Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

tedd le a terhedet
Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

Minden, mi régen bánt, csak múltbéli teher,
cipeled a súlyát, s a lábadról lever,
és tudod az ember, ha a földön hever,
nem emeli lelkét, csak újabb bajt kever.

Ám, ha a terhedet letennéd, mint követ,
látnád, minden rosszat egy-egy öröm követ!
Virágos jókedvből ültetnél egy tövet,
s te lennél mostantól a mosoly nagykövet.

Ezután mindennap ültetnél egy párat,
s látnád, hogy a lélek örülni nem fárad,
építhetnél kunyhót, mosolyokból várat,
s látnád: – a boldogság, többé sose várat.

Nevess, mosolyogj rá az egész világra,
békés vadgalambok üljenek az ágra,
mézédes méhecskék szálljanak virágra,
szívünket is nyissuk szeretettel tágra!

Kell, hogy szép szívünkbe minden beleférjen,
minden földi lakó boldogságban éljen!
Szeretettől szívünk boldogan zenéljen,
s minden rászorulót dallama elérjen!

Aranyosi Ervin © 2016-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet követe

a_szeretet_ kovete
Aranyosi Ervin: A szeretet követe

Én vagyok az ajándékod,
fogadj szeretettel!
Csodálj meg és simogass meg
mind a két kezeddel!
Hálából majd dorombolok,
szív-nyelven zenélek,
a szeretetet követeként
csak miattad élek!

Aranyosi Ervin © 2015-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cicámról szól…

Aranyosi Ervin: Cicámról szól

Aranyosi Ervin: Cicámról szól


Fészkelődik az ölemben,

kihasználja a teret.
Élvezi, hogy felé árad,
szívemből a szeretet.

Nem tudok rá haragudni,
pedig mindent elkövet.
Ő fejleszti a türelmem,
s megmozgat minden követ.

Csibészségben leleményes,
– s mindenhova belefér
Aztán, ha a baj megtörtént,
dorombol a kegyemért.

Rajtam élezi a körmét,
s mindenen, amin lehet.
Könnyű róla verset írni,
ad Ő bőven ihletet.

Reggel óta serénykedik,
felfordítja a lakást.
Ami leeshet, lepottyan,
nem is tervez soha mást.

Néha percekre eltűnik,
s én azonnal keresem:
– Vajon mit eszelt ki megint?
Nem tréfa a fele sem!

Nem látom, hogy nevet rajtam,
de figyeli arcomat,
Aránylag könnyen kezeli,
a jobbító harcomat.

Annyi időm van pihenni,
amennyit Ő hagy nekem.
Amióta kiscicám van,
róla szól az életem…

Aranyosi Ervin © 2013-10-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva