveset,
hisz a szép szavakkal simogatni lehet.

Használd hát gyakrabban kedveskedő szavad,
s figyeld szavaidból mennyi öröm fakad!
Hiszem, az eredmény szíved melegíti,
az akadályokat átlépni segíti.

Dicsérj csak nyugodtan, sose fáradj bele,
az öröm cseppjeit szórhatod szét vele.
Biztass másokat is, kik dicsérni félnek,
akik a félelem árnyékában élnek!

A dicséret szép szó, boldogíts hát véle,
a durva szavaknak csorbuljon ki éle!
Tedd a környezeted szebbé szép szavakkal,
szíved ragyogása versengjen a Nappal!

Aranyosi Ervin © 2017-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megkésett köszöntő


Aranyosi Ervin: Megkésett köszöntő

Hiába nő a sok virág,
hiába színes a világ,
hiába mind, ha nincs minek!
Adnék virágot, s nincs kinek!
Hiába ünnepel a szív,
a dal néma, mely visszahív…
Te rólad szól fájó dalom,
szívemen ül a fájdalom.

Adnék virágot, ölelést,
mosolyt, jó szót, – nem is kevést –
de lám már mindez hasztalan,
a szívem oly vigasztalan!
Mert ma az anyák napja van,
és árvának érzem magam!
Hogy köszönhetném meg neked,
amid már nincs: – Az életet!

Hisz nem vagy itt már jó anyám,
szemed a mennyből néz le rám.
S tudom, ha lát, most mosolyog,
hisz ma is gyermeked vagyok,
s amíg csak élek az leszek,
s egyszer, ha én is elmegyek,
találkozunk majd odafenn,
ahol a lélek megpihen!

Leülök hát, s emlékezem,
összefonom a két kezem.
Behunyt szemmel imádkozom,
arcod szemem elé hozom,
mert szíved szívemben lakik,
ott hozza szép virágait.
Köszöntelek e szép napon,
csak itt hiányzol még nagyon!

Aranyosi Ervin © 2017-05-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lélek-konyha

laughing little boy in the cook costume at the kitchen with vegetables

Aranyosi Ervin: Lélek-konyha

Lélek-konyhát fogok nyitni barátom, s meglátod,
jól lakatom szeretettel az egész világot…
Megmutatom társaimnak, hogy érdemes élni!
Megtisztulok haragomtól, nem akarok félni!

Kifőztem, hogy hogyan tegyem szebbé a világot:
Mosolyommal vidítom fel, mindazt, akit látok.
A jó szóval, dicsérettel nem spórolok többé,
ettől válnak az emberek jobbakká, különbbé!

Lélek-konyhám fazekába csak emberit töltök,
és magamra kedves arcot, és megértőt öltök.
Szakácsokat is keresek, akik velem főznek,
akik bajt és búbánatot szívvel megelőznek.

Akik tudják, hogy a gonosz csakis ott virágzik,
ahol a szív szeretetlen, hol a lélek fázik.
Lélek-konyhát fogok nyitni, te is térj be hozzám,
s ne csak vigyél boldogságot, szeretetet hozz rám!

Mert a szeretet az gyógyít, vidít, megvigasztal,
csupa lélek-finomsággal teljen hát az asztal!
Gyógyuljon az emberiség, s higgyen fűben, fában,
ne legyen több éhes lélek ebben a világban!

Aranyosi Ervin © 2016-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva