Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A tükröd csal


Aranyosi Ervin: A tükröd csal

A tükröd csal? Azt hiszed, elvarázsol?
Másnak mutat, mint amilyen te vagy?
De az vagy-e, milyennek kintről látszol?
Vagy máshol kell keresned önmagad?
A tükörben sosem látszik a lelked.
A tükrön át nem is láthatsz bele!
Magadban kell a válaszokra lelned,
ott vár reád éned titkolt fele!

A tükröd csal, csak ruhádat mutatja,
ami titkolja mindazt, ami vagy,
a lényeget elfedi, eltakarja,
s benned kétséget, kérdéseket hagy.
A szemed az, amely lelkednek tükre,
azon keresztül a lelkedbe látsz,
ha jól figyelsz, hát benne elmerülve,
sok kérdésre igaz választ találsz.

A tükröd csal, csak külsődet mutatja,
lélekruhád, mely bármilyen lehet,
a belsőd szép, ha a szeretet lakja,
s a világ akkor gazdagabb veled.
Meg kell ismerned belső szép világod,
megtudni azt, ami benned lakik,
locsolgatni a szeretet-virágod,
váltsd valóra ott élő álmaid!

Ha megérted, a külső nem oly fontos,
a lélek az, mely örök, s végtelen,
közelebb jutsz, a bent ragyogó Naphoz,
s nem lehetsz már többé igénytelen!
A változás mindig belülről indul,
s nyomában majd változik a világ.
Megértheted, hogy mi van tükrein túl,
s hogyan is kell valóban nézni rád!

Aranyosi Ervin © 2022.02.24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz


Aranyosi Ervin: Kérdések az Úrhoz

– Uram, az emberek mért félnek szeretni,
a sérelmeiket végleg eltemetni?
Mért félnek megélni a valót, a szépet,
s mért magukon kívül keresnek csak téged?

Hozzád imádkoznak, de nem téged látnak,
csak az árnyoldalát egy fénylő világnak.
Önmagukat múló eszköznek tekintik,
könnyükkel a Földet bőven telehintik.

Úgy hiszik, egyedül te vagy csak a jóság,
és saját lelküket a földbe tapossák.
Te szereted őket, de ők ezt nem érzik,
vágyakozó szívük félelmektől vérzik.

Lelkük az ördögtől, a pokoltól retteg!
– Uram, mért nem mondod el az embereknek,
hogy az árnyék világ csak saját szülöttük,
s ha a fénybe lépnek, elmarad mögöttük!

Mért kötik lelküket rút feltételekhez,
amik rabbá tesznek, s árnyvilágnak kedvez?
Mért nem képesek a létet megcsodálni,
az élet, az öröm oldalára állni?

Pedig a világ szép, s jónak teremtetted,
gyönyörű természet dicsér minden tetted.
Csak az ember nem tud boldogságra lelni?
s hiszi másoknak kell folyton megfelelni!

– Uram, nem tudnád a terhüket levenni,
szeretet vizével boldogabbá tenni?
Ne kívül keressék, mi belőlük árad,
hogy egyenlők veled, s ott vannak tenálad!

Nem a másvilágon van a Te országod,
itt is meglelhetik mire szívük vágyott!
Nem kell nagy bátorság, csupán nem kell félni,
csak hinni, hogy lehet szeretetben élni!

Aranyosi Ervin © 2017-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kérdések

Aranyosi Ervin: Kérdések

Hogy tudnád elfeledni,
haragod, dühöd, mérged?
Hogy tudnád elfogadni,
amit kínál az élet?
Hogy tudnád véghez vinni,
örömmel minden dolgod?
Hogy kéne szebben élni,
hogyan lehetnél boldog?

Hogyan tudsz megnyugodni,
egy túl zűrös világban?
Hogy tudnád észre venni
Napod a gyertyalángban?
Hogy tudnál feloldódni
a mélyen kongó csendben?
Hogy tudnál újra hinni,
hitetlen emberekben?

Vajon hogy lennél képes
álmokat újra szőni?
A szürke nagy tömegtől
még magasabbra nőni?
Hogy tudnád szíved nyitni,
hogy megláss minden szépet?
Hogyan tudnád megtenni,
a jó felé a léptet?

Ugye, hogy mennyi kérdés,
mi felmerülhet benned?
S ki az, ki választ adhat,
mikor és mit kell tenned?
Pedig, ahol a kérdés,
a választ ott találod,
megleled Önmagadban,
ha lelkedet kitárod…

Aranyosi Ervin © 2012-01-14.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva