Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hol vannak a tartalmas szavak?


Aranyosi Ervin: Hol vannak a tartalmas szavak?

Hol vannak a tartalmas szavak,
amik a csendnél is többet mondanak?
Melyek többet adnak és teremtenek,
amelyek halott lelket életre keltenek?

Vajon hová lett a teremtő erő?
Az élet honnan jött, és honnan bújt elő?
És vajon hová bújik, mikor nem leled,
mitől tud köddé válni bennünk a képzelet?

Megannyi kérdés kínoz, választ hol kapok,
tudatlan kérdések közt lesznek-e válaszok?
A csupa kérdésre a választ hol lelem?
Kell, hogy a világ egyet forduljon velem!

Zavar a zajos lét, az őrült rohanás,
tudom és érzem is, hogy jobb lehetne más!
Befelé fordulok, s ott nem látok Napot,
a kínos kérdésekre választ hol kapok?

Remélem, jönnek majd a tartalmas szavak,
amelyek létrehoznak, jövőt mondanak.
Amikkel megteremtem szép világomat,
amikkel létre hozok vágyott álmokat!

Közben a kíváncsiság bennem egyre nő,
a gondolatban ott a teremtő erő!
Elmémben cikáznak a képek, ötletek,
de gyors a gondolat, hogy teremtő legyek.

Hiába hajt a vágy, ha lelkemben a fék!
Amikor mások szólnak, ebből már elég!
Amikor jó barátok sem hisznek nekem,
amikor kicsúszik kezemből az életem.

Keresem, hol vannak a tartalmas szavak,
amik a belső csendnél többet mondanak?
Amelyek megmutatják merre menjek én,
amikben felcsillan a fény és a remény!

Aranyosi Ervin © 2018-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Zsibra, vagy Zeráf


Aranyosi Ervin: Zsibra, vagy Zeráf

Zsibra ez, vagy Zeráf,
ez itt a nagy kérdés?
Milyen állatokat
csalt meg a kísértés?
Zebrának, zsiráfnak
közös szüleménye:
– Párt találni vajon,
lesz e majd reménye?

Aranyosi Ervin © 2017-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiú-e a Hiúz?

Fotó: Ádám Korinna

Fotó: Ádám Korinna

Aranyosi Ervin: Hiú-e a Hiúz?

Hiú-e a Hiúz? – Ez itt a nagy kérdés.
Mert hiúnak lenni, igen nagy kísértés.
Ám az nem hiúság, ha büszke magára,
hogy szép a bundája, s könnyen mászik fára.

A hiúság az, ha annál többet képzel,
amit már te sem látsz, mikor reá nézel.
Vagy amikor lenéz mást, mert gyengébb mint Ő,
a hiúságáért, akkor jár az intő!

A hiúz nem olyan, mért is dicsekedne,
nincs lenéző szándék, nincs kérkedés benne.
Minek lenne hiú, nem pályázik rangra,
az üzletelésben biztos lemaradna.

Nem is majmol embert, hisz minek is tenné?
Sosem akar válni egy hiúz istenné!
Marad inkább hiúz, büszkén önmagára,
s bölcsen elmélkedni felkúszik egy ágra.

Aranyosi Ervin © 2016-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeret, vagy nem szeret?


Aranyosi Ervin: Szeret, vagy nem szeret?

Szeret, vagy nem szeret?
Ez itt a nagy kérdés!
Szirmot tépegetni,
igen nagy kísértés.
Amúgy eldöntöttem,
ha túl leszek ezen,
megkereslek kedves,
s tőled megkérdezem!

Aranyosi Ervin © 2014-12-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Az életedet te irányítod!

 Minden egyes napod hoz valami újat,
s ettől megváltozhat az egész életed.
Ha nyitott szemmel jársz, e mozgalmas világban,
a változást talán, észre is veszed.
Naponta kitárul előtted egy ajtó,
egy új világra nyitja, csukott szemedet.
Mindig csak rajtad áll, – csak te rajtad múlik,
hogy bezárd magad mögött a régieket.

Ajtók között élünk, s néha tétovázunk,
viseljük a múltat, mint egy rossz ruhát.
Nem melegít régen, kopott, s benne fázunk,
tudjuk mit sem ér már, de hordjuk tovább.
S ha a kirakatnál néha meg-megállunk,
sóvárgunk az újra, – s az ember tétova –
áldoznia kell rá, s megdolgozni érte.
“Bírja még a régi! – nem dobom még oda”.

Pont ilyen az élet. Az “infók”, amik érnek,
azt hazudják néked, nincsen változás.
Cipeled a terhed, mit rád mért az élet,
s elhitetik véled, hogy nem viheti más.
Elhitetik azt is, – elnyered jutalmad:
Állhatatosságért a szeretetet.
Ha elég „önző” vagy, lesz hozzá hatalmad,
saját élted éled, ezt megteheted.

Mert nem te vagy Önző, hanem aki gátol,
aki akadályoz, hogy boldogan élj.
Aki megfoszt téged minden új csodától,
azt mondja, – ne változz! De azt akarja – félj!
Elhiszel egy csomó olcsó hazugságot,
hogy miért nem jöhet egy újabb változás.
Tudd, hogy életedet, te neked kell élned,
és hogy mi történjen, nem döntheti el más.

Engedj meg magadnak egy kis lazaságot,
csak egy problémádat bontsd le teljesen.
Mit kellene tenned? Másképp is dönthetnél?
Vagy inkább letennéd végérvényesen?
Van egy bűvös kérdés, mire keress választ!
Úgy szól, hogy: – Mi lenne? S várd a válaszod,
Majd kérdezd meg újra, ugyanazt: – Mi lenne?
s egyre jobb érzés lesz, mind jobb állapot.

Minden problémánkat agyon bonyolítjuk,
keressük a jóra, az ellenérveket.
A változás mellett nagyon ritkán döntünk:
“Jaj, de jó is lenne…. De, mégsem lehet!”
A gondoknak nem a megoldását keressük,
Mert megmagyarázni sokkal egyszerűbb,
ezt vagy azt a dolgot, hogy miért nem tesszük,
jól megindokoljuk és inkább szenvedünk.

Ez megakadályoz, hogy tovább tudj lépni,
hogy jó megoldást, vagy új utat keress.
Miért lenne így jobb? Mit hoz majd számodra?
Miért is lesz másképp? – vagy – Miért szeresd?
Mit hozhat ez néked? Mi történik véled?
A nagy változáshoz nyisd hát meg szíved,
jó, s a rossz küzd benned, mikor ezt megéled,
meríts bátorságot, s erősítsd meg hited.

Ennek a hajónak te vagy a kapitánya,
Ne hagyd hogy rángassa, önző vad vihar,
Csakis rajtad múlik életed iránya!
Hogy’ küzdesz a tenger hullámaival?
Mindig te rajtad áll, tiéd csak a döntés,
s minden a te hited szerint alakul.
Fontos, hogy mit gondolsz, mire serkent vágyad,
el tudod-e hinni, hogy nem maradsz alul.

Ne engedj hát teret a rossz gondolatnak,
negatív érzésnek ne add át magad,
Minden hullámvölgyből ki szabadul bárki,
ha néhány lépéssel még tovább halad.
Nem létezik kudarc, negatív eredmény!
Ami rosszul sült el, jóra váltható.
Ne aggódj előre, mit is hoz az élet,
a pozitív út is könnyen járható!

A jó mindig ott van, amerre csak járunk,
csak nem veszed észre, mert lehajtod fejed.
Próbálj meg egy nap csak a jóra figyelni,
s érezni fogod a szép érzéseket.
Keresd hát holnaptól mindenben a szépet!
S észre fogod venni, az élet csuda jó.
Gazdagság és érték, szeretet és szépség
a tiéd, ha te vagy az IRÁNYÍTÓ!