Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mit is jelent ma jónak lenni?


Aranyosi Ervin: Mit is jelent ma jónak lenni?

Mit is jelent ma jónak lenni?
Másoknak folyton megfelelni!
Beleférni a skatulyába,
boldogan járni iskolába?
Amit elvárnak, megtanulni?
Szemfényvesztéstől elvakulni?
Hinni, a nagyok mindent tudnak,
s a tudósok soha nem hazudnak.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Csendben eltűnni és figyelni,
elbújni, mint a bolondgomba,
nem szólni bele a dolgokba,
Az életből tán számkivetve,
gúnyolni mást büszkén, nevetve.
Bántani azt, akit nem érthetsz,
kihez lélekkel fel sem érhetsz.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Parancsszavakra menetelni,
önként beállni minden sorba,
– a megbecsülésen ne essen csorba!
Mások felett a pálcát törni,
mások fényében tündökölni,
utánozni a hideg Holdat,
elveszteni az önvalódat.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Életed árán pénzt keresni.
Elvesztegetni az idődet,
s adni mindent, mit várnak tőled!
Géppé válni és nem szeretni,
nem is élni, csupán csak lenni!
Megvenni mindazt, amit mások,
amit kínálnak a reklámok.

Mit is jelent ma, jónak lenni?
gyermeked könyvből felnevelni.
Másolni azt, mit mások tesznek,
s hinni a dolgok jobbá lesznek.
Aztán csak félni a haláltól,
utálni azt, ki ellök magától.
Elromlani, ahogy a gépek,
mert megtalálnak a betegségek.

Mit is jelent ma, jónak lenni?
Vallásban hinni, mannát enni!
Keresni azt, hogy hol van az Isten,
s ha fáj az élet, hát biztos nincsen!
Pedig csak hited elvarázsolt,
hazugság mocsárra kastélyt tákolt.
Süllyedő iszonyban napjaid éled,
s nem veszed észre, az elméd téved.

Miért is akarsz te jónak lenni?
Élő halottként tönkremenni?
Eldobni magadtól száz színes álmod,
mert pont a jóságot nem találod.
Azt hiszed harcokról szól ez az élet?
A másoktól elvárt életet éled,
s elhiszed, az élet csak erről szólna?
S beleszólásod már sose volna?

Jó akarsz lenni, vagy boldog inkább?
Jövőd írásához használd a tintád!
Mindig van választás, vedd kézbe sorsod!
Kezdj saját életbe, s élvezd a dolgot!
Tedd magad boldoggá, légy végre ember,
másokat szolgálni, fényezni nem kell!
Keresd az utadat, tanulj szeretni!
Önmagadért akarj csak jónak lenni!

Aranyosi Ervin © 2017-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nincsen halál!


Aranyosi Ervin: Nincsen halál!

Nincsen halál!
Az élet célja nem elmúlás, nem félelem!
Tapasztalás!
Élni a szépet, s hogy találkozhass énvelem!
Nincsen halál!
A lélek túlél, más testben, s korban folytatod…
Tapasztalás!
Mit kéne jobban, úgy, hogy közben sem vagy halott.
Nincsen halál!
Hát haldokolni nincsen okod, hidd el nekem!
Tapasztalás:
mindegyik új nap. Lépj be a fénybe hát velem!
Nincsen halál,
csak kezdj el élni, szeretni szívből másokat!
Tapasztalás,
hogy félelemtől a szíved-lelked fáj sokat!
Nincsen halál!
Tanulni kéne, felfedezni a sok csodát!
Tapasztalás!
Gyermekként élni, s élvezni ezt az iskolát!
Nincsen halál!
Ha véget érne, életed újra kezdheted!
Tapasztalás,
s talán megérted, mért történt pont ez meg veled?
Tapasztalj hát!
Legyél csak boldog, ki minden szépre rátalál!
Ne lepődj meg,
ha utad végén, kiderül majd, hogy: – Nincs halál!

Aranyosi Ervin © 2017-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A lélek dallama


Aranyosi Ervin: A lélek dallama

A lelkemben él a dallam,
előcsalni hogy tudom?
Kell egy hangszer, amin játsszak,
addig szívből dúdolom.
Kell, hogy néha megérintsed,
mások lelkét, húrjait!
Meghallgasd a mások dalát,
mely lelkükben ott lakik.
Minden dallam párját várja,
amely csengőn válaszol,
s ha összeér a két dallam,
lelkünkből a hála szól!

Aranyosi Ervin © 2017-03-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jancsi és Juliska újabb kalandja

Festmény: Heilmann Anna (Éva magazin)

Festmény: Heilmann Anna (Éva magazin)

Aranyosi Ervin: Jancsi és Juliska újabb kalandja

Jancsi és Juliska eltévedni vágyott,
inkább felfedezni a szép nagyvilágot!
Elindultak együtt, szerencsét próbálni,
mert a csavargáshoz nem kell sorba állni.

Hallották, hogy megnyílt a csúf banya háza,
aminek cukorból készült fala, máza,
mézeskalácsokból volt ott minden tégla,
tortát, kekszet, csokit szedhetnél marékra.

Csakhogy, azt a banya nem jó szemmel nézi,
fél, hogy gombócára nem jut elég prézli.
Ezért gyerekeket akar sütögetni,
és elég nehéz lesz őt lapátra tenni.

Jancsi és Juliska igen leleményes,
– bátor lesz a lélek, ha a gyomor éhes.
Olvastak egy mesét egy gonosz “banyárul”,
aki csellel, lopva mérges almát árul.

Be is öltöztek hát, vasorrú bábának,
kire bibircsókot varázsolt a bánat.
Juliska Jancsinak nyakába ült szépen,
görbe botot tartva az egyik kezében.

Nagymamájuk göncét magukra öltötték,
sötét főkötőjét szépen felkötötték
Juliska fejére, s rajzoltak sok ráncot,
hogy a kedves arca szinte nem is látszott.

Bő szoknya és bekecs, mit egy banya akar,
ami huncutságot vastagon betakar.
Néhány szép almájuk altatóban ázott,
amit egy patikus jól elmagyarázott.

A banya házához ekképpen érkeztek,
s mikor odaértek kopogtatni kezdtek,
ám de nem volt otthon a vasorrú banya,
üresen tátongott a cukormáz tanya.

Füstbe ment a szép terv, de azért nem bánták,
a sok finomságot kosarukba hányták,
földig bontották a mézes kalács házat,
s otthagyták az almát, ne legyen gyalázat!

Hazaért a banya és kukacoskodott,
az ázott almákhoz máris hozzá fogott,
ahogy ette rögtön el is álmosodott,
egy ültő helyében mély alvásba fogott.

Tán még most is alszik, ha még tart az alma,
ha az altatóknak van reá hatalma.
Jancsi és Juliska meg kalácsot majszol,
nem is mondom tovább, hisz már te is alszol…

Aranyosi Ervin © 2017-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A NŐ köszöntése

A nő köszöntése
Aranyosi Ervin: A NŐ köszöntése

Téged köszönt a világ,
érted nyílik a virág.
Rólad szól a vers, a dal,
lelkem tőled fiatal.

Lényed teremt, éltet ad,
angyalléptű lélek vagy.
Tőled szépül a világ,
te dalolod ritmusát.

Fészket építsz, melegítsz,
szebben élni megtanítsz,
babusgatod gyermeked,
jobb emberré neveled.

Magad vagy a szerelem,
eggyé válva te velem.
Tőled színes a világ,
érted nyílik a virág…

Aranyosi Ervin © 2017-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem. Szálló felhőt látni.
Színes szirmot bontó virágot csodálni.
Testvérként tisztelni körülöttem mindent.
Önmagamba nézve felfedezni Istent.

Szeretni a világ minden élő lényét,
magamba fogadni éltető Nap fényét.
Langyos, lágy esőben ázni, megfürödni,
szerető szívekben élni, tündökölni.

Ábrándozni jöttem, önmagamból adni!
Megpróbálni mindig embernek maradni.
Megmutatni másnak, mitől szép az élet,
azt, hogy nincsen pokol, s nincsen végítélet.

Mert mind lelkek vagyunk, kik élünk e Földön,
Csupán elhitetik, de ez itt nem börtön,
csak a lehetőség csodaszép világa,
lelkünk tükörképe, életfánknak ága.

Belsőnk tükörképe, képzeletünk része,
erre épül külső világunk egésze.
Kiküldött kérdésre kapott válasz mása,
a világ szívének együtt dobbanása.

Ábrándozni jöttem, s megtanultam félni,
halálomat várni, múlt-árnyékban élni.
Pedig jobb lett volna gyermeknek maradni,
békességben élni, tiszta szívvel adni.

Nagy kár, hogy az ember nem érti a létet,
ezért teremt lelke poklot és sötétet.
Pedig teremthetne fénylő Mennyországot,
élhetővé téve újra a világot.

Lelkünk mért nem talál megnyugvást és békét?
Mért vezetjük félre a jövő nemzedékét?
Rossz hitet, rossz kulcsot adva a kezébe,
mástól szerzett tudást hazudva szemébe.

Ábrándozni jöttem, lássál velem álmot,
teremtsünk a földön élhetőbb világot!
Hiszen minden megvan a jó teremtéshez,
csak figyelnünk kéne, szép szívünk mit érez.

A szívünk vezessen és sosem az elme,
mindig csak a jóra áradjon figyelme.
Legyen szebb a világ, csodás körülöttem,
én élni szeretnék. Ábrándozni jöttem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

A lélek nem öregszik
Aranyosi Ervin: A lélek nem öregszik

Tudod, a lélek nem öregszik,
sőt gyakran újjászületik.
Ha azt teszed pont, ami tetszik,
lesznek még szép ünnepeid!
– Bizony, a lélek halhatatlan,
csak új testben új létre lel,
és megjelenik más alakban,
s elhiszi, hogy itt félni kell!

Nincs mitől félni a világban,
hisz minden érted létezik!
Találd meg célod itt, a mában,
lelked a jóra éhezik!
Szeretetre, megbecsülésre!
Szeresd hát előbb önmagad!
Szeretni kell, hát vedd már észre,
ha többet adsz, több is marad!

Ha félelmeid elfelejted,
szabad leszel, mint a madár.
Az ember teremtésre termett,
okot, szép célt mindig talál.
Keresd a vidámat, a szépet,
azt, ami jókedvre derít,
te rólad szóljon ez az élet,
fiatalítsd meg sejtjeid.

Keress magadnak új kalandot,
olyat, mi tetszik, s érdekel!
Pengess meg mától egy új lantot,
s lelked is boldog létre lel.
Teljesítsd végre be a vágyad,
s léted legyen örömteli.
Legyen az Isten vendég nálad,
ki benned jó kedvét leli!

Aranyosi Ervin © 2017-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Angyalnak születtünk!

Angyalnak születtünk
Aranyosi Ervin: Angyalnak születtünk!

Angyalnak születtünk. Mind azok vagyunk!
Amerre járunk nyomokat hagyunk
mások lelkében. Születő álmokat,
s ha szeretünk, az öröm látogat.

Küldjük világgá a fényt, mi bennünk él,
hadd kapja meg, ki ma még csak remél!
Hadd nyissa fel szemüket szeretet,
lelkünkkel gyújtsunk megóvó meleget!

A tél, a fagy, az elhidegülés,
rablánc a szíven, s nincsen enyhülés.
Bilincsét nyissa simító szeretet,
szeressük jobbá az embereket!

Nincsen gonosz, csak tudatlan. Csupán
az érdek szipolyoz ki másokat bután.
Hisz elhiszi, a több örömöt ad,
a gazdagabb csak búsulva vigad.

Mert ott a világ kívülről csillogó,
akár a jég, megfagyott hógolyó.
De a meleg a szívünkben lakik,
lelkünktől leszünk mind-mind valakik!

Figyeljünk hát a többiekre mind,
éljünk szeretet törvénye szerint,
küldjük lelkünkből, vigyük el gyalog!
Legyünk megváltó, szerető angyalok!

Aranyosi Ervin © 2017-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

tedd le a terhedet
Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

Minden, mi régen bánt, csak múltbéli teher,
cipeled a súlyát, s a lábadról lever,
és tudod az ember, ha a földön hever,
nem emeli lelkét, csak újabb bajt kever.

Ám, ha a terhedet letennéd, mint követ,
látnád, minden rosszat egy-egy öröm követ!
Virágos jókedvből ültetnél egy tövet,
s te lennél mostantól a mosoly nagykövet.

Ezután mindennap ültetnél egy párat,
s látnád, hogy a lélek örülni nem fárad,
építhetnél kunyhót, mosolyokból várat,
s látnád: – a boldogság, többé sose várat.

Nevess, mosolyogj rá az egész világra,
békés vadgalambok üljenek az ágra,
mézédes méhecskék szálljanak virágra,
szívünket is nyissuk szeretettel tágra!

Kell, hogy szép szívünkbe minden beleférjen,
minden földi lakó boldogságban éljen!
Szeretettől szívünk boldogan zenéljen,
s minden rászorulót dallama elérjen!

Aranyosi Ervin © 2016-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Végtelen szerelem

végtelen szerelem
Aranyosi Ervin: Végtelen szerelem

Nemcsak véletlenül botlottam én beléd…
Benned megtaláltam lelkem jobbik felét,
Úgy érzem a szíved, enyém pontos mása,
közös himnuszt dalol minden dobbanása.
Álmomban, korábban láttalak is téged,
s el tudtam képzelni, hogy elhoz az élet!
Vágyam egy szebb létre, sodort talán hozzád,
s tudtam, napjaimat te bearanyoznád.
Szép szemed sugara, hogyha rám vetülne,
szívem az örömbe úgy belemerülne…

Születésem óta csak téged kereslek.
Birtokában vagy a szépnek, kellemesnek!
Gyönyörű szívedből ezer titok árad,
lelkem megnyugvást lel, megtalálja nálad.
Én voltam a kérdés, s te a méltó válasz,
s neked is hiányzom, amikor nem láthatsz.
Csak általad vagyok az, ki mindig voltam,
kit világom elől ügyesen titkoltam.
A felszínre hozod, mi rejtőzik bennem,
te mutatsz jó utat, merre is kell mennem.

Én meg a lelkedben  meglelem a szépet,
benned ott az áldás, aranyló természet.
Éltető forrás vagy, vized szomjat oltó,
s nincsen még egy lélek, ki lelkedet pótló!
Mert te egyedi vagy, nekem kitalálva,
s miattad mindennap rám talál a hála!
Lesem hát a vágyad, mit adhatnék néked,
hogyan viszonozzam a rengeteg szépet?
Hogyan töltsem lelked szívvel, szeretettel,
mitől boldogulhat két szerető ember?

Hogyan kedveskedjek, mitől lesz jobb kedved?
Mi okoz örömöt, mi gyúl lángra benned?
Mi csal az arcodra kedves, fénylő mosolyt,
mi kelt édes érzést, incselkedőt, komolyt?
Mi az ami őrzi szép szerelmünk lángját,
hogyan oldhatnám meg a titkok talányát?
Szeretnék mindennap a kedvedben járni,
gyakran átölelni, két karomba zárni!
Füledbe suttogni kedveset és szépet,
s tudni, a szerelmünk sosem érhet véget…

Aranyosi Ervin © 2016-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva