Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Gondolkodjunk!


Aranyosi Ervin: Gondolkodjunk!

Hej, ha elfárad az elme,
hogyha lankad a figyelme,
nem azon jár, amin kéne,
változik a véleménye!
Vitatkozik önmagával,
s szembe fordul a világgal,
bárkivel is harcba szállna,
és ki tudja mivé válna!

Nem kéne elméd lekötni,
tudást disznók elé lökni.
Tán inkább uralnod kéne,
legyen teremtő esélye!
Gondolataid iránya,
jobb lenne ha jobbá válna,
ha célodra rátalálnál,
sorsod kovácsává válnál!

Mert az elme, csak egy szolga,
s nem a rettegés a dolga!
Ne hagyd hát, hogy programozzák,
figyelmedet rosszak vonzzák!
Keresd inkább, miért jöttél,
a világra, mért születtél?
Hiszen okod volt a létre,
hogy mi az? Találd meg végre!

Ne hagyd kifáradni elméd!
Te irányítsad figyelmét,
hogy világod szebbé váljon,
hogy az útra rátaláljon,
ami jobbá, élhetővé
teszi léted, válj erővé,
mely tudja, hogy többre képes,
lelkében késztetést érez.

Mindannyian azért lettünk,
boldoguljunk és szeressünk,
hogy a fényben megfürödjünk,
sorsunk szép kerekén lökjünk.
Elménk hát minket szolgáljon,
a gondolat javunkra váljon,
a félelmünk is elmúljon,
a múlt tengerébe hulljon.

Gondolkodjunk és teremtsünk,
másoknak többet jelentsünk!
Az elménk minket szolgáljon,
amiért van, azzá váljon!
Akarj többé, jobbá válni,
saját sorsodért kiállni,
lásd át világodat végre,
emelt fővel nézz az égre!

Aranyosi Ervin © 2021-01-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álomból valóság


Aranyosi Ervin: Álomból valóság

Hogyan is lehetne álomból valóság,
hogyan teremthetne világot a jóság?
Hogy lennénk képesek együtt, szebben élni,
szomorú napokat, vidámra cserélni?
De hisz megadatott a teremtés nékünk,
nem kell elfogadnunk, mi nem szolgálja létünk!
Ki is cserélhetjük, akár jobbra, szebbre,
csak rá kéne bíznunk vágyra, képzeletre!

Hiszem, ha az ember ezt is megtanulná,
megkapott életét nem csak átaludná,
hanem tevékenyen részt is venne benne,
ha teremtő erőnk gondolatunk lenne.
Hiszen a képzelet teremteni képes,
nem kell varázspálca, hogy sorsodhoz érhess,
csak az álmaidat kellene megélni,
minden fájó dolgot, vágyottra cserélni!

Csupán hinned kéne, s hidd el, rögtön látnád,
mi lenne, ha egyszer, végre kipróbálnád:
Te írnád sorsodat, vágyaid sorával,
s fűszereznéd lelked hálás mosolyával!
Mert, mit előre látsz, azt meg is teremted,
hacsak ellenérzés nem kél szárnyra benned!
Mikor önmagadat rá méltónak érzed,
akkor vágyad tárgyát magadhoz idézed.

Csak hinned kell benne, hogy mind megkaphatod,
s vággyal erősíted valóságod, napod.
Csak a két kezedet kell érte kinyújtsad,
hogy a vágy gyertyáját heveddel meggyújtsad!
Mert a gondolat vonz, olyan, mint a mágnes,
s hatása a létnek a nyomában rád lesz!
A hit, s elfogadás hoz méltó jutalmat,
s hozzá erősítést hálás szíved adhat!

Bármi járhat neked, amit csak megálmodsz,
és a képzeleted odavonz magához.
Ha te képes leszel álmodban megfogni,
akkor életedben is fel fog ragyogni!
Így lesz az álomból létrejött valóság,
s ha a teremtésben nem vezet mohóság,
hiszem, életedet széppé tudod tenni,
akarj teremteni, s boldog ember lenni!

Aranyosi Ervin © 2020-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtő dal

Aranyosi Ervin: Teremtő dal

A fényben megfürödni
jöttem a Földre én,
tudom, hogy nincsen semmim,
mégis minden az enyém,
amire lelkem vágyna
mind, mind enyém lehet
és ennek nem szab határt
csupán a képzelet.

Új világot alkotni
jöttem a Földre én,
amit álmodok magamnak,
mind elindul felém,
és nem szabhat határt
csupán a képzelet,
mert, amit elhiszek,
az mind enyém lehet.

Refrén:
Te is teremtő vagy, képzeld,
teremts hát én velem,
vágyaimat megálmodom,
csak úgy elképzelem,
Ha képes vagy elhinni,
ha szeretni tud szíved,
a jóra vágyók lelkeit
a fény felé viszed.

Valómat létrehozni
jöttem a Földre én,
Az elmém filmvásznára
képet vetít a fény.
Mit képzeletben láttam,
magamhoz vonzom én,
mert életre kelve
mind elindul felém.

Refrén:
Te is teremtő vagy, képzeld,
teremts hát én velem,
vágyaimat megálmodom,
csak úgy elképzelem,
Ha képes vagy elhinni,
ha szeretni tud szíved,
a jóra vágyók lelkeit
a fény felé viszed.

Világot felfedezni
jöttem a Földre én,
legyen egy szebb világ
a tegnapi helyén!

Aranyosi Ervin © 2018-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne irigykedj!

Aranyosi Ervin: Ne irigykedj!

Az a baj az irigységgel,
megfoszt attól, hogy teremts!
Amíg irigykedve nézel,
nem engedi, hogy szeress!
Negatív az energiád,
nem vonz, inkább távolít,
nem tudod közelebb húzni
a tőled még távolit.
Az irigység akadályoz,
elvakítja lelkedet,
vágyaidat köd borítja,
így elérni sem lehet!

Haragszol, mert neked nincsen?
A másiknak bezzeg van!
Eszed nem jár vágyott kincsen,
nem hiszed el komolyan
azt, hogy neked is lehetne,
csak akarnod kellene,
ha a szíved lelkesedne,
hozná a vágy szelleme!
Ám te duzzogsz, azt keresve,
másnak mért jár, mily jogon?
Mintha néha jobban esne,
hogy forronghatsz száz fokon.

Csak azt kéne megvizsgálnod,
érzed-e, hogy jár neked?
Megérdemled, s el is várod?
Mit hitettek el veled?
Azt,hogy nem tudsz, nem vagy képes,
neked nem jár, nem lehet?
Gyermekkorod bilincse ma,
megszerzett hitrendszered.
Mást gyűlölsz, mert képes volt rá,
s megkapta, amit akart.
Vágyainak szárnyat adott,
s nagyra tárta ki a kart!

Képes rá, hogy elfogadja,
és helyet teremt neki,
vágyát napi imádattal
az izzásig élteti.
Képes már előre látni,
érinteni, ami kell!
Élőn képes elképzelni
azt, hogy hogyan veszi el.
Nem irigyen, s más kárára,
csak, hogy neki is legyen!
Nem keresve, mi az ára,
csak, hogy boldoggá tegyen.

Ha képes vagy adni, s kapni,
a teremtés működik.
Nem kell elébe szaladni,
mert az álom eltörik.
Lásd inkább a lelked vásznán,
megkaptad, már a tiéd!
Élvezd úgy ki, hogy a látvány
kívánatos, csodaszép.
Amit vágyaddal teremtesz,
rögtön elindul feléd,
és, ha akadálya nem lesz,
hirtelen botlik beléd.

Ne irigykedj, csak varázsolj,
keltsd életre vágyaid!
Álmaidból hidat ácsolj,
így teremthetsz valamit!
Szórd kincseid bőkezűen,
adj magadból, mit lehet!
Az erőd – uradhoz hűen –
a vágy és a képzelet.
Szeretettel adva, kapsz is,
céljaid elérheted!
Ha már utadon haladsz is,
szebbé válik életed!

Aranyosi Ervin © 2020-03-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet jegyében


Aranyosi Ervin: A szeretet jegyében

A szeretet jegyében élek és cselekszem,
ha lehet, nem bántok, és nem is veszekszem.
Mindig a legjobbat adom önmagamból,
hisz, amit kiküldök, végül nálam landol.

Velem együtt ébred szívemben a hála,
amire csak vágyom, mind valóra válhat!
Ettől aztán persze még szebb lesz az élet,
nincsen bennem sértés, nincs bennem ítélet.

Látom a szeretet mi mindenre képes,
így közeledem hát a mások szívéhez.
A szeretetemtől a világ gazdagabb,
s boldogabbá tesznek a dicsérő szavak.

Hisz dicsérni könnyű, semmibe sem kerül,
és a jó érzésem emelkedik belül.
Hála és szeretet jobbá teszi lelkem,
szeretet jegyében utamat megleltem.

Aranyosi Ervin © 2019-06-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nézőpont kérdése a világ


Aranyosi Ervin: Nézőpont kérdése a világ

Látod, ez a világ
nézőpont kérdése.
Nincsen semmi sem megírva,
szép kövekbe vésve!

Rajtad áll, hogy alakítod,
milyen lesz a sorsod?
Te vajúdsz az alkotásnál,
lelked mélyén hordod!

Hitrendszered mások adták,
ahogy ők ismerték.
Ám ha néha másképp látták,
ők is kitekerték.

Benyomások, meglátások
alakítják sorsod.
S lám a szabad akaratot
is lelkedben hordod.

Képes vagy-e szeretettel
nézni a világra,
irigykedve nézel-e
a fenn szálló madárra?

Vagy lelkesen álmodozol,
s megtanulsz repülni?
Képessé válsz angyalszárnnyal
felhő szélre ülni?

Fentről nézve másképp látod,
nem érinti lelked,
benne élve más az élet,
utadra kell lelned!

Vizsgáld hát meg több szemszögből,
értelmezd a létet.
Más amikor részese vagy,
más, ha megítéled.

Hagyhatod, hogy rajtad kívül
alakuljon sorsod.
Vagy ha hiszed, a változást
önmagadban hordod.

Sokszor jobb, ha kisgyerekként
ámulsz a világra,
s rábízod az alakítást
álmodra, s a vágyra.

Nem mindegy, hogy jóra figyelsz,
vagy sértő dologra.
Energiád ráirányul,
a rosszra, a jobbra.

Mindig az fog erősödni,
amin van figyelmed.
Napjaid is ezek szerint,
megcélozva telnek.

Fontos hát a nézőpontod,
honnan, hogyan látod,
úgy alakul napról napra
változó világod.

Aranyosi Ervin © 2019-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élvezd a percet!


Aranyosi Ervin: Élvezd a percet!

Ülj le csendben, tedd öledbe kezed,
figyeld a dalt, hogy merre vezet?
Élvezd a percet és hunyd be a szemed,
hallgasd a szíved, mit üzen neked!

Figyeld a szíved, ritmusra dobog,
benne a szeretet lángja lobog.
Ellazul tested, s a lét mosolyog.
Ébredj a világra, van rá okod!

Refrén:
Álmodj és ébredj,
vágyaid éld meg,
gondolatoddal teremts jövőt!
Élvezd a percet,
úgy mint egy gyermek,
és engedd a lelkedből kilépni őt!

Engedd a békét áradni benned,
érezd az érzést: a szíved szeret!
Áradj el te is, töltsd ki a teret,
figyelj mert forrásod meglelheted!

Higgy önmagadban, a jó emberekben,
érezd magadban a szeretetet!
Élvezd a percet és légy újra gyermek,
ki játszani képes egy szebb életet!

Refrén:
Álmodj és ébredj,
vágyaid éld meg,
gondolatokkal teremts jövőt!
Élvezd a percet,
úgy mint egy gyermek,
engedd a lelkedből kilépni őt!

Álmodj és ébredj,
szebb úton lépkedj,
higgy önmagadban, képes leszel!
Élvezd a percet,
úgy mint egy gyermek,
valóra válik, mit szívből teszel!
valóra válik,
valóra válik,
valóra válik, mit szívből teszel!

Aranyosi Ervin © 2018-12-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Együtt, veletek


Aranyosi Ervin: Együtt, veletek

Szeretni jöttem, nem temetni,
egész népemet felemelni!
Mutatni, hogyan kéne jobban,
mikor a szívünk együtt dobban!
Nem pártoskodva szétszakadni,
hanem nemzetként megmaradni!
Nem hagyni azt, hogy más uraljon,
és minden élő álmunk haljon!

Szeretni jöttem és dicsérni,
magyar szívekhez hozzáérni!
Ébresztgetni az alvó lángot,
alkotni velük új világot!
Alkotni ésszel, szeretettel,
egy szebb világhoz nem kell fegyver!
Csupán a fény, a lelkünk fénye,
hitünk, s új holnapunk reménye!

Szeretni jöttem, titkot tudni,
csak együtt tudunk mennybe jutni,
s már itt, nem csak a túl világon,
ébresztelek, hisz alszol, látom!
Ám össze kéne végre fogni,
s nem csak kis célokért nyafogni,
hanem egyért, egy közös célért,
a boldoguló magyar népért!

Szeretni jöttem, szemet nyitni!
Hunyó parazsat felhevít’ni,
mert nem csak haldokolni jöttünk,
nagy dolgok állnak még előttünk!
Erre csak együtt vagyunk képes,
segíts szólni a magyar néphez!
Legyünk nagyok, kik egykor voltunk,
mikor szekeret együtt toltunk!

Szeretni jöttem és tudatni,
világnak jó példát mutatni,
hogy lehet szívvel, szeretettel:
Erre képes a magyar ember!
Már nem illünk e zord világba,
járjunk együtt, utat találva!
Ha szükségét már te is látod,
alkossunk együtt új világot!

Aranyosi Ervin © 2018-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha látnád, ha értenéd


Aranyosi Ervin: Ha látnád, ha értenéd

Elhitették veled, hogy nem vagy rá képes,
s képtelenné tettek, ellopták erődet?
Igazságnak vélted, pedig a szó téves,
frusztrált, tehetetlent faragtak belőled!

Nincsen elég pénzem! – mondogatod gyakran,
elzárod forrásod hömpölygő vízét!
Pedig gazdagságod ott hordod magadban,
csak nem kóstolod meg, nem érzed ízét!

Szolgaként, munkával mennyi időt töltesz,
saját álmaidra sosem jut időd.
Naponta magadra csúf álarcot öltesz,
és a tartozásod az, ami kinőtt!

Látod, még nem érted ezt a szép világot,
mely hatókörödön kívülre esett!
Keresd hát a választ, leld meg igazságod,
mert addig a léted úgy sem élvezed!

Ide-oda lökdös utadon a sorsod,
azt hiszed más írja előre neked.
Pedig születésed óta benned hordod
az erőt, amellyel magad tervezed!

Ne higgy hát a téged degradáló szónak,
légy azzá, aki vagy, ismerd meg magad!
Akarj megmaradni igaznak és jónak,
ki tervezett útján, jó felé halad!

Képes vagy megélni dédelgetett álmod!
Teremtő a lelked, létrehoz csodát!
Csak ha az engedélyt, a bólintást várod,
akkor odázod el, s egy álmot alszol át!

Aranyosi Ervin © 2018-11-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Miben hiszek?


Aranyosi Ervin: Miben hiszek?

Hiszek önmagamban, egy teremtő lényben,
aki képes élni, s alkotni a fényben.
Hiszek a világban, napfény aranyában,
hiszek a sok újat létrehozó vágyban.

Hiszek a lélekben, a dolgos tenyérben,
búzalisztből sütött omlós, lágy kenyérben.
Hiszek fűben, fában, s mindenben mely élő,
s hiszem, hogy teremthet a szépet mesélő!

Hiszek álmaimban, hisz lelkemből jönnek,
a malomkövekben, ha búzát őrölnek.
Hiszek én a jóban, s nem hiszek a rosszban,
hisz csak meg nem értés akad a gonoszokban.

Hiszek a tudásban, ami embert szolgál,
s hiszem, mindenkinek több jár a nyomornál!
Hiszek önmagamban és mindenki másban!
Nem hiszek azonban néma elmúlásban.

Hiszek Istenemben, teremtett világban.
Hiszek a teremtő lelki szabadságban.
Hiszek az állatban, hiszek a növényben,
hiszek a gyermekek tiszta örömében.

Hiszek őseimtől örökölt hazában,
hiszek az emberi lélek igazában.
Hiszek a holnapban – a mában teremtem –
hiszek a lelkemben, mely itt munkál bennem!

Hiszek én a versben, a benne írt szóban,
igaz tanításban, hiszen abban jó van!
Hiszek a világban, megújulni képes,
hiszem jóvá válni mindig lehetséges!

Hiszek szebb jövőben, remény él szívemben,
hiszek Istenemben, ki itt lakik bennem.
Hiszek a békében, a lélek szavában,
hiszek szeretetben, fénylő napsugárban!

Aranyosi Ervin © 2018-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva