Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Képzeld el és alkoss!


Aranyosi Ervin: Képzeld el és alkoss!

Ha elképzelsz valamit,
lesz egy képed róla!
Ha majd sokat gondolsz rá,
úgy válik valóra!
Mert az ember alkotni,
teremteni képes,
Az alkotás öröme
már magában édes!

Alkotással alakot
adsz, a képzeletnek,
s elmondhatod magadról:
– Világot teremtek!
Mert az elképzelt világ,
mind valóra válhat,
kigondolod, s ott terem
előbb-utóbb nálad!

Minden nagy felfedezés
gondolat volt egyszer,
így alkotott új csodát
minden elmés ember.
Csak abból nem lesz való,
amiben nem hisznek,
amit elfelejtenek,
vagy szemétbe visznek.

Alkoss tehát lelkesen,
képes vagy rá, hidd el!
Gondolatod fonalát
a végsőkig vidd el!
Képzeld el, hogy létre jött,
érezd a kezedben,
alkotásod értékét
más sem látja szebben!

Alkoss, ami neked jó,
és jó a világnak!
Az angyalok elhozzák,
rögtön nekivágnak!
Képes vagy rá, ezt tudod,
hagyd, hogy létrejöjjön!
Univerzum talaján
semmiből kinőjön.

Nézd csak meg a ceruzád,
ha hegyére nézel,
nem tudod, hogy mire jó,
csak késztetést érzel.
Ha húzol egy vonalat,
mi lesz majd belőle?
Színétől csak a fehér
szalad el előle.

Ám, ha görbül, alakul,
házzá, fává válhat.
Kezed akár rakétát,
vagy Napot csinálhat.
Te dolgod a tervezés,
mi legyen a rajzból?
Képzeleted fejedben,
már terveket rajzol!

Ha van képed, alkoss hát,
váltsd valóra álmod!
Képes vagy rá, ügyes vagy,
biztos megcsinálod!
Szebbítsd hát a világod,
szívvel szeretettel,
legyél te is alkotó,
jót teremtő ember!

Aranyosi Ervin © 2017-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtés a vágy erejével


Aranyosi Ervin: Teremtés a vágy erejével

A magas fák is felnőnek az égig.
Te képzeletben juthatsz el oda.
A fák akár a felhőket elérik,
ám téged másképp érhet a csoda.

Próbálj hozzá lélekben felnőni,
hisz bármire vágysz, az tiéd lehet.
A lelkedben tudsz szép álmokat szőni,
a teremtéshez kell a képzelet!

Ha vágysz reá, majd megvalósul álmod,
ha elhiszed, hogy máris a tiéd,
csak képzeld el, mire a szíved vágyott,
és erősítsd meg önmagad hitét!

Amire vágysz a világ neked adja,
csak annyi kell, hogy lelked elfogadja!

Aranyosi Ervin © 2016-09-14.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ablak tükörképe

Grafika: Kóródi Mária

Grafika: Kóródi Mária

Aranyosi Ervin: Ablak tükörképe

Ha átnézel rajta, látod a világot,
a ragyogó Napot, kint nyíló virágot,
szellő által borzolt, lengedező ágat,
földbe gyökerezett, állva maradt fákat.

Kéklő ég vízében úszó kósza felhőt,
égben szálló lepkét, szél hátán tekergőt.
Ha bámulsz kifelé valóságod látod,
valóságnak tűnő álomszép világod.

Ha a tekinteted az üvegre rebben,
önmagadat látod szép tekintetedben,
Földhöz ragadt tested, bezárt zord rabságát,
kitárt szép szívedet foglyul ejtő rácsát.

Lelked szabadságát tested korlátozza,
a vágy, a gondolat, ami feloldozza.
Vagy ki kéne lépned és szabaddá válnod,
vagy lelkedben lelni élő szabadságot.

Ám ha a képzelet átlép tükrön, rácson,
s nem akad fenn többé néma elmúláson,
ha az akadályok végre elenyésznek,
megnyílik a lelked az álmodott szépnek.

Túl az ablakodon szabad élet vár rád,
át kellene lépned, mondd csak: – Megpróbálnád?
Ma a tükröd falát, hiteid alkotják,
esélyed a szépre nap, mint nap elrontják.

Teremtsd meg lelkedben a sok vágyott álmot,
lépd át tükröd falát, sorsszerű világod!
Képzeld el, teremtsd meg, hozd létre a dolgot!
Lépj ki kalitkádból, legyél végre boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva


Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva

Ajtót nyit a képzeleted: – Új világba léphetsz!
Valóra vált álmaidnak kövezetén lépkedsz.
A jövődet elképzeled: – Legyen benne részed!
Melyik út visz a jó felé? – Szíved mélyén érzed!

Hited szerint, sok akadályt te emelsz magadnak,
s amíg magadban nem hiszel, mindig ott maradnak!
Kétségek között vergődve megteremted sorsod,
a teremtő varázs-magját szép szívedben hordod.

Ha hagynád, hogy érzéseid vezessék a lépted,
könnyebb lenne álmaidat valódban megélned.
Ám az elméd nem engedi, rossz hitek uralják,
az utódok hitrendszerét téves eszmék adják.

A képzelet és az érzés, boldoggá tehetne,
tudd meg, az a lehetőség, ami fénylik benne!
Erősítsd meg önmagadat, keresd a megoldást,
kell, hogy képes legyél látni, s szíveddel a jót lásd!

Szeretettel, képzelettel teremtsd csak meg bátran,
mert, ha hiszel, látni fogod a valós világban!
Mindaz, amit vágyad vetít, valósággá válik.
Nem kel félni, csak remélni egészen halálig!

Ha a dolgod elvégezted, hagyd az utókorra,
szíved szétszórt magocskái kikelhetnek sorra.
Szereteted hűs vízétől virágba borulnak,
kétségeid, félelmeid egy mély kútba hullnak!

Ne vedd hát el mások hitét, gondold át a dolgot!
Vezessenek szép érzések, s általuk légy boldog!
Szíved magját, szeretetét szórd szét a világba,
tiszta szívvel járd utadat, szebb jövőre vágyva!

Aranyosi Ervin © 2017-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tánc az élet

Fenyvesi Zoltán – Balerina – kis kócsag

Aranyosi Ervin: Tánc az élet

Az élet szép zenéje most magával ragad.
Ne fékezd, ne is gátold, ne fogd vissza magad!
Engedd, hogy a ritmus mozgassa tagjaid!
A lüktetés, a szép tánc a véredben lakik.
Figyeld azt, amit érzel, repítsen képzelet,
ha hagyod, a világ is táncba kezd veled!
Örülj a múló percnek, legyél könnyed, szabad,
élvezd, mert ez az élet, a röpke pillanat.
Ha hagyod – elvarázsol – örömöd megleled,
az élet így, magától történik meg veled.
Legyen a táncod könnyed, felszabadult, vidám!
Naponta, ezt a táncot, én hagyom hatni rám!
Ne maradj hát a padlón, emeld fel önmagad,
s az élet szép zenéje, lám magával ragad!

Aranyosi Ervin © 2017-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álldogáltam a tengerpartján…


Aranyosi Ervin: Álldogáltam a tengerpartján

Álldogáltam a tengerpartján,
hullámok rohantak felém.
Hallgattam bűvös morajlásuk,
s gondoltam: – Bárcsak érteném!

Távoli szélnek hozták hírét,
idegen föld üzenetét.
Talán teremtőm üzen vélük:
– Értsem, hogy mit üzen a lét.

Áradt a tenger őserővel,
felkapott mindent mi útjában állt.
Hiába küzdés, harc, erőszak,
elveszett mind, aki szembeszállt.

Azzal, mi árad szembemenni,
szembeszegülni nem érdemes,
éppoly hiba, mint nyugton ülni
mikor a szív a szépért repes.

Ne irigyeld hát, azt amid nincsen,
irigység rajtad nem segít.
Képzeld csak el, amire vágynál,
vetítsd vásznadra képeit.

Legyen a vágyad a vitorla,
legyen hajód a képzelet!
Képzeld el, mintha tiéd volna
s megérinthetné két kezed!

Sohase ússzál szembe árral,
sosem éred el vágyaid!
Vágyaid célja, árirányban,
mindig az út végén lakik.

Tiszteld meg magad, higgyél benne:
– Amire vágysz, mind jár neked!
Létezik már a végtelenben,
s csak arra vár, hogy elvegyed!

A világodban minden megillet,
minden, ami van érted él!
Legyen hát célod jó egészség,
engedd, hogy boldogabb legyél!

Ami csak van, mind téged szolgál,
kincs és öröm, mind jár neked!
Ha elhiszed, hogy rászolgáltál,
neked adja az Istened.

Másképpen nézz a nagyvilágra,
szeresd boldoggá önmagad,
árad a lét, mint tenger-hullám,
s újat hoz minden gondolat.

Azonosulj az áradással,
amely körül vesz, s átölel.
Higgyél magadban, megérdemled!
S eztán egy szebb jövő jön el.

Teremts magadnak egészséget,
boldog világot, életet!
Olyat, mit még csak lelked látott,
de hidd el, át is élheted.

Ez a világ nem ellened van,
érted jött létre, hogy tanulj:
– Örülni, élni, boldogulni!
saját hasznodra megjavulj.

Álldogáltam a tenger partján,
hullámok rohantak felém…
Hallgattam bűvös morajlásuk.
S lám, amit súgtak, értem én!

Aranyosi Ervin © 2017-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kövesd a madarat!


Aranyosi Ervin: Kövesd a madarat!

Képzeld el, ha szállnál, ha te is repülnél,
szélbe kapaszkodva, felhő szélen ülnél.
Onnan fentről látnád az egész világot,
megélhetnéd végre dédelgetett álmod.

Fentről másképp látnál, tán angyallá válnál,
Földhöz kötő gondok nélkül égben járnál.
Megértenéd végre, mi húz le a Földre,
mi tesz a múltadnak rabjává örökre?

Képzeld el, hogy fent szállsz, s az életed nézed,
kívülről láthatod szinte az egészet!
Nem ragadsz hitedbe, lehúzó mocsárba,
álmod megvalósul szebb napokra várva.

Hagyd hát, a képzelet emeljen magasra,
ne verhesse rossz hit, vagy félelem vasra!
Engedd el magadat, s kövesd a madarat,
aki fenn szárnyalva könnyed, büszke, szabad.

Aranyosi Ervin © 2017-05-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanulj a tavasztól!


Aranyosi Ervin: Tanulj a tavasztól!

Tiéd a döntés: ha akarsz változol,
s ha vágyad sarkall hát létre is hozol.
Előhívod, akár fotós a képet,
fénybe állítod az elképzelt egészet.
Mert minden vágy, mely ma még láthatatlan,
ott bújik még sötétben, árnyalakban.
Amint Napod – szellemed – ráragyog,
mutatkozik, s azt mondja: – Itt vagyok!

Amíg a fényed nem árad felé,
a megnyílás szép útját nem lelé.
Lángot a hited gyújthat csak, tudod?
És létre jön, ha el nem árulod.
Ha megérted: teremt a képzelet!
Majd száz csoda történik még veled,
s ha akarod, hát irányíthatod,
teremtő lángod újra gyújthatod!

Figyeld a fű, a virág hogy növekszik,
teremt a Nap fényével, s neki tetszik!
Szétszórja hát hitének aranyát,
s fénybe borítja a Földünk talaját.
S lám nő a fű, kinyílik a virág,
zöldül a rét, mosolyog a világ,
Képes vagy így te is teremteni,
isteni jussod ezáltal emberi.

Tedd hát a dolgod, kétséged ne legyen,
hiszen a fény isteni kegyelem.
Használd fel hát, tedd szebbé a világod!
Váltsd csak valóra, teljesítsd be álmod.
Ragyogj tehát és old fel a sötétet,
hisz rólad szól a titokzatos élet,
s ha fényben élsz, utad is megleled,
ragyogj tehát, Isten legyen veled!

Aranyosi Ervin © 2017-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Óvd a fákat

óvd a fákat
Aranyosi Ervin: Óvd a fákat

A Föld körül van egy légvár,
a fák fújták kerekre.
Az oxigén onnan árad
felnőttre és gyerekre.

Benne mennyi álmot láthatsz,
ha az eget kémleled.
Csillagok közt szabadon száll
az emberi képzelet.

Ezért jól vigyázz a fákra,
amíg élnek, addig élsz,
a levegőd tőlük kapod,
vigyázz hát, ha jót remélsz!

Ne urald a természetet,
legyél része, s légy szabad!
Ha a fákat mégis bántják,
emeld értük fel szavad!

Aranyosi Ervin © 2017-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az első találkozás

Az első találkozás
Aranyosi Ervin: Az első találkozás

Találkoztunk, s rabul ejtett! Szívem már érte dobog.
Két tanítvány, két tanító – higgyétek el – nagy dolog!
Megszületett és általa megszületett a szülő!
Mától útját egyengetem, hisz embernek készül Ő!
Figyelem a rezdülését, vajon Ő majd mit tanít?
lesz-e, ami nehezíti kettőnk boldog napjait?
Mint egy színész, új szerepben, amit még tanulni kell,
felelősség egy életért, amíg saját útra lel.
Nem tanít meg senki arra, mikor, mit, hogyan tegyek,
s napról napra növekednek előttem a gondhegyek.

Kétségek: – Hogy jól csinálom? Jó lesz vajon? Jól tudom?
Hányszor vallok majd kudarcot, hogyan járjak jó úton?
Jó szándékkal állok hozzá, s mi lesz, hogyha tévedek?
Nekem nem szabad hibáznom, rám bíztak egy életet!
Csak a szeretet segíthet, szív szavára hallgatok,
ám kétségem kérdésére, vajon, jó választ adok?
Szeretnék jó szülő lenni, adni mindent, mit lehet,
szeretettel megtölteni arany, pici szívedet.
Figyelem a rezdülését, de oly csepp még, s nem beszél.
Óvom naptól, a világtól, meg ne bántsa lenge szél.

– Köszönöm, hogy hozzám jöttél, rám bízva a sorsodat,
kezdő vagyok, taníts engem, hibázom majd jó sokat.
Ám megteszek mindent érted, mindig jó szándék vezet,
tiszta szívvel terelgetlek, s mindig jó szülőd leszek.
Átadom, mit megtanultam, amin tudok, javítok!
Amit szüleimtől kaptam, mindazt, ami nem titok.
Továbbadom, miben hiszek, s mindazt, ami jól bevált,
s azt is, miről én sem tudtam, csak úgy, a lelkemre szállt.
Figyelek a jelzésekre, más már nem is érdekel,
remélem, a jó szándékom, nagyon ritkán téved el.

Örülök, hogy megszülettél, örülök, hogy vagy nekem,
életeddel, száz csodáddal, szebbíted az életem.
Szeretnélek támogatni, vezetgetni utadon,
érdekessé tenni léted, ne várjon rád unalom!
Szeretném, ha boldog lennél, s megélnéd az álmaid,
kitárnám a képzeleted, messze szálló szárnyait.
Amit tudok elmesélek, építs te rá holnapot,
s akármikor szükség van rám, tudd, hogy mindig ott vagyok.
Örülök, hogy találkoztunk, légy nálam is boldogabb!
én kísérlek, szívvel óvlak, te csak tedd a dolgodat!

Aranyosi Ervin © 2016-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva