Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi tűz körül


Aranyosi Ervin: Karácsonyi tűz körül

Körül ültük és néztük a tüzet,
pattogott, s mi hallgattuk, mit üzent:
– Valami szépet, régit, kedveset,
valami hitet adó meleget.

Egy régi tűzről mesélt ez a láng,
egy régi korból maradt tüze ránk,
és szinte táncolt, ahogy lobogott,
a szívünk máris dallamra dobogott.

Vagyis átvette a tánc ütemét,
s éreztük mind a szeretet melegét.
Szemünk csillogott, lelkünkből szólt a dal,
és énekelte az öreg, s a fiatal.

Énekeltünk, s ragyogtak a szemek,
eláradt bennünk jóság és szeretet,
boldogok voltunk, hogy együtt szól dalunk,
engedte látni, hogy van szebb oldalunk.

A világnak legszebbik része ez,
amely a szívnek örömet szerez.
Ezért kell gyakran tüzet gyújtani,
szeretet-tűzben szívünket tartani.

Daloljunk együtt szép énekeket,
töltsünk meg széppel más életeket,
a karácsony elkísér majd tovább,
s lelkünkben őrzi a közös csodát.

Talán majd jut a hétköznapokra is,
talán egy jobb, vidámabb létbe visz,
hol naponta meggyújtjuk a tüzet,
s érezzük azt, hogy lelkünk mit üzent.

Aranyosi Ervin © 2017-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egymást megölelni


Aranyosi Ervin: Egymást megölelni

Milyen csodás érzés egymást megölelni,
a másik karjában biztonságra lelni.
Hallgatni közösen szívünk dobbanását,
s érezni, hogy lelkünk megtalálta mását.
Amikor két karja körül is határol,
megszűnnek a gondok, elmúlik magától.
A helyét bizsergő, boldogság veszi át,
ilyenkor nem találsz a világban hibát.
Ajánlom barátom, tartsd hát te is észben,
ott van a megoldás minden ölelésben!

Aranyosi Ervin © 2017-10-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ölelés

Két kar körül fon óvón, védőn,
a szeretet magába zár.
Kívül reked a bántó szándék,
– lelked naponta erre vár.

Többet jelent így, szavak nélkül,
– több, mint millió gondolat.
Eltűnik minden bántó szándék,
s feleded minden gondodat.

Félelmeid elmenekülnek,
lelked megújul, énekel.
Egy megnyugtató ölelésben
a lényed végre fényre lel.

Álmod, vágyad valóra válik,
csak boldog érzés vesz körül,
belépsz a földi mennyországba,
ahol a lélek él, s örül.

Körül vesz, mégis szabadabb vagy,
tiéd az egész nagy világ.
Elbódít, bánatot feledtet,
varázslatként tud hatni rád.

És oly csodás az ölelésben,
hogy nem vagy benne egyedül.
Ott van egy társ, egy másik lény is,
aki ezt érzi legbelül.

Ilyenkor két szív együtt dobban,
a fél-elem párjára lel,
így válnak teljesen egésszé,
mikor a kar körül ölel.

Egész-séged így lehet teljes,
a magány, tudd, megbetegít.
Öleld hát át a nagyvilágot,
a szeretet, hidd, talán segít.

Két kar körül fon óvón, védőn,
két karod viszonozza azt!
Öleld körül a szenvedőket:
Ölelj, szeress és nyújts vigaszt!