Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Figyelek rád!


Aranyosi Ervin: Figyelek rád!

Figyelek rád és megérintem lelked,
ha szólok, szavam lágyan simogat.
Mert önmagad, úgy kell megünnepelned,
hogy tudd, hogy érezd, a csodám te vagy!

Figyelek rád, s ha tudlak, felemellek,
s mint szomjazó, úgy iszom szép szavad.
A hallgatással téged ünnepellek,
hogy érezd, lelkem általad szabad!

Figyelek rád és elnyerem figyelmed,
titkunk elvész, mindent kimondhatunk.
Büszke lehetsz és nincs mit irigyelned,
hisz egyaránt csak adunk és kapunk!

Figyelek rád és magam többnek érzem,
gazdagodom a perc csodáival,
köszönöm hát, hogy benned lehet részem,
örül lelkem, mikor beszélni hall!

Figyelek rád! Egymás szemébe nézve,
elmerülve, csak csendet hallgatunk.
Szép fényt gyújtunk az örömöt tetézve,
s a csend mélyében összeolvadunk!

Figyelek rád, amikor átölellek,
minden rezgésed lassan átveszem,
a lelkeink közös otthonra lelnek,
s akkor is látlak, ha behunyom szemem!

Aranyosi Ervin © 2022-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szemüvegen át


Aranyosi Ervin: Szemüvegen át

Szemüvegen át nézed a világod,
s csodálkozol, hogy sérül valóságod,
néha homályos, máskor felnagyít,
és elhiszed, a média tanít!
Mindennap másra fókuszál figyelmed,
mutatják, hogy ma kit kell irigyelned,
s elhitetik, hogy az élet nehéz,
s ezt látja mind, aki csak belenéz.

Lelkeden át kellene tisztán látnod
és megtalálnád élhető világod.
De te csak másolsz – mindennap ezt teszed –
pápaszemed naponta felveszed.
Vakságot okoz ez az okuláré,
s a tiéd rosszabb, mint egykor volt apádé,
bár igazat, jót, az sem mutatott,
megvezetett és út szélén hagyott.

Mit rád adtak, a szemüveg homályos,
az igazságot látni akadályoz,
elvakít és csak a csillogást adja,
a valóságot tőled megtagadja.
Bárcsak az ember az igazat meglátná,
élete értelmét végre megtalálná,
s ledobná végre az évezredes láncot,
ami rabbá tette az egész világot.

A szemüveged le kéne végre tenned,
hisz a csodád, nem kívül van, tebenned!
S ha egyszer majd lelkedből kiragyog,
lőn világosság, s te pedig hagyod,
hogy fény vezesse minden léptedet,
a világod végre megértheted!
Szíveddel láss, dobd el szemüveged,
s az élet onnan egyszerűbb lehet!

Aranyosi Ervin © 2022-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek


Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek

Nem öregszik meg az ember,
míg a lelke fiatal,
amíg hajtja szíve, vágya,
amíg tudja mit akar!
Mert a lélek nem öregszik,
csupán a test fárad el,
ám ha képzelete szárnyal,
mindig új álmokra lel!

Nem kell félni a haláltól,
csak a gúnyád veted le,
átszunnyadsz egy más világba,
egy szebbe, egy kerekbe!
Ide akkor születsz vissza,
ha úgy érzed, dolgod van,
jobbá tennéd e világot,
hogy élhessünk boldogan.

Közben mindent elfelejtesz,
– előző életeket –
ezért aztán a tanulást
mindig újra kezdheted!
Hogyha tanulsz hibáidból,
azzal lelked építed,
persze gyakran akadályoz
mástól kapott tévhited!

Ám a lélek nem öregszik,
ha hajtja az akarat,
ha tudásban lebontana
évezredes falakat.
De az ember nem fejlődött,
csupán csak a technika,
tudománya értelmetlen,
van hát mit tanulnia!

Akik tudták, eltitkolták,
hogy van reinkarnáció,
nem lehetne vezethető,
egyetlen egy náció,
mert, ha nincsen mitől félni,
elporlad a hatalom,
s nem uralhat élősködő,
elménkre nem hat a gyom!

Amikor majd ezt megérted,
értelmed felszabadul,
nem a sikert kell megélned,
pénzért kaparnod vadul!
Inkább ki kell teljesedni,
s élvezni lét örömét,
megtanítani szeretni
árva emberek zömét!

Művészettel, gondolattal
tölteni világodat,
alkotással eltölteni
minden egyes napodat!
Ettől felüdül a lélek,
a képzelet szárnyra kél,
megvalósulnak az álmok,
a sors szebb jövőt ígér!

Nem öregszik meg a lélek,
nem vész el, csupán tanul,
ennél jobban, szebben élni,
s örülni ártatlanul!
Ébreszti a többi lelket,
mutatja nekik a fényt,
s elülteti bölcsességét,
visszaadva reményt!

Ha a világ értelmet nyer,
megérte az utazás,
s jövünk, amíg van itt dolgunk,
csak a test, a ruha más!
Egymásért kellene élnünk,
hiszen mind egyek vagyunk,
s csak a szív adhat tanácsot,
nem a fecsegő agyunk!

Aranyosi Ervin © 2022-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Közeleg halottak napja


Aranyosi Ervin: Közeleg halottak napja

A szekrényben ruhák vannak,
a sírok is szekrények,
földi ruhák laknak bennük,
nem szerethető lények,
akik egykor emberekként
tengették életüket,
lelkük más világba tévedt,
megtalálva helyüket.

Az útra nem vitték magukkal,
az elnyűtt, öreg ruhát,
nincsen szükség többé arra,
nem hordják azt odaát.
Ha pedig majd újra jönnek,
kapnak újat, másikat.
Nem a test – a földi ruha –
mit az ember megsirat.

Másik síkra távozóknak
az emléke itt marad,
gyásszal őrizzük szívünkben,
s a világ tovább halad.
Soha nem hal meg a lélek,
csupán csak eltávozik,
hiányt hagyva a szívünkbe,
mert “lényét nem látom itt”!

Emlékezés, megbocsájtás,
ennek jön el ideje.
Megbántottság és sértettség,
csak ócska lom, kivele!
Nincs helye az önvádnak sem,
csak tettük a dolgokat,
s jó neki, mindent megértett,
s odaát már boldogabb!

Amíg itt él emlékünkben,
soha nem is lesz halott,
egy nap majd mi is követjük,
s együtt leszünk, s ugyanott.
Túloldalon nincsen idő,
ezért sietnünk se kell,
a ránk váró feladatot
kell, hogy itt, végezzük el!

Aranyosi Ervin © 2022-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Hajnali reménység


Aranyosi Ervin: Hajnali reménység

Mit keresek én egy forrongó világban?
Ugyanazt a fényt, mint lepke a gyertyalángban?
Megújult reménnyel égetem meg magam,
hogy a változásnak ideje pont ma van!
Megoldást keresek, s hiszem, megtalálom,
s a bennem égő tűz nem hozza halálom,
csak jövőm sejlik fel, ahogy a Nap ébred,
ahogy a pirkadat utat ad a fénynek.

Belső fényszórómat illik hát követnem,
az isteni szikra parázsként él bennem,
ha majd lángra lobban, túlcsordul a fénye,
s éled egy jobb élet hajnali reménye.
Engedi, hogy mindent, mától tisztán lássak,
hasznára lehessek egy ébredő világnak!
A gyertya fény végre, még több lepkét vonzzon,
és fájdalommentes ébredést okozzon!

Ébredj, itt a hajnal, űzd el a sötétet,
nem nyomorúságról, bajról szól az élet,
csak az éltető fény kell, hogy elterjedjen,
a sok alvó lélek, végre felébredjen!
Már dereng a hajnal emberi elmékben,
kezdj el hinni végre a fény erejében!
A fény, s a szeretet, mind egy tőről fakad,
bármennyit is adhatsz, benned elég marad!

Aranyosi Ervin © 2022-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A világ kincsei

Czeglédi Zoltán alkotása

Aranyosi Ervin: A világ kincsei

A világ kincseit könnyű megtalálni,
de menni kell érte, nem elég csak várni!
El szabad képzelni! Ha kell eléd teszik,
bizony, te teremted lelked szép kincseit!

Gondolattal, szívvel könnyedén teremthetsz,
majd az Univerzum minden sorba rendez.
Hiszen meg vagy áldva teremtő erővel,
képzeleted szabad, s mint jó forrás tör fel.

Nézd csak a gyermeket, mindenhol lel kincset,
amíg szellemére nem tesznek bilincset!
Ő könnyedén teremt, hozott tudásával,
érzésekbe mártott gondolkodásával.

A világ kincsei szanaszét hevernek,
s könnyen megtalálod, míg a lelked gyermek!
Amíg van látásod, meglátni a szépet,
amíg nem a világ erőltet rád képet.

Tele van világunk kincsekkel, csodákkal,
szeretetben oldott isten-mosolyával,
csupán a figyelmet jól kell fókuszálni,
hagyni a lelkünket kisgyermekké válni!

A legnagyobb kincsünk, az maga az élet,
és ha napjaidat megnyílt szívvel éled,
ha hála, s szeretet melegíti lelked,
a csodák ösvényét sikerült meglelned.

Ott vannak s kincsek, porban szerteszórtan,
csak szedegesd szépen fel magadnak sorban!
Saját kincseidet, magad is csak szórd szét,
tedd szebbé a világ reád eső részét!

Aranyosi Ervin © 2022-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A változás mantrája


Aranyosi Ervin: A változás mantrája

Elengedem sérelmeim,
mert csak engem bánthat,
megbocsátok mindenkinek,
az egész világnak!
Megbocsátok önmagamnak,
megbocsátok másnak,
így láthatom önmagamat
nap, mint nap csodásnak!

Testileg is lelkileg is
egészségben élek.
Szellemileg is ép vagyok,
él bennem a lélek.
Szerethető, s boldog vagyok,
csodálatos ember,
felruházva érző szívvel,
értő szeretettel.

Nincsenek már sérelmeim,
mind megbocsátottam,
elmúltak a félelmeim.
élhetek nyugodtan!
Hiszem azt, ha a világom
lelkemben megszépül,
odakint is megváltozik,
s gyönyörű lesz végül…

Aranyosi Ervin © 2022-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nincs semmi baj!


Aranyosi Ervin: Nincs semmi baj!

Nincs semmi baj az égvilágon,
az élet szép, és én imádom!
Megálmodom a létemet,
épp ettől lesz a lét remek.

Nincs semmi baj, csak csendben élek,
hittel teremtek és remélek,
magam álmodom holnapom,
s ahogy látom, úgy megkapom!

Nincs semmi baj, nincs semmi baj,
lábam alatt szilárd talaj,
szép jövőt erre építek,
egész világot szépítek!

Nincs semmi baj, szabad a lelkem,
a teremtő lélek él itt bennem,
illúzió nem befolyásol,
a gond megoldódik magától!

Nincs semmi baj, nincs semmi baj,
ébred a jó emberi faj.szebb, világ
Egy szebb világot építünk,
csak legyen még elég hitünk!

Aranyosi Ervin © 2022-08-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Életcél


Aranyosi Ervin: Életcél

Lepörgeted az életed,
azután várod annak végét.
Szeretettel dédelgeted
csodás napok szép emlékét.
Nem akarnád megismerni,
milyen okból születtél le,
hogy az élet-terveidből
már mindent véghez vittél-e?

Szeretettel, energiád
emeld fel a csillagokba,
s mikor lelked kapcsolódik,
a válaszok jönnek sorban!
Megértheted, milyen céllal
láttad meg a napvilágot,
s bármi volt is élet-terved,
e vágyaktól lettél áldott!

Nem politizálni jöttél,
s nem dolgozni szakadásig!
Tenni azért, hogy örömöt
kapjon tőled az a másik!
Hogy megértsd az élet célját,
hogy megtanulj jól szeretni,
képes legyél a jót látni,
s azért tiszta szívvel tenni!

Hidd el nekem, sosem késő
átgondolni az életet,
minden csak okkal történik,
nem léteznek véletlenek!
Minden lélek okkal kerül
– életedben – az utadba,
mindegyik hoz ajándékot,
valamit veled tudatva.

Olykor bosszankodsz miattuk,
nem találod az értelmét,
pedig – hiszem – reá lelnél,
lecsillapítva az elméd.
Hogyha önmagadba néznél,
minden választ megtalálnál,
s lenne jobb cél életedben,
a végnél, a csúf halálnál.

Mit kellene megtanulnod,
vagy megtanítanod másnak?
Van értelme minden korban,
új dolog befogadásnak!
Használhatnád az idődet,
lélekmélyi kutatásra,
a belső elmélyülésre,
lelkedhez egy utat ásva.

Tudod, nem kínlódni jöttünk,
inkább élvezni a létet,
fényt vinni mindennapokba,
elkergetni a sötétet!
A szeretet erejével
felemelni egymás lelkét!
Nem lopni az energiát,
erősítve a félelmét!

A szeretet lehet az út,
ahogy eljuthatsz a fénybe,
mosolyogj hát, legyél kedves,
mások szép szívéhez érve!
Ha mindenki felébredne,
s végre tudna már szeretni,
megértenénk, miért kellett,
egy szép napon leszületni!

Aranyosi Ervin © 2022-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Én keresés


Aranyosi Ervin: Én keresés

Ki vagyok én?
Egy leszületett lélek.
Testembe zárva, megtapasztalok.
Csak annyit tudok magamról,
hogy élek!
Lelkem ragyog,
s a tükröd is vagyok!

Annyi mindent
elmondhatsz te rólam,
és nevesíted a tapasztalást,
de a címkéd,
csak emberi szólam,
s én tükröt tartok,
magad abban lásd!

Nem vagyok egy
a megélt félelmekkel,
a nevem csak
a szép hívószavam.
Ha dolgozom,
csak egy alkotó ember,
hogy kifejezzem,
megéljem magam.

Ki vagyok én?
Egy csepp az óceánban,
kit körülvesznek
lélektársaim.
Egyéniség,
egy lezüllött világban,
ki még szabad,
mert vannak álmaim!

Ki vagyok én?
Mindenki mást mond rólam!
Valójában,
egyik sem én vagyok.
Keresnem kell
valódi önvalómat,
élek, tanítok,
s megtapasztalok!

Aranyosi Ervin © 2022-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!