Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Küldjünk szeretetet


Aranyosi Ervin: Küldjünk szeretetet

Küldjünk sok jóérzést
az éhező világnak,
szívből szeretetet,
kik sötétben fáznak,
éltet adó napfényt,
érző tisztaságot,
tegyük boldogabbá
ezt a zord világot!

Tudod, szeretettel
többre megy az ember,
az energiákat
ne másoktól vedd el!
Mert csak a szeretet
képes megújulni,
s mennyi lesz belőle,
csak rajtunk fog múlni!

Mert a szeretetet
minden szív tükrözi,
nem csak raktározza,
elrakja, hogy: – Köszi!
Hanem, ha megtelik
a szív melegséggel,
rögtön adni képes,
s ami van, nem ég el!

Hiszen a szeretet,
csupán mag a szívben,
gyorsan kivirágzik,
s ragyog ezer színben,
az arcunkra kúszva
szép mosolyt varázsol,
s meggyújtja a szívet,
ami csak parázsol.

Ennyit kéne tudni,
megérteni végre,
csodát így teremtünk,
más szívekhez érve!
Attól gazdagodunk,
mikor szívünk adhat,
és miközben adunk,
nekünk is maradhat.

Nem lehet zsugori
így semelyik lélek,
hisz, ha szívvel adok,
nem csak elcserélek,
hanem a szeretet
virága nő bennem,
vele szebb jövőmet,
álmaim teremtem!

A gyermekek tudják
ezt a csodás titkot,
s próbálják ők adni,
másoknak is itt-ott!
Ám a felnőtt nem lát
már lelki szemével,
ezért hát korholón
bánik gyermekével.

Aztán a gyermek is
elfelejti látni,
nem tud színes felhőt
jóságként csodálni.
A glória ezért
tűnik el szemüknek,
s ők is ezt tanítják
később gyermeküknek.

Így hát világunkból
a csodák kifogynak,
megvakított lelkek
inkább csak nyafognak.
Ha kihűl a szívünk,
elkezdünk vacogni,
csak mást hibáztatni,
mindent másra fogni.

Jó érzés, szeretet,
a szív tűzifája,
s csak akkor melegít
ez az élő kályha,
ha egymás tűzhelyét
nap, mint nap megrakjuk,
szerető szavakkal
jobbá simogatjuk.

Küldjünk szeretetet
a kihűlt világba,
a szeretet-magok
hadd szökjenek szárba!
Töltsük meg szívünket
a Nap melegével,
olvasszuk a jeget
a szív szeretetével!

Aranyosi Ervin © 2022.01.17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!


Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!

Szeretettel teszem szebbé a világom,
szépre, ölelésre, mosolyokra vágyom!
Lelkemből kiküldött energiám aztán,
érző szeretettel, gyógyítólag hat rám,
ez a napi mantrám!

Teremtő ereje van az igaz szónak,
mire hittel vágyom, azt hozza a holnap,
egészségem javul, magam jobban érzem,
világom támogat, egy velem egészen,
jóban legyen részem!

Adok is, kapok is, jó lélekké válok,
lelkemben időzve magamra találok,
a belső hangjaim nagyon jó tanárok,
tőlük indíttatást, jó célokat várok,
mától készen állok!

Szeretetet adok, s a szeretet hat rám,
lelkem erősíti mindennapi mantrám,
jobb lesz ez a világ, ha eszerint élek,
vezetőm forrásom, a teremtő lélek,
többé sosem félek!

Szeretettel élek, szeretetem adom,
ezzel kel a lelkem, ezzel nyugszik Napom.
Javul a világom, teljesül az álmom,
így sikerül végre jobb emberré válnom,
magamra találnom!

Aranyosi Ervin © 2022.01.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem adhatom fel


Aranyosi Ervin: Nem adhatom fel

Mikor összetörnek dédelgetett álmok,
mikor önmagamra sehogy sem találok,
mikor szürkeségben fuldoklik a lélek,
amikor nem érzem már azt sem, hogy élek…

Mikor ábrándjaim szilánkokra esnek,
mikor a barátok más utat keresnek,
mikor az igazság elveszíti arcát,
amikor a szív is feladja a harcát…

Mikor árny takarja az egész világot,
mikor nem lelem a régi boldogságot,
mikor hátba támad az, akiben hittem,
mikor kételkedem, hogy itt él az Isten…

Akkor, mond barátom, hogyan tegyek csodát,
megkezdett utamon, hogy haladjak tovább?
Honnan vegyek erőt a hétköznapokhoz,
ha az én szívem is fájó terhet hordoz?

Mikor számomra is nehezebb az élet,
mikor az utamon csak csoszogva lépek,
mikor azt is látom, másnak még nehezebb,
mikor felém nyúlnak segélyt kérő kezek.

Mikor azt látom, hogy sárban fuldokolnak,
mikor az a kérdés, vajon lesz-e holnap?
Mikor egész világ omlik össze bennem,
amikor azért is, erősnek kell lennem!

Mikor én adhatok reményt, kapaszkodót,
mikor segítenem kell a panaszkodót,
mikor én vagyok csak utolsó reménye,
akkor nem hunyhat ki fényszórómnak fénye!

Akkor minden áron, talpra muszáj állnom,
amit már elkezdtem, azt tovább csinálnom,
mert nem adhatom fel, nem visz rá a lelkem,
mintha sose fájna, úgy kell remekelnem…

Aranyosi Ervin © 2022.01.14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hallgasd meg a lelkét!


Aranyosi Ervin: Hallgasd meg a lelkét!

Próbálj tiszta szívvel, a másikra figyelni!
Hadd érezze végre fontosnak magát!
Ezáltal tud szíve megnyugvásra lelni.
s felszakadhat ettől lelkében a gát.
Elláthatod olykor néhány jó tanáccsal,
jó, ha képzelt útján “végig vezeted”.
Megtanítod Őt is, hogyan bánjon mással,
hogyan vezérelje szívét szeretet!

Próbáld meghallgatni, mit lelkébe zárva
őriz, mert szégyenli azt megosztani!
Úgy érzi magányos, megtagadott, árva,
de hiszi képes lesz tán megoldani!
Így szerez magának lelki betegséget,
amiből egy testi változás fakad,
darálja magában, de sosem ér véget,
mert malomkereke benne elakad.

Talán hallottad már, a kimondott szónak,
mélyebb, lelki síkon komoly súlya van.
Ezért kell letenni, ne bánthasson holnap,
hadd legyen a lélek végre súlytalan.
Mondja ki és halld meg, ami lelkét nyomja,
ne maradjon benne, nem lehet titok!
Ne bánthassa lelkét, hadd jöjjön ki gondja,
legyen az a lélek a világra nyitott!

Sértések, kudarcok, megélt sérülések,
megannyi fájdalmas megbetegítő!
Mind-mind a lélekbe fájó sebet vésnek…
Mindaz, ami kínoz, hadd bukjon elő!
Meggyógyul a lélek, ha leteszi terhét,
ha a tüske többé nem szúr legbelül,
ha elcsendesíted a csapongó elmét,
ha minden kis darab a helyére kerül.

Aranyosi Ervin © 2022.01.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett


Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett

Az ember Istent teremtett
a saját képmására,
és bizony e teremtésnek,
hatalmas az ára.
Mert a megteremtett Isten
büntetni is képes,
bár azt mondják ember tervez
és az Isten végez.

Aztán hatalmat teremtett,
eljátszva az Istent.
Káosszá tette a rendet,
s ennél messzebb is ment.
Istent akart játszani
a többiek kárára,
ezért aztán pénzt nyomtatott
saját képmására.

Teremtett egy új világot,
hazugságban élőt,
elnyomva a természetest,
a pénz-istentől félőt.
Uralja a nagyvilágot
és hatalom éhes,
hazugságban és csalásban
igen tehetséges.

Szembemegy a törvényekkel,
mit Isten teremtett,
nem tiszteli, nem tartja fenn
az isteni rendet.
Leigázza a világot,
hatalomra éhes,
s megküzdeni vágyaival
sehogyan sem képes!

Bár élhetne boldogan is,
rossz vágyai nélkül,
de az álma csak a pénzre
és sikerre épül.
Elfelejt a többiekhez
szívvel közeledni,
csupán uralkodni képes,
nem tud már szeretni!

Vissza kellene találnunk
ősi Istenünkhöz,
aki gyermekeként szeret,
sosem bánt, nem üldöz!
Nem a pénzt, a csereeszközt
kellene szolgálnunk,
élni kéne életünket,
s boldogokká válnunk.

Úgy nézni a társainkra,
mint Isten gyermekére,
mint a lelkünk testvérére,
élő, szép tükrére!
Megérteni, haragunkkal
önmagunkat bántjuk,
szeretettel tegyük jobbá,
még élő világunk!

Váljunk azzá, akik vagyunk,
Isten gyermekévé,
s ne uralhassa elménket
rádió, vagy tévé!
Olvadjunk a természettel
szép harmóniába,
elmondhassuk, hogy életünk
sosem volt hiába!

Figyeljünk a belső hangra,
az Ő üzenetére,
bocsássunk meg a világnak,
dühünk tegyük félre.
Világunkat mától kezdve
ne a pénz uralja,
ne keveredhessen többé
fel a mocsok alja!

Feladat vár folyton reánk:
emberré kell válnunk!
Teremteni holnapunkat,
sarkunkra kell állnunk!
Keresnünk a lét értelmét,
magunkra találva,
szeretettel világunkat
élővé formálva!

Ne teremtsünk Isteneket,
arra nincsen szükség,
azok vagyunk mindannyian,
legyünk hát rá büszkék!
Atyánk minket teremtéssel
szépen felruházott,
csak az ember torzította
el a Napvilágot!

Fogadd el, hogy egy az Isten,
s része vagyunk mind-mind!
Egyik sem több, vagy kevesebb,
ki teremtést indít!
A gondolat, ami alkot,
mely lelkünkből éled!
Nem attól lesz szép a világ,
ha Istened féled!

Értsük már meg, nem a gonosz
uralja a lelkünk,
az emberség, az istenség
élőn itt él bennünk!
Csak hagynunk kell, mint egy magot,
földjéből kikelni,
csak a lélek útján tudunk
jobb világra lelni!

Aranyosi Ervin © 2022.01.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Újévi durrogás


Aranyosi Ervin: Újévi durrogás

Új év és benne régi élet,
s közöttünk él a sok kísértet,
s riasztgatnak minket tovább,
a kishitűt, az ostobát!
A tegnapból tanulni kéne,
a sok hazugság véget érne,
s tehetnénk végre egy csodát!

Szélmalomharc értetlenekkel,
kiknek a lélek fénye nem kell,
kik úgy teszik csak dolgukat,
ahogy az fentről jól mutat!
Kimosott aggyal tündökölnek,
hazugságukkal körbelőnek,
hiába lázad a tudat!

Emberiség álomba veszve,
kiket megérint dogma, eszme,
Nem is látják az életet,
csak lesik, hogy történhetett!
Hiszen ők mindent jól csináltak,
a nyájba birkaként beálltak,
s úgy éltek, miképp lehetett!

Új év, s pénzüket szerteszórták,
tűzijátéktól hangos ország
jelezte a nép éhezik!
Adjunk színes szikrát nekik!
Az égbe szállnak színes álmok,
mert ott fenn nincsenek karámok,
s a perc csodáját élvezik!

Hiába lázad Európa,
vidáman küldenek pokolba,
az élősködő nagy urak,
hisz a nép épp velük mulat.
Nem érzi börtönét a lélek,
amíg durrognak csalfa fények,
s a pór játszhatja az urat!

Új év és benne durranások,
s ha lelkem mélyére leások,
valami hiányzik nagyon,
s nem a gazdagság, nem a vagyon!
Inkább egy tiszta, érző élet,
a szeretettel telt boldog lélek,
s keresem, hová tűnt vajon?

Aranyosi Ervin © 2022.01.02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eladó a mosoly…


Aranyosi Ervin: Eladó a mosoly…

Eladó a mosoly!
Tessék, tessék venni!
Nem kerül az pénzbe,
nem kell megijedni!

Minden mosolyomnak
egy mosoly az ára!
Tessék visszaadni,
hogy ne menjen kárba!

Adom nevetésem,
azt is lehet kapni,
s elég hála képpen
vidáman kacagni!

Jót tesz a léleknek,
gyógyír minden bajra,
amin ma nevethetsz,
sose hagyd holnapra!

Aranyosi Ervin © 2021.12.29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varázsolnék


Aranyosi Ervin: Varázsolnék

Szeretném a világunkat
jobbá varázsolni.
Nem is kéne hozzá egyéb,
néhány varázs-holmi!
Különleges ruha, miben
akár merre járok,
csupa-csupa boldog embert,
vidámságot látok!

Kellene egy varázspálca,
mosolyt varázsolna,
az emberek arcán folyton
ez a varázs volna!
Senkinek nem lenne oka
bánatra, sírásra,
szereteten kívül aztán
nem vágynának másra!

Szeretném a félelmüket
mind-mind eltörölni,
engedjék csak a lelküket
fényben tündökölni!
Bújjanak meg ölelésben,
szerető karokban,
s érezzék csak önmagukat
e varázstól jobban!

Szeretném meggyógyítani
az egész világot,
legyen boldog a sok ember,
s egészséggel áldott!
Hadd örüljenek a szívek,
a többiek szívének,
hadd terjedjen dallam szárnyán
a szeretet-ének!

Azt hiszem, hogy sikerülhet
ez a szép varázslat,
ha a Földön minden ember
szép dalt dudorászgat!
Fogjuk hát meg egymás kezét
és alkossunk láncot,
járjuk el a világ körül
a szeretet-táncot!

Dallam szárnyán, lélek táncán,
csak nyerhet az ember,
forduljunk hát egymás felé
békés szeretettel!
Minden rossznak vége szakad,
meg fogjátok látni,
csak együtt kell varázsolnunk,
s új csodát kívánni!

Aranyosi Ervin © 2021.12.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vágy-álom


Aranyosi Ervin: Vágy-álom

Nem akarok harcolni többé,
az álmom ne foszlódjon köddé!
Hadd maradjak, csak boldog lélek,
szeressek ameddig csak élek!

Legyek, ki adja önmagát,
s bukdácsol árkon-bokron át,
hittel szívében álmodón,
mások lelkébe fényt-hozón!

Tudom, hogy nagyon kell szeretni!
Bár tudnék mást boldoggá tenni!
Minden napommal jobbá válni,
csodát teremni, megpróbálni!

Hadd adjam át a tudományom,
legyen követhető a lábnyom,
mögöttem, látva merre mentem!
Megmártóznék a szeretetben!

Önzőn tukmálnám sajátom másra,
nem gondolva az elmúlásra!
Érzést, ölelést viszonoznék,
elveszett álmot visszahoznék.

A múltat jövőre cserélném,
nyújtózva Napomat elérném,
újra álmodva, szebben élnék,
és soha, semmitől se félnék!

Csak élnék bűvös szeretetben,
s hinném senki sem élhet szebben,
és együtt a kedvesemmel, szépen,
elbújnánk Teremtőnk ölében.

Aranyosi Ervin © 2021.11.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adventi várakozás


Aranyosi Ervin: Adventi várakozás

De jól jönne egy igazi szeretet-karácsony,
hol gyertya fénye ragyoghatna az egész családon!
A szívünk együtt ünnepelne, egyformán dobogna,
visszatérne a remény, s hinnénk még szebb napokban!
De jó lenne ha újra mind, közösen ünnepelnénk,
megszépülne az életünk, s új élményekre lelnénk,
ha megtanulnánk örömöt és boldogságot adni,
ha szeretettel akarnánk jó emberek maradni!

Bárcsak jönne egy igazi szeretet-karácsony!
Bár ne lenne a boldogság csak dédelgetett álom!
Bár megláthatnánk egymásban a bennünk élő szépet,
s együtt járnánk a jó utat, mit úgy hívnak, hogy élet!
Bárcsak hinnénk magunkban is, s a jót is észrevennénk,
s a közös hétköznapokat, szép szóval szebbé tennénk!
Bárcsak juthatna ölelés, és szív melengetések,
bárcsak eltudnám mondani mindazt, amit csak érzek!

Jó lenne már egy igazi szeretet-karácsony,
ha kitehetném szívemet, hogy Isten fia lásson!
Minden ember Isten fia, vagy éppen Isten lánya,
bár értenéd, egyek vagyunk, ez az élet talánya!
Jó lenne hát teremteni, egy szebb, egy jobb világot,
szeretettel megtölteni, de nem csak a karácsonyt,
élőn élni jobb életet, a közös úton járva,
felemelni a szíveket, ne legyen köztünk árva!

De jó lenne, ha eljönne egy szeretet-karácsony,
ha béke lenne, s szeretet szerte a világon!
Bár szép szóval gyógyítanánk a beteg testet, lelket,
az ölelés, a szívjóság, csak az, mi felemelhet!
De jó lenne – várom nagyon – a szeretet-karácsonyt,
a szíveket simogató, szép szót, a tiszta bársonyt!
Mely álmot ad, reményt, hitet, egy élhető világot,
mely boldogít, s beteljesít egy közös, élő álmot!

Aranyosi Ervin © 2021.11.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva