Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem. Szálló felhőt látni.
Színes szirmot bontó virágot csodálni.
Testvérként tisztelni körülöttem mindent.
Önmagamba nézve felfedezni Istent.

Szeretni a világ minden élő lényét,
magamba fogadni éltető Nap fényét.
Langyos, lágy esőben ázni, megfürödni,
szerető szívekben élni, tündökölni.

Ábrándozni jöttem, önmagamból adni!
Megpróbálni mindig embernek maradni.
Megmutatni másnak, mitől szép az élet,
azt, hogy nincsen pokol, s nincsen végítélet.

Mert mind lelkek vagyunk, kik élünk e Földön,
Csupán elhitetik, de ez itt nem börtön,
csak a lehetőség csodaszép világa,
lelkünk tükörképe, életfánknak ága.

Belsőnk tükörképe, képzeletünk része,
erre épül külső világunk egésze.
Kiküldött kérdésre kapott válasz mása,
a világ szívének együtt dobbanása.

Ábrándozni jöttem, s megtanultam félni,
halálomat várni, múlt-árnyékban élni.
Pedig jobb lett volna gyermeknek maradni,
békességben élni, tiszta szívvel adni.

Nagy kár, hogy az ember nem érti a létet,
ezért teremt lelke poklot és sötétet.
Pedig teremthetne fénylő Mennyországot,
élhetővé téve újra a világot.

Lelkünk mért nem talál megnyugvást és békét?
Mért vezetjük félre a jövő nemzedékét?
Rossz hitet, rossz kulcsot adva a kezébe,
mástól szerzett tudást hazudva szemébe.

Ábrándozni jöttem, lássál velem álmot,
teremtsünk a földön élhetőbb világot!
Hiszen minden megvan a jó teremtéshez,
csak figyelnünk kéne, szép szívünk mit érez.

A szívünk vezessen és sosem az elme,
mindig csak a jóra áradjon figyelme.
Legyen szebb a világ, csodás körülöttem,
én élni szeretnék. Ábrándozni jöttem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

A lélek nem öregszik
Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

Tudod, a lélek nem öregszik,
sőt gyakran újjászületik.
Ha azt teszed pont, ami tetszik,
lesznek még szép ünnepeid!
– Bizony, a lélek halhatatlan,
csak új testben új létre lel,
és megjelenik más alakban,
s elhiszi, hogy itt félni kell!

Nincs mitől félni a világban,
hisz minden érted létezik!
Találd meg célod itt, a mában,
lelked a jóra éhezik!
Szeretetre, megbecsülésre!
Szeresd hát előbb önmagad!
Szeretni kell, hát vedd már észre,
ha többet adsz, több is marad!

Ha félelmeid elfelejted,
szabad leszel, mint a madár.
Az ember teremtésre termett,
okot, szép célt mindig talál.
Keresd a vidámat, a szépet,
azt, ami jókedvre derít,
te rólad szóljon ez az élet,
fiatalítsd meg sejtjeid.

Keress magadnak új kalandot,
olyat, mi tetszik, s érdekel!
Pengess meg mától egy új lantot,
s lelked is boldog létre lel.
Teljesítsd végre be a vágyad,
s léted legyen örömteli.
Legyen az Isten vendég nálad,
ki benned jó kedvét leli!

Aranyosi Ervin © 2017-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Angyalnak születtünk!

Angyalnak születtünk
Aranyosi Ervin: Angyalnak születtünk!

Angyalnak születtünk. Mind azok vagyunk!
Amerre járunk nyomokat hagyunk
mások lelkében. Születő álmokat,
s ha szeretünk, az öröm látogat.

Küldjük világgá a fényt, mi bennünk él,
hadd kapja meg, ki ma még csak remél!
Hadd nyissa fel szemüket szeretet,
lelkünkkel gyújtsunk megóvó meleget!

A tél, a fagy, az elhidegülés,
rablánc a szíven, s nincsen enyhülés.
Bilincsét nyissa simító szeretet,
szeressük jobbá az embereket!

Nincsen gonosz, csak tudatlan. Csupán
az érdek szipolyoz ki másokat bután.
Hisz elhiszi, a több örömöt ad,
a gazdagabb csak búsulva vigad.

Mert ott a világ kívülről csillogó,
akár a jég, megfagyott hógolyó.
De a meleg a szívünkben lakik,
lelkünktől leszünk mind-mind valakik!

Figyeljünk hát a többiekre mind,
éljünk szeretet törvénye szerint,
küldjük lelkünkből, vigyük el gyalog!
Legyünk megváltó, szerető angyalok!

Aranyosi Ervin © 2017-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

tedd le a terhedet
Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

Minden, mi régen bánt, csak múltbéli teher,
cipeled a súlyát, s a lábadról lever,
és tudod az ember, ha a földön hever,
nem emeli lelkét, csak újabb bajt kever.

Ám, ha a terhedet letennéd, mint követ,
látnád, minden rosszat egy-egy öröm követ!
Virágos jókedvből ültetnél egy tövet,
s te lennél mostantól a mosoly nagykövet.

Ezután mindennap ültetnél egy párat,
s látnád, hogy a lélek örülni nem fárad,
építhetnél kunyhót, mosolyokból várat,
s látnád: – a boldogság, többé sose várat.

Nevess, mosolyogj rá az egész világra,
békés vadgalambok üljenek az ágra,
mézédes méhecskék szálljanak virágra,
szívünket is nyissuk szeretettel tágra!

Kell, hogy szép szívünkbe minden beleférjen,
minden földi lakó boldogságban éljen!
Szeretettől szívünk boldogan zenéljen,
s minden rászorulót dallama elérjen!

Aranyosi Ervin © 2016-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Végtelen szerelem

végtelen szerelem
Aranyosi Ervin: Végtelen szerelem

Nemcsak véletlenül botlottam én beléd…
Benned megtaláltam lelkem jobbik felét,
Úgy érzem a szíved, enyém pontos mása,
közös himnuszt dalol minden dobbanása.
Álmomban, korábban láttalak is téged,
s el tudtam képzelni, hogy elhoz az élet!
Vágyam egy szebb létre, sodort talán hozzád,
s tudtam, napjaimat te bearanyoznád.
Szép szemed sugara, hogyha rám vetülne,
szívem az örömbe úgy belemerülne…

Születésem óta csak téged kereslek.
Birtokában vagy a szépnek, kellemesnek!
Gyönyörű szívedből ezer titok árad,
lelkem megnyugvást lel, megtalálja nálad.
Én voltam a kérdés, s te a méltó válasz,
s neked is hiányzom, amikor nem láthatsz.
Csak általad vagyok az, ki mindig voltam,
kit világom elől ügyesen titkoltam.
A felszínre hozod, mi rejtőzik bennem,
te mutatsz jó utat, merre is kell mennem.

Én meg a lelkedben  meglelem a szépet,
benned ott az áldás, aranyló természet.
Éltető forrás vagy, vized szomjat oltó,
s nincsen még egy lélek, ki lelkedet pótló!
Mert te egyedi vagy, nekem kitalálva,
s miattad mindennap rám talál a hála!
Lesem hát a vágyad, mit adhatnék néked,
hogyan viszonozzam a rengeteg szépet?
Hogyan töltsem lelked szívvel, szeretettel,
mitől boldogulhat két szerető ember?

Hogyan kedveskedjek, mitől lesz jobb kedved?
Mi okoz örömöt, mi gyúl lángra benned?
Mi csal az arcodra kedves, fénylő mosolyt,
mi kelt édes érzést, incselkedőt, komolyt?
Mi az ami őrzi szép szerelmünk lángját,
hogyan oldhatnám meg a titkok talányát?
Szeretnék mindennap a kedvedben járni,
gyakran átölelni, két karomba zárni!
Füledbe suttogni kedveset és szépet,
s tudni, a szerelmünk sosem érhet véget…

Aranyosi Ervin © 2016-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

nehéz megérteni, elfogadni
Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

Ha elment szeretted és a szíved gyászol,
lelked betegíted meg, ha nem vigyázol.
Ha el tudnád hinni: – Nem létezik halál!
A lélek a végén megnyugvásra talál.

Mint egyes népeknek, ünnepelned kéne,
mert létsíkot váltott, s belépett a fénybe.
Persze, megértelek, hogy nagyon hiányzik,
ürességet érzel, arcod könnyben ázik.

Mintha végtagodat vágták volna tőbe,
s tették volna földbe, néma temetőbe.
Ám a temetőben nincsenek jó lelkek,
mert a fénybe lépve szebb világra lelnek.

Testüket vetik le, s földnek visszaadják,
földi jelmezüket maguk mögött hagyják.
Fent már várják őket, igaz szeretettel,
s később újabb létre születik az ember.

Az élet tanulás, jobbá kéne válnunk,
haragunk, bánatunk, dühünk nyomja vállunk.
Megoldást minderre a szeretet jelent,
amely világunkból mennyországot teremt.

Amíg nem békélünk végleg meg a rosszal,
addig hadakozunk a sötét gonosszal.
Bár a jó Istenünk vár minket a fényben,
rettegjük halálunk, nehogy utolérjen.

Aranyosi Ervin © 2016-10-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Maradj lélekben kisgyerek!

Maradj lélekben gyerek
Aranyosi Ervin: Maradj lélekben kisgyerek!

Maradj lelkedben kisgyerek,
ne akarj többnek látszani!
Ha léted célját ismered,
merj felnőttként is játszani!

Fantázia és képzelet,
ez kell, hogy korod elfelejtsd!
Az élet történjék veled!
Vidám lelked hát el ne rejtsd.

Játszd hát végig az életet,
s ne bánj meg egyetlen napot!
Idős korod is szebb lehet,
ajándékul majd ezt kapod.

Ragadjon el a képzelet,
engedd szárnyalni lelkedet!
Nem érhet véget életed,
amíg álmaid élteted.

Belülről vidítson derű,
s ne bánd, mások mit mondanak!
Az élet olyan egyszerű,
ne uralhasson zord agyad!

Szabadítsd fel szép szívedet,
tedd mindig, ami jól esik,
s ha lesz, ki mégis kinevet,
tudd, hogy a lélek nemesít.

Tudod, a kor csak állapot,
te rajtad múlik mit teszel!
Ne ápolj hát bús bánatot!
Légy vidám, s gazdag is leszel!

Maradj lelkedben kisgyerek!
Érezd mindig jobban magad!
Élvezd ki minden percedet,
legyél általuk gazdagabb!

Aranyosi Ervin © 2016-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Leld meg az utat önmagadhoz!

Leld meg az utat önmagadhoz
Aranyosi Ervin: Leld meg az utat önmagadhoz!

Találd meg az utat, vissza, önmagadhoz!
Szeretet ösvényén járva, megleled.
Eredményt a tetted, pozitív szavad hoz,
mert a lélek útja csak a szeretet.
Szereteted oszd meg, és ragyogtasd másra,
szíved tiszta fénye szebb létet teremt.
Mások lelkét vonzza fénye, ragyogása,
s láthatod a cseppben, a teljes végtelent.

Egyetlen napod van, mindig élj a mában,
a múlt fájó terhét ne cipeld tovább!
Élvezd ki a percet a lét áramában,
óvd, őrizd a tested, lelked otthonát!
A jövődet álmodd, s hagyd valóra válni,
ne törődj a világ rút dolgaival!
Képes vagy a saját két lábadra állni,
s meglátod, hogy lefog omlani a fal.

Hiszen önmagadtól csak ez a fal zár el,
csak a félelmeid ejtenek rabul.
Ám, a szeretetre, ha az ember rálel,
lelke börtönéből, lám, kiszabadul.
Félelmeid csupán elképzelt bilincsek,
cseréld örömökre, s éld az életed!
Ott vannak előtted el sem képzelt kincsek,
melyre a fájdalmad elcserélheted.

Szabad-e a lélek, így, anyagba zárva,
vagy csak rút bilincsét csörgeti vadul?
Van-e teremtője? Vagy magányos, árva?
S megmentőre vár míg ki nem szabadul?
Te vagy a teremtő, ám, amíg nem látod,
hogy börtönöd rácsát magad építed!
Általad változhat, javulhat világod,
akadályod csupán a sok tévhited.

Szeresd szebbé, jobbá környező világod,
küldj örömöt, békét, vidám perceket.
Változzon az élet, úgy, ahogy kívánod,
s építőleg használd szeretetedet!
Találd meg az utat, vissza, önmagadhoz!
Szeretet ösvényén járva, megleled.
Eredményt a tetted, pozitív szavad hoz,
mert a lélek útja csak a szeretet.

Aranyosi Ervin © 2016-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Alkonyi hangulat

alkonyi hangulat
Aranyosi Ervin: Alkonyi hangulat

Utolsó pillantás még a tó tükrébe,
majd a Nap elmerül az ég tengerébe.
Átadja a helyét Holdnak, csillagoknak,
akik ébredeznek, sorban felragyognak.

Ők őrzik az álmát a fáradt világnak,
összecsukják szirmát a nyíló virágnak,
csak az illatából szórnak kicsit széjjel,
legyen illatfelhős, fűszeres az éjjel!

Ha már lement a nap, tedd le mai gondod,
ami még hátra van, majd holnap megoldod.
Az álom hintaján gurulj szépen messze,
ne aggódj ma azért, hogy holnapod lesz-e!

Ürítsd ki a szíved, lelked hagyd nyugodni,
engedd el, mi bántott, hagyjon elaludni!
Holnap reggel újra találkozz a Nappal,
és az új napodat kezdjed tiszta lappal!

Aranyosi Ervin © 2016-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Keresd az utat!

Aranyosi Ervin: Keresd az utat!

Keresd meg az utat az emberek szívéhez!
Ismerd meg a lelkét: – mit gondol, mit érez?
Képes-e megnyílni, őszintén szeretni,
önfeledten élni, vidáman nevetni?

A szív kapujához kérdések vezetnek.
Van, ki bezárkózik, s van, kit nem szeretnek…
Van, aki úgy érzi, magányt mért rá sorsa,
ezért nem jut neki szép szeretet morzsa.

Csak a kulcsot kéne hozzá megtalálni,
meghallgatni szavát, s a pártjára állni.
Néhány kedves szóval vidítani lelkét,
s odaadni időnk, s a lelkünk figyelmét.

Keresd hát az utat szívvel, szeretettel,
keresd meg, mitől lesz boldogabb az ember!
Amit kisugárzol, az tér vissza hozzád,
keresd meg a kulcsot, indulj, s ne habozz hát!

Aranyosi Ervin © 2016-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva