Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kosarasok, kosarasok


Aranyosi Ervin: Kosarasok, kosarasok

Kosarasok, kosarasok,
ügyesek, szépek, magasok!
Ha néha, néha összetörnek,
összeforrnak, rendbe jönnek.
Várja őket a labdajáték,
ahol a küzdelem ajándék,
ahol a lelkek összeérnek,
gyűlnek a pontok és az érmek!
Kosarasok, kosarasok,
legjobb, kinek kosara sok!

Aranyosi Ervin © 2018-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: József Attila születésnapja – a költészet napja


Aranyosi Ervin:

József Attila születésnapja – a költészet napja

Itt van a tavasz. Röppen a trilla:
– József Attila, József Attila.
Száztizenkét éve megszületett,
s a vers bíz, azóta sem tart szünetet.

Éhező, koplaló, tétova lélek,
lázadó, nyugtalan elvekben élhet,
szebb létre éhezve etet a szóval,
dobbanó szív ütemére megszólal.

Kortalan értelem, jövőbe látás,
szaggató küzdelem és megbocsájtás.
Plátói szerelmek, fájdalmas elme,
léthez az embernek elfogy türelme.

Elismerésekben alig volt része,
s vajon az életmű valóban kész-e?
Megbecsülését csak későn kapja:
Születésnapja, a költészet napja!

Aranyosi Ervin © 2017-04-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Valóban harc az élet?

Mindig csak harcolsz, s mondod: – Ez az élet!
Mindig csak küzdesz, hogy céljaid elérd!
Nem értesz semmit, csak Istenedet féled,
csak rohansz vakon, oktalan holnapért!

Le kell hát győznöd az egész világot,
s csodálkozol, hogy egyedül maradsz?
Magad mögött hagyod a boldogságot,
ebből is látod, mily gyorsan haladsz!

Tiéd lesz minden, mire lelked vágyott?
Elérhetsz bármit, amit csak akarsz?
Lábbal tiporsz száz érzést, színes álmot,
s nem marad másod, csupán csak a harc.

A napjaid is versengésről szólnak,
csukott szemed szépet nem lát soha.
A vetélytársak néha félre tolnak,
ilyenkor úgy érzed a lét mostoha!

Halott világ ez, értelmetlen élet,
és fénylő kincs, boldoggá nem tehet!
Kihűl a szív, mely néma, nem beszélhet,
melyet nem fűt át az érző szeretet.

Mire vágysz hát, magára csak a harcra,
nincs oly siker, mi boldoggá tehet!
Csak irigységet festhetsz néhány arcra,
miben később már örömöd sem leled.

Ha értelmét megtalálnád a létnek,
vagy hagynád csak, hogy az találjon rád,
nem éreznéd többé magad cselédnek,
megtapasztalnád a lét szebb oldalát.

Képessé válnál őszintén szeretni,
meglelnéd végre Önmagad, ki vagy!
Az élet célja nem több, hidd el, ennyi:
mást élni hagyni, s majd más is élni hagy.

Ha rájönnél, hogy ki vagy valójában,
ha megismernéd belső lényedet,
elmerengnél a bűvös félhomályban,
s rájönnél téged, mennyei fény vezet!

Aranyosi Ervin © 2014-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magányos harcos

Magányos tigris

Aranyosi Ervin: Magányos harcos

Magányos harcos volnál?
Düh és harag feszít!
Szembeszállsz a világgal,
– de aki küzd, veszít!
Lehet sok győztes harcod,
ám erőd véget ér!
Kit hatalom tesz naggyá,
lelkében félve él.
Nem bízol önmagadban,
– nem hiszel, nem szeretsz!
Hiába a fölényed,
így boldog nem lehetsz!
A magány börtönébe
száműzöd önmagad,
értelme földi létnek,
számodra nem marad!

By

Aranyosi Ervin: Párválasztás

Láttál gyümölcsöt fenn a fákon?
Alul éretlen, s elérhető.
Ahol nap éri, messzi ágon,
finomabbra és szebbre nő.
S ha körbenézel lenn a porban,
néhány ütődött, oly közel.
Ha ezért nyúlsz és szeded sorban
velük tán boldogabb leszel?
Érdemes-e a szépért mászni?
S elérni inkább a csodát,
mint földről rosszakat halászni,
s csalódni sok-sok éven át.
Megéri-e a fáradtságot,
hogy megleld a pont neked valót?
Megtalálni a boldogságot,
s tudni, hogy nem hiába volt,
a hit, a küzdelem megérte,
mert minden vágyad teljesül.
Érdemes, hidd, felmászni érte.
A csalódás így, majd elkerül.
Válaszd te is az “ízesebbet”,
mely küzdés árán lesz tiéd.
Az eredmény mindent feledtet,
s kárpótol végül mindenért…