Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hol vannak a tartalmas szavak?


Aranyosi Ervin: Hol vannak a tartalmas szavak?

Hol vannak a tartalmas szavak,
amik a csendnél is többet mondanak?
Melyek többet adnak és teremtenek,
amelyek halott lelket életre keltenek?

Vajon hová lett a teremtő erő?
Az élet honnan jött, és honnan bújt elő?
És vajon hová bújik, mikor nem leled,
mitől tud köddé válni bennünk a képzelet?

Megannyi kérdés kínoz, választ hol kapok,
tudatlan kérdések közt lesznek-e válaszok?
A csupa kérdésre a választ hol lelem?
Kell, hogy a világ egyet forduljon velem!

Zavar a zajos lét, az őrült rohanás,
tudom és érzem is, hogy jobb lehetne más!
Befelé fordulok, s ott nem látok Napot,
a kínos kérdésekre választ hol kapok?

Remélem, jönnek majd a tartalmas szavak,
amelyek létrehoznak, jövőt mondanak.
Amikkel megteremtem szép világomat,
amikkel létre hozok vágyott álmokat!

Közben a kíváncsiság bennem egyre nő,
a gondolatban ott a teremtő erő!
Elmémben cikáznak a képek, ötletek,
de gyors a gondolat, hogy teremtő legyek.

Hiába hajt a vágy, ha lelkemben a fék!
Amikor mások szólnak, ebből már elég!
Amikor jó barátok sem hisznek nekem,
amikor kicsúszik kezemből az életem.

Keresem, hol vannak a tartalmas szavak,
amik a belső csendnél többet mondanak?
Amelyek megmutatják merre menjek én,
amikben felcsillan a fény és a remény!

Aranyosi Ervin © 2018-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vágy és hit


Aranyosi Ervin: Vágy és hit

Mikor eljutsz a célhoz, egy újabb vágy fog el,
s mindaddig hajt a lelked, míg vágyad nem fogy el.
Amíg van késztetésed, addig felkel Napod,
amíg hiszel magadban, mire vágysz, megkapod!
Mert teremtő a vágyad, és bármit megteremt,
bejárhatod világod, az egész végtelent!
Akadályod kívül nincs, csak benned létezik,
ha a kétség nem gátol, minden elérkezik.

Hidd el csak rajtad múlik, milyen mag kel ki majd,
hisz erről szól az élet, hogy belülről mi hajt,
hogy miképpen tapasztalj, arra hited vezet,
mert vágyaid megélni siker és élvezet.
Egy isteni ajándék lelked mélyén a vágy,
s bár valós működése számodra még talány,
azért ha bízva bízol, egy szebb jövő jön el,
s ha tisztán látod célod, a lét körülölel.

Mert jó Atyád oly gazdag, s megad mindent neked:
szabad az akaratod, s tiéd a képzelet!
Igazi varázspálca, s ha hiszed, kész csoda,
s ha rosszul menne sorsod, nem mástól mostoha,
csak saját kétkedésed állja útját megint,
megváltozik a kérés, bevett hited szerint.
Mikor hited és vágyad egy irányba mutat,
megleled vágyaidhoz a helyes, jó utat!

Aranyosi Ervin © 2018-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A versen át súgom…


Aranyosi Ervin: A versen át súgom…

Kevés a vers, ha szép csak.
Kevés, ha nem tanít!
Kevés a szó, ha épp csak
csendben elandalít.
Hiába szól a létről,
útmutatást nem ad,
s te járod újra, s újra,
bejáratott utad.

Kevés a vers, ha altat,
s nem rázza lelked fel.
Kevés, ha nem ad vágyat,
hogy változtatni kell!
Ha bezárul körötted
köröd, s rabságban tart,
ha téves késztetések
bénítják meg a kart.

Hiába írom versem,
ha csupán szép neked,
s nem mutat szebb világot,
nem ad szebb életet.
Ha nem kelt benned vágyat:
erős és jobb legyél!
Azért, hogy szebb jövődért
lépéseket tegyél.

Nem hiszel Istenedben,
csak féled a halált.
Lelked testedben szenved,
méltó célt nem talált!
Nem tudsz jobbá szeretni,
embert és állatot,
nem tudsz magadba nézni,
nincs önvizsgálatod.

Ítélkezel, s nem ismersz
engem, vagy másokat.
Mások tükröznek téged,
hát szíved fáj sokat.
Hiába van kezedben
a szabad akarat,
ha hited erejével
elzárod magadat.

Egy életen keresztül,
csak haldokolva élsz.
Nincs időd semmi másra,
a holnapoktól félsz.
A félelmed teremt csak,
– mérgezett gondolat –
amely a rosszat vonzza,
s teremti poklodat.

Ember, tanulj hát élni!
Szeret az Istened!
Szabaddá tette lelked,
csodát is tett veled:
A teremtés csodáját,
s csak tőle vársz csodát,
bár bármit megteremthetsz
mit vágyó lelked lát!

Te építsz mennyországot,
ha szívvel akarod,
de ha a poklot féled,
hát azt is megkapod.
Választhatsz jót, vagy rosszat,
s az mind meglesz neked,
mert csak tapasztalásról
szólhat az életed.

Sosem más írja sorsod,
– nyújtson neked vigaszt! –
te alkotod világod,
vagy rombolod le azt.
Hiába látod szépnek,
ha versem elvakít!
Ha csak egy pillanatra
poklodból kiszakít.

Ha sosem ismered meg
életed szép okát,
ha nem tudok a verssel
érthetőn hatni rád,
akkor hiába minden,
a versem céltalan!
Hiszen a költészetnek
fontosabb célja van!

Rést nyitni a világra,
megmutatni neked,
hogyan teremt világot
az áldott képzelet.
Hogy minden gondolattal
bevonzod a csodát,
s ha félelem nem gátol,
a jövőd írod át!

És bizony, mondom néked,
lelkünk, ha összefog,
elmúlik minden bánat,
mitől a Föld sajog!
Ha közösen teremtünk,
világunk szebb lehet,
ezt súgja folyton lelkem
a versen át neked!

Aranyosi Ervin © 2018-05-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Rigódalra ébredve


Aranyosi Ervin: Rigódalra ébredve

Vidám rigó szállt a fára,
felébredtem víg dalára.
– Mitől van ily vidám kedved,
az emberen kell nevetned?

Honnan a te vidámságod,
szépnek látod a világod?
Tán útközben megtanultad,
nem aggaszthat folyton múltad,

És a jövőd? Bízol benne?
Rábízod a jó Istenre,
Te csak dalban imádkozol,
a a világra csodát hozol?

Ki rád hallgat, szeret élni,
búját víg dalra cserélni!
Hinni jóban, szerelemben,
hogy élhetünk jobban, szebben!

– Hej, te rigó, de jól látod,
fütyüld szebbé a világot!
Nekünk még van mit tanulni,
dalt dúdolva boldogulni.

Megtanulni vígan élni,
múlttól, s holnaptól nem félni,
inkább itt élni a mában,
s hinni szívünk víg dalában!

Aranyosi Ervin © 2018-05-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyugalom

Szitár Éva azonos című festménye

Aranyosi Ervin: Nyugalom

Nyugalomban pihen súlyos hegyek lánca,
színekkel telik a pillanat varázsa.
Tükörképe feszül a tó hűs vízére,
a valós világnak szép ikertestvére.
A nyugalom árad, a csend szinte kongó,
nem rohan a világ, nem jár itt bolyongó.
Még a szél sem rebben, időben megállva,
meditál a világ, önmagába szállva.

Az égen, s a tóban szürke felhők úsznak,
távoli vidékről jöttek el tanúnak.
Nem bírták a nyüzsgést, a folytonos harcot,
a nagy akarástól felnyögő kudarcot.
Most hát megpihennek, lelküket kitárják,
a nyugalom percét önmagukba zárják.
Merengnek csak némán, létüket csodálva,
amíg fel nem dereng lelkükben a hála.

Talán csak az ember nem képes megállni,
belül csendesülve életét csodálni.
Nem pihen meg soha vágtató elméje,
űzi, egyre hajtja, buzgó szenvedélye.
A múlton háborog, a holnaptól retteg,
a jelen percei így feldúlttá lettek.
Közben nincs nyugalma megélni a máját,
elmormolni halkan teremtő imáját.

Múlt és a félelem teremt hát helyette,
mindaz, ami napját izgatottá tette,
pedig, ha megállna és elcsendesülne,
egy boldog világnak vízébe merülne.
Vonzana nyugalmat, csodatevő szépet,
szeme előtt nyíló, boldogító képet.
Megláthatná végre élete értelmét,
ha a szív hangjára terelné figyelmét!

Aranyosi Ervin © 2018-04-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lépj ki a múlt ködéből…


Aranyosi Ervin: Lépj ki a múlt ködéből…

Ha szeretnéd visszakapni,
mi régen elveszett,
az emlékeid tárházából
felidézheted,
de mint a víz az ujjaid közt,
éppúgy elfolyik,
a régit csak a lelked látja,
mikor álmodik.

Ha szeretnéd is visszakapni,
hidd el nem lehet,
újra élni nem vagy képes
régi perceket.
Már nem úszhatsz a múlt vizében,
hagyd a tegnapot,
a régi percet soha többé
vissza nem kapod.

refrén:
Lépj ki hát a múlt ködéből
s teremts új csodát,
élvezd ki a mát,
a jövőd vár már rád.
Lépegess a holnap felé,
oda visz az út,
a lelked odajut,
csak nyisd meg a kaput

Ha gondolattal, képzelettel
megnyitod utad,
ha vágyad éled végre benned,
s egy újabb célt mutat,
ha bevonzod a mindenséget,
a jövőd lép feléd,
elhozza, mit úgy szeretnél
s leteszi eléd.

Refrén:
Lépj ki hát a múlt ködéből
s teremts új csodát,
élvezd ki a mát,
a jövőd vár már rád.
Lépegess a holnap felé,
oda visz az út,
a lelked odajut,
csak nyisd meg a kaput
Lépj ki hát a múlt ködéből
s teremts új jövőt,
egy szebbet, élhetőt,
kapsz majd elég erőt!.
Teremts mától gondolattal,
s történjen veled,
hogy céljaidat elérheted,
hozzásegít majd a képzelet…

Aranyosi Ervin © 2018-04-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Élj a mában


Aranyosi Ervin: Élj a mában

Meríts erőt a tegnapok sodrából,
de ne állítsd meg, hadd folyjon tovább!
Ne támadjon fel halotti porából,
legyél jelen és inkább éld a mát!

Hiszen tiéd a gondolat hatalma,
erre épül jövőd, s az életed.
de múltadba a vágyad belehalna,
hisz célt kitűzni a most-ban lehet!

Hát rakd csak össze megszerzett tudásod,
s ne erőlködj nem ez itt a cél!
Gondolattal alapjait ásod,
hogy holnapodban boldogabb legyél!

Teremts tehát a mában gondolattal!
Ne legyen múlt mely tegnapban marasztal!

Aranyosi Ervin © 2018-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kilépni mások árnyékából


Aranyosi Ervin: Kilépni mások árnyékából

Vannak, akik mindent tudnak!
– A többiek tanulnak!
Vannak persze, akik mások
előtt térdre hullnak.
Elhiszik a “mindent tudást”,
s árnyékában élnek.
Ők azok, kik önmagukat
megismerni félnek.

Nincsen nagyobb, vagy tudósabb,
különleges ember!
Csak, ki nem hisz önmagában,
aki élni sem mer.
Van, ki megtalálja útját,
és “naggyá lesz” végül.
Van, ki hiszi, ez jut neki,
s a sorsán árnyék ül.

Biztosan volt életedben
dédelgetett álmod.
Addig nem lehetsz “nagy ember”,
míg ki nem próbálod.
Mások előtt hajlongsz, pedig
lelked sokra képes!
Tehetséged megtalálva
jutsz el más szívéhez.

Mindannyian azért jöttünk
erre a világra,
hogy tudásunk megmutassuk,
dicséretre várva.
Valójában nem dicséret,
szeretet a vágyunk,
amit mindig megkaphatnánk,
mégis sorba állunk.

Szeretet kell, elismerés,
más energiája,
megszerezni, minden embernek
csak ez a vágya.
Ám, nem mástól kell elvennünk,
hisz az lehetetlen,
ezért marad olyan sok szív
árva, szeretetlen.

Szeretetet kéne adni,
s kapnánk vissza bőven!
Megjelenne az öröm is
nálunk a jövőben.
Szeresd előbb önmagadat,
hidd el, megérdemled!
A szeretet apró lángja
gyúljon lángra benned!

Más lelkében is gyújts lángot,
adj hát emberséget.
Ha te szeretsz, ki ne tudna
megszeretni téged?
Tedd a dolgod, amit érzel,
hogy lelkedből fakad!
Találd meg a tehetséged,
s így tedd naggyá magad!

Engedd, hogy belső tudásod,
más lelket vidítson!
Szeretettel végzett munkád
új kapukat nyisson!
Boldogítson az a tudat,
hogy mást felemeltél!
A világod, s önmagadat
szolgálni születtél!

A szolgálat – nem szolgaság! –
önként vállalt munka!
Tehetséged és tudásod
öntsd mindannyiunkra!
Ha utadon a szeretet,
s a jóság vezérel,
meglátod majd, mire képes,
s hány emberhez ér el.

És, mert tükör a világunk,
vissza is kapsz mindent.
Minden, amit másoknak adsz,
kárba vész szerinted?
Hiszem, ez a lét értelme:
– Azt add, amit várnál!
Ha hinnél a szeretetben,
mindent jól csinálnál!

Aranyosi Ervin © 2018-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hálás vagyok


Aranyosi Ervin: Hálás vagyok

Hálás vagyok minden jóért, minden boldog percért,
akkor is, ha amit kaptam, vágyaimtól eltért!
Ami gond volt és nehézség, azokból tanultam,
a jelennek szép alapjait építette múltam.

Hálás vagyok, többet kaptam, mint amit reméltem,
amikor fájt, jól tudom már, csak tükörbe néztem!
Aki bántott is segített, ezért megbocsátok,
ha őrizném sérelmeim, az lenne csak átok.

Hálás vagyok, jobbá váltam, s mást is jobbá tettem,
szeretettel megváltoztam, jobb emberré lettem.
Segítenék, jó barátom, neked sem kell félned!
minden bántást megbocsátva, szabadon kell élned!

Szabadítsd fel végre lelked, erre jó a hála,
mosolyogva, ünnepelve tekints a világra!
Mosolyogva, ünnepelve, hagyd abba a harcot,
ha a szívedet kitárod, nem vallhatsz kudarcot.

Emeld fel az elesettet, segítsd fénybe nézni,
segíts neki álmot látni, szebb jövőt idézni!
Tanulja meg, milyen fontos lelkében a hála,
tanulja meg: – A megoldás mindig ott van nála!

Hálás vagyok és a hálám jobb dolgokat hozhat,
csak jót adok, amit bárki könnyen viszonozhat.
Szeretettel, kedvességgel sokkal többre mennénk,
de jó lenne, ha magunkért, mind hálásak lennénk!

Aranyosi Ervin © 2018-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Újévi szonett

Aranyosi Ervin: Újévi szonett

Minden Új év, csak egy újabb lépés
utadon mit itt jársz, lent a Földön.
Kísérjen öröm, és ne legyen kísértés,
láss át a jövőt még takaró ködön!
Keresd, kutasd, hogy mi is a te célod,
s az utazásod élvezd végig közben,
ne csak kívülállóként, teljesen legyél ott!
Lelked hadd fürödjön a tiszta, néma csöndben!
Álmaidat váltsd fényesen valóra,
használd hozzá élő képzeleted!
Legyen boldog minden megélt perc, s óra,
mit Teremtőd a léthez megadott neked!

Ha utadon majd a szeretet vezérel,
meglásd, a célhoz könnyen, repülve érsz el!

Aranyosi Ervin © 2018-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva