Aranyosi Ervin: Üres csizma


Aranyosi Ervin: Üres csizma

Kipucoltad a csizmádat,
a Mikulást vártad!
Tesz-e bele ajándékot,
ha csizmád kitártad?
De meglepett a Mikulás,
csak levelet hagyott:
– Kívül fényes lett a csizma,
s belül ontott szagot!

Arról árulkodott tehát,
Mikulás levele,
erős csizmádban a lábszag,
csokit nem tesz bele!
Amíg csak a külsőségre
figyelsz nagyon oda,
addig nem látsz a szívekbe,
s nem jön el a csoda!

Kirakat a fél világod,
és csillogást láttat,
ezért fordít a gondoknak
minden ember hátat.
Kifelé csak mosolyt mutat,
lelkét bánat rágja,
ezért beteg, mert elhervad
lelke szép virágja.

Nem lenne jobb, embertársam
őszintébbnek lenni,
a lelkedet megmutatni,
és tisztába tenni?
Nem játszani színjátékot,
ami másnak tetszik,
mert bizony, a konfliktustól
lelked megbetegszik.

Mutasd hát meg mi van belül,
mi mardos, mi éget?
Mutasd meg a valóságot,
láthassanak téged!
Legyen az a kirakatban,
ami a lelkedben,
csinosítsd ki előbb belül,
s éljél mától szebben.

Aranyosi Ervin © 2017-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva