Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Vers és festmény


Aranyosi Ervin: Vers és festmény

Elképzeled, s képpé válik,
feldereng szemed előtt.
Csukott szemmel is láthatod:
– álmod, s vágyad vele nőtt!
Képzeleted szép játéka,
teremteni csalogat.
Alig tudod elképzelni,
mennyi szépet tartogat.

A lelkednek festővásznán
te is képet festegetsz,
s megmutatnád másoknak is,
amit szívedben rejtegetsz.
Megosztanád világodat,
más is legyen részese,
s próbálja meg, megfesteni
képzelettel képes-e?

A mesékből képek jönnek,
alkotnak varázslatot.
Csukott szemmel, lelked vásznán,
szinte rögtön láthatod.
Ám, van olyan festőművész,
aki képpé álmodja,
s amit nem látsz lelked vásznán,
ecsetjével elmondja!

Életre kel a varázslat,
megmozdul a képzelet,
s mint egy filmet, megigézve,
elcsábulva nézheted.
Hiszen így tudsz teremteni,
új világot naponta.
Úgy lesz élő valósággá,
ha már álmod elmondta.

Lehet festmény a világod,
ecsete a képzeleted.
Kiszínezve újra látod,
kitölti a létedet.
És, ha néha elakadnál,
majd a szép szó megsegít.
Keltsd életre a meséket,
mit a festő képre vitt!

A mesekönyv megrendelhető a webáruházban, az alábbi linkre kattintva:
http://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2018-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lépj ki a múlt ködéből…


Aranyosi Ervin: Lépj ki a múlt ködéből…

Ha szeretnéd visszakapni,
mi régen elveszett,
az emlékeid tárházából
felidézheted,
de mint a víz az ujjaid közt,
éppúgy elfolyik,
a régit csak a lelked látja,
mikor álmodik.

Ha szeretnéd is visszakapni,
hidd el nem lehet,
újra élni nem vagy képes
régi perceket.
Már nem úszhatsz a múlt vizében,
hagyd a tegnapot,
a régi percet soha többé
vissza nem kapod.

refrén:
Lépj ki hát a múlt ködéből
s teremts új csodát,
élvezd ki a mát,
a jövőd vár már rád.
Lépegess a holnap felé,
oda visz az út,
a lelked odajut,
csak nyisd meg a kaput

Ha gondolattal, képzelettel
megnyitod utad,
ha vágyad éled végre benned,
s egy újabb célt mutat,
ha bevonzod a mindenséget,
a jövőd lép feléd,
elhozza, mit úgy szeretnél
s leteszi eléd.

Refrén:
Lépj ki hát a múlt ködéből
s teremts új csodát,
élvezd ki a mát,
a jövőd vár már rád.
Lépegess a holnap felé,
oda visz az út,
a lelked odajut,
csak nyisd meg a kaput
Lépj ki hát a múlt ködéből
s teremts új jövőt,
egy szebbet, élhetőt,
kapsz majd elég erőt!.
Teremts mától gondolattal,
s történjen veled,
hogy céljaidat elérheted,
hozzásegít majd a képzelet…

Aranyosi Ervin © 2018-04-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Lennék a világ bohóca


Aranyosi Ervin: Lennék a világ bohóca

Lennék a világ bohóca,
ki nevetésre ingerel.
Mosolyt csalnék minden arcra
és nem mennék innen el.
Szeretettel megmutatnám,
hogyan éld az életed,
mosolyodban megfürödnék,
legyen szép a lét neked!

Szeretettel adnék szárnyat
repülj te is, mint madár,
kitágulna a világod,
megnőne a láthatár.
Neked adnám minden kincsem,
nevetésed többet ér,
megmutatnám, hogy kell élned,
hogy mindig boldogabb legyél.

Megtanítlak szívet adni,
szerető, szép szavakat,
szállni fennen, képzeletben,
utolérni madarat.
Másnak adni, tiszta szívvel,
mástól sosem venni el!
De ha adnak, elfogadni,
az örömhöz ennyi kell!

Lennék bohóc a világban,
lelkeket felvidító,
Hold fénye az éjszakában,
s tükre, sima vizű tó.
Lennék visszhang, mely a szépet,
visszaadja mind neked.
Lennék fény a lelked mélyén,
mely a jó felé vezet.

Aranyosi Ervin © 2018-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mesék birodalma

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: A mesék birodalma

Volt egyszer egy birodalom a világ legszélén
magasra törő hegy csúcsán, látóhatár végén.
Onnan lógott le a völgybe, kis patak kísérte.
A világ nagy királyai versenyeztek érte.

Bizony, ez a birodalom csodákkal volt telve,
a világon mindenkivel közös volt a nyelve.
Mivel földje meseszép volt, s mérhetetlen gazdag,
ide kíváncsi gyerekek szívesen utaztak.

Pedig nagyon messze volt ám a valós világtól,
nem értette senki miért került ilyen távol.
Szerencsére van egy jármű, amin oda szállhatsz,
s pár órára, ha akarod, polgárává válhatsz.

A képzelet meseszárnya oda repít téged,
megláthatod az ott élő mindenféle népet.
Állatok és mesehősök, álombéli lények,
mind ott laknak, s kíváncsian várnak vissza téged.

Hunyd csak be a szemeidet, Meseország vár rád,
hagyd magadat repíteni, hogyha kipróbálnád!
Királylányok, királyfiak, varázslók is várnak,
tüzet okádó sárkányok őrzői a várnak.

Koboldok és boszorkányok, hétmérföldes csizma,
őket mind-mind megtalálod, úgy mint álmaidban.
Mesetündér, szép dalia, s a vasorrú bába,
kisgyerekként mind-mind ide jártak iskolába!

Varázssíp és varázspálca, mind teszi a dolgát,
egy gazdira váró kutyus várja, hogy karold át!
Minden csoda három napos, aztán újra kezdi,
s aki nem áll ki egy próbát, az a fejét veszti.

Mennyi mesés teremtménye van a képzeletnek,
Meseország őrzi őket, s jó, hogy itt lehetnek.
Ez a mesék birodalma, bármikor, jössz, várnak,
s ha akarod álmodban is gyakran rád találnak.

Aranyosi Ervin © 2018-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hidd!

Aranyosi Ervin: Ne hidd!

Ne hidd, hogy ők jobbak, kik téged lenéznek!
Elhitetik veled csupán az egészet!
Te sem vagy ám híján, az erőnek, észnek!
Talán csak sikerben volt kevesebb részed!

Hiszékeny vagy, s hiszed, hogy ez neked nem jár,
ám ha járnád utad, te is messzebb jutnál,
nem szegnék a kedved holmi akadályok,
nem lenne szemeden hitrendszerből hályog.

Ha a képzeleted célod képes látni,
ha hiszel magadban, olyanná tudsz válni!
Lelkedben a létra, csak támaszd az égre,
s kezdj el céljaidhoz fellépkedni végre!

Te sem vagy kevesebb és te sem vagy gyengébb!
Jó lenne, ha lelked végre elengednéd,
hadd szálljon, repüljön, legyen végre szabad!
Mások gúnyaitól szabadítsd meg magad!

Higgy csak önmagadban, mert csoda él benned!
Mondd csak, mi nem enged önmagaddá lenned?
Mi akadályoz meg, hogy a léted élvezd,
magad napról-napra, egyre jobban érezd?

Aranyosi Ervin © 2018-01-17
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Majdnem hó…


Aranyosi Ervin: Majdnem hó…

Az éj leplét kihasználva
fehér hó hullt a világra.
Néma csendben érkezett…

Mint egy titok, egy varázslat,
felöltöztette a fákat,
s mindent, ami létezett.

A január szórta széjjel,
felhőbe nyúlt két kezével,
s elvetette a havat.

A szél a hátára vette,
s a földön elterítette,
várva, hogy majd mit arat?

Betakarta a világot,
nemrég kibújt hóvirágot,
s üzente, hogy itt a tél!

Ha felébred majd a reggel,
találkozhat sok gyerekkel,
és tán újra visszatér.

Mert elállt a hó esése,
s nem kérdezte, nem kevés-e?
Ennyit szórt szét, ennyi lett.

Bárcsak ennél többet adna,
s ami van már, mind maradna,
de nincs hozzá jó hideg.

Hej, te tél, de fukar lettél,
nem tudjuk, hogy mitől lett tél,
ha a hó is menekül.

Ablakunkon jégvirág nincs,
hiányzik a jégbe zárt kincs,
nem varázsolsz remekül!

Leesett a hó, s már olvad,
valódi tél, ugyan hol vagy?
Úgy várnak a gyerekek!

Csak mutatod, hogy lehetne,
S rábízod a képzeletere,
mit már látvány sem etet.

Nem vívhatnak hóval harcot,
nem pirosítsz vidám arcot,
hisz a hó meg sem marad.

Hóemberek nem készülnek,
havat felhők úgy sem szülnek,
se hó, se tél nem akad!

Aranyosi Ervin © 2018-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A képzelet szabad


Aranyosi Ervin: A képzelet szabad

A képzeletet nem lehet négy fal közé zárni!
Nincs olyan hely, hol  szárnyait ne tudná kitárni!
Nem lehet az rabmadár, aki lelkében őrzi,
a világ rideg rútságait álmával legyőzi.

Engedd hát szabadon lelked szép madarát,
hadd repüljön messze, hadd teremtsen csodát!
Álmaidat mindig lássad magad előtt,
teremtő Istened hadd repítse fel őt.

A gondolat teremt, száll képzelet szárnyon,
legyen szebb az élet ezen a világon.
Képzeld el, hogy mások veled együtt szállnak,
szeretet lángjától boldogabbá válnak.

Ne zárd az álmaid soha önmagadba,
engedd ki madarad szálljon a szabadba!
Hagyd, hogy felvidítson, lássa meg a szépet,
váljon valósággá, alkoss róla képet.

Lelked festővásznát magad előtt tartva,
képzeleted szárnyán emelkedj magasba.
Győzd le azt az erőt, mely a Földhöz láncol,
amitől másoknak áldozatnak látszol.

Ha van képzeleted, teremtő erőd van,
azt akarom érezd! Én most erről szóltam,
és ha összefogunk, holnap már meglátod,
építhetünk együtt emberibb világot!

Aranyosi Ervin © 2017-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Képzeld el és alkoss!


Aranyosi Ervin: Képzeld el és alkoss!

Ha elképzelsz valamit,
lesz egy képed róla!
Ha majd sokat gondolsz rá,
úgy válik valóra!
Mert az ember alkotni,
teremteni képes,
Az alkotás öröme
már magában édes!

Alkotással alakot
adsz, a képzeletnek,
s elmondhatod magadról:
– Világot teremtek!
Mert az elképzelt világ,
mind valóra válhat,
kigondolod, s ott terem
előbb-utóbb nálad!

Minden nagy felfedezés
gondolat volt egyszer,
így alkotott új csodát
minden elmés ember.
Csak abból nem lesz való,
amiben nem hisznek,
amit elfelejtenek,
vagy szemétbe visznek.

Alkoss tehát lelkesen,
képes vagy rá, hidd el!
Gondolatod fonalát
a végsőkig vidd el!
Képzeld el, hogy létre jött,
érezd a kezedben,
alkotásod értékét
más sem látja szebben!

Alkoss, ami neked jó,
és jó a világnak!
Az angyalok elhozzák,
rögtön nekivágnak!
Képes vagy rá, ezt tudod,
hagyd, hogy létrejöjjön!
Univerzum talaján
semmiből kinőjön.

Nézd csak meg a ceruzád,
ha hegyére nézel,
nem tudod, hogy mire jó,
csak késztetést érzel.
Ha húzol egy vonalat,
mi lesz majd belőle?
Színétől csak a fehér
szalad el előle.

Ám, ha görbül, alakul,
házzá, fává válhat.
Kezed akár rakétát,
vagy Napot csinálhat.
Te dolgod a tervezés,
mi legyen a rajzból?
Képzeleted fejedben,
már terveket rajzol!

Ha van képed, alkoss hát,
váltsd valóra álmod!
Képes vagy rá, ügyes vagy,
biztos megcsinálod!
Szebbítsd hát a világod,
szívvel szeretettel,
legyél te is alkotó,
jót teremtő ember!

Aranyosi Ervin © 2017-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtés a vágy erejével


Aranyosi Ervin: Teremtés a vágy erejével

A magas fák is felnőnek az égig.
Te képzeletben juthatsz el oda.
A fák akár a felhőket elérik,
ám téged másképp érhet a csoda.

Próbálj hozzá lélekben felnőni,
hisz bármire vágysz, az tiéd lehet.
A lelkedben tudsz szép álmokat szőni,
a teremtéshez kell a képzelet!

Ha vágysz reá, majd megvalósul álmod,
ha elhiszed, hogy máris a tiéd,
csak képzeld el, mire a szíved vágyott,
és erősítsd meg önmagad hitét!

Amire vágysz a világ neked adja,
csak annyi kell, hogy lelked elfogadja!

Aranyosi Ervin © 2016-09-14.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ablak tükörképe

Grafika: Kóródi Mária

Grafika: Kóródi Mária

Aranyosi Ervin: Ablak tükörképe

Ha átnézel rajta, látod a világot,
a ragyogó Napot, kint nyíló virágot,
szellő által borzolt, lengedező ágat,
földbe gyökerezett, állva maradt fákat.

Kéklő ég vízében úszó kósza felhőt,
égben szálló lepkét, szél hátán tekergőt.
Ha bámulsz kifelé valóságod látod,
valóságnak tűnő álomszép világod.

Ha a tekinteted az üvegre rebben,
önmagadat látod szép tekintetedben,
Földhöz ragadt tested, bezárt zord rabságát,
kitárt szép szívedet foglyul ejtő rácsát.

Lelked szabadságát tested korlátozza,
a vágy, a gondolat, ami feloldozza.
Vagy ki kéne lépned és szabaddá válnod,
vagy lelkedben lelni élő szabadságot.

Ám ha a képzelet átlép tükrön, rácson,
s nem akad fenn többé néma elmúláson,
ha az akadályok végre elenyésznek,
megnyílik a lelked az álmodott szépnek.

Túl az ablakodon szabad élet vár rád,
át kellene lépned, mondd csak: – Megpróbálnád?
Ma a tükröd falát, hiteid alkotják,
esélyed a szépre nap, mint nap elrontják.

Teremtsd meg lelkedben a sok vágyott álmot,
lépd át tükröd falát, sorsszerű világod!
Képzeld el, teremtsd meg, hozd létre a dolgot!
Lépj ki kalitkádból, legyél végre boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva