Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretném érteni


Aranyosi Ervin: Szeretném érteni

Szeretném érteni végre az életet.
Mikor más történik, az vajon mért lehet?
Hiszen eltervezem, szépen kitalálom,
aztán döccen egyet, s indul a rémálom.

Amikor megélem, padlóra kerülök,
teremtett poklomból újra menekülök,
sínre teszem szépen vonatom kerekét,
s érzem a világom, megint csak meseszép.

Nagyon tisztán látom, mások hol hibáznak,
s bár tudom, hogy fentről én rám is vigyáznak,
mégis végigjárom ugyanazt az utat,
amire a lélek tilos jelzést mutat.

Teszem a dolgomat, teszem és nem értem.
Megélni a létet, különleges érdem?
Szóval, gondolattal teremtek, mint mások,
de a tudásvággyal saját csapdát ások.

Jó lenne, ha tudnám az isteni tervet,
tudatában lennék minden intő jelnek.
Érteném, mit mutat, nekem mit tanácsol?
Piedesztált épít, vagy bitófát ácsol?

Vajon válaszúton hogyan, miként döntsek,
folytassam a régit, vagy tiszta vizet öntsek
élet-poharamba? Melyik lesz előnyös,
melyik emel égbe, s melyik ragaszt földhöz?

Hisz meg vagyok áldva szabad akarattal,
Isten sosem gátol, sohasem marasztal.
A tapasztalaton én vesztek, vagy nyerek,
mindenből tanulva, mint egy isten-gyerek.

Tudom, az érzések sokat segíthetnek,
ha figyelek rájuk, mennybe repíthetnek.
Ám én mégis mindnek keresem az okát,
s hiszem logikával meglelem a csodát.

Szeretném érteni végre a világot,
amivel Istenem egykoron megáldott.
Elmém nem hagy nyugton, tudni akar mindent,
magyarázat kéne, mit keresek itt lent?

Mert mióta élek, s az eszemet tudom,
kanosszámat járom, itt a földi úton,
hiszen a tudatom tudva akar élni,
érzéseket akar, tényekre cserélni.

Mindent tudni akar, és logikát keres,
mitől lesz az ember boldog és sikeres?
Saját életére, hogyan képes hatni,
megértés nélkül is mindent elfogadni?
Aranyosi Ervin © 2018-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egyedül itthon

Aranyosi Ervin: Egyedül itthon

Nem is tudod elképzelni,
azt, ha egyedül vagyok,
ha nem vagy itt és nem játszunk,
akkor a Nap sem ragyog!
Egyedül kell kitalálnom,
mit csináljak, mit tegyek,
ha nem vagy itt, nem mondja meg
senki, hogy jó hogy legyek.

Mivel játsszak? Kitalálom.
Nem biztos, hogy jó neked!
Ha nem vagy itt, ki taníthat,
minden jóra engemet.
Na jó, megrágtam a cipód,
de a szagod rajta volt.
Ne is kérdezd, hogyan került
a szőnyegre az a folt…

Megtanulnék mindent tőled,
csak nincs rám elég időd,
s mikor nem vagy, úgy hiányzol,
s húzkodtam a terítőt,
és a váza földre pottyant,
de felnyaltam a vizet,
a váza meg rossz helyen volt,
életével így fizet.

Szóval néhány dolog történt,
de olyan rossz egyedül.
Rosszat tenni nem akartam,
én jó vagyok legbelül.
Legyél velem, taníts engem,
ne is hagyj itt soha már!
Én leszek a tanítványod,
te pedig egy jó tanár!

Aranyosi Ervin © 2017-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Incselkednek…

Incselkednek fent az ágon,
pedig velem nem lehet.
Előbb utóbb kitalálom,
hogy egy cica mit tehet.
Megtalálom majd a módját,
egyet biztos elkapok.
Nem tűröm, hogy lenézzenek,
mert Ők fent, s én lent vagyok…
(Aranyosi Ervin)

http://www.facebook.com/1kep1vers