Aranyos Ervin: Megbékélve a világgal

Aranyos Ervin: Megbékélve a világgal

Jönnék, mennék, csavarognék,
zöld erdőben kóborolnék,
Jóban lennék fűvel-fával,
megbékélnék a világgal.

Jönnék, mennék szabad szívvel,
megfürödnék patakvízzel,
mind feladnám napi harcom,
mosoly ragyogtatná arcom.

Refrén:
Végre magamra találnék
világommal eggyé válnék,
megélném napi csodámat,
hála hagyná el a számat,
magasztalva szép hazámat.

Jövök megyek, indulok hát,
lelkem hadd végezze dolgát,
Jóban vagyok fűvel-fával,
jóban az egész világgal.

Jövök megyek megtisztulva,
szeretet vizébe hullva,
önmagammal megbékélve,
saját, valós létem élve.

Refrén:
Végre magamra találtam,
világommal eggyé váltam.
Élem naponta csodámat,
megbecsülöm szép hazámat,
hála hagyja el a számat.

Jövök, megyek kiragyogok,
kinccsé válik, mibe fogok,
világomért teszem dolgom,
ami gond volt, mind megoldom.

Új problémát nem teremtek,
csak a jó szándék vezethet,
képes vagyok útra lelni,
Isten hangjára felelni.

Refrén:
Aki vagyok, megtaláltam,
világommal eggyé váltam.
Hitem, vágyam szerint élek,
szabad vagyok, sosem félek,
tiszta holnapot remélek.
Tiszta holnapot remélek!

Aranyosi Ervin © 2021-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva