Aranyosi Ervin: Léleksimogatás


Aranyosi Ervin: Léleksimogatás

Örül az én lelkem, mikor simogatlak,
s érzem a tiéd is visszamosolyog.
Egymás lelkére az érzéseink hatnak,
hisz egymást szeretni, van sok komoly ok!
Fénylik a szemünk és felderül a lélek,
az élő valóság új értelmet nyer.
A szíveink csendben jó érzést cserélnek,
és a boldogsághoz csupán ennyi kell!

Nem tudjuk a jövő mit is tartogathat,
de szeretetünktől szépül a jelen,
s hiszem, a jó érzés a holnapra hathat,
jövőben majd ebből annyi szép terem.
Fájó szíveket is begyógyít a hála,
sötét alagútban felgyullad a fény,
megtisztul a lélek, eltűnik határa,
s hinni kezd magában, hiszen van remény!

Bíz’ csak ennyit kéne megérteni végre,
hisz a világunkban nincsen más kiút!
Az tud a sötétből kilépni a fényre,
aki felszabadul és szeretni tud!
Dobjuk hát le együtt a félelem láncát,
lelkünk simogasson, s adjon szép esélyt,
járjuk el a lélek boldogító táncát,
s csodáljuk egymásban az élő, tiszta fényt!

Aranyosi Ervin © 2020-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva