Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A fiú és a liba

a fiú és a liba
Aranyosi Ervin: A fiú és a liba

E fiúnak az a bája,
elkíséri a libája.
Mindenhova együtt mennek,
nem adva helyt idegennek.
Látszik rajtuk, jó barátok,
csak a libán volt egy átok.
Ha az ember szépen kéri,
a fiú majd elmeséli:
– Elindultunk, én s a liba,
falu végi nagy buliba.
Az én libám durva liba,
ahol becsíp, van galiba!
Erjedt szőlő levet vedelt,
a bortól a kedve betelt,
s kezdődött a hősködése,
csőrrel mások bökdösése.
Belekötött egy paliba,
ez volt ám a súlyos hiba,
mert a Pali nagy varázsló,
kit nem húz el száz patás ló.
Varázspálca óvja, védi,
s olyan öreg, mint a Dédi.
Hatalmas a tudománya,
a tudása aranybánya.
Hát a liba ezért csípte,
na, meg mert már be volt csípve,
ám végül a liba csőre,
ráfagyott egy acél csőre.
Ettől enni-inni nem tud,
úgy elgyengül, nem megy, nem fut!
Alig telt el fertály óra,
szükség lett a varázslóra,
hogy a libát rendbe tegye,
s a rút átkát mind levegye.
Hát így történt a galiba,
s kitettük a nappaliba:
– Ki a vas csőre kíváncsi,
pénzért mutogatja Fáncsi!
A csipkedés már nem pálya,
megy a fiú és libája,
kerülik a szeszt, a jó bort,
mert az ivás fájó hóbort…

Aranyosi Ervin © 2017-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok a libáról

Gondolatok a libárólAranyosi Ervin: Gondolatok a libáról

Angyalszárnyat kaptál, majd a földre estél.
Az embert táplálni? – Hát az is nemes cél!
Önfeláldozásod mégis gyenge – félek –
nem kapnak belőled, kik szükségben élnek.

Mert húsod, s a májad fejedelmi étek,
s nem veheti azt meg, csak a gazdag réteg.
Így hát áldozat vagy a jólét oltárán,
épp úgy, mint egy leölt áldozati bárány.

Mert tán tudod, az sem az Istent szolgálja,
hanem kit úgy hívnak: az Isten szolgája!
Angyalszárnyat kaptál, liba lett belőled,
Márton napján gyakran hallani felőled.

Liba vagy te bizony, nem földre szállt angyal,
megáldott az Isten bántó libahanggal.
Nagy itt a szegénység, emeld fel a hangod,
hallják meg odafent, mint félre vert harangot!

Aranyosi Ervin © 2015-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Védőszárny

védőszárny
Aranyosi Ervin: Védőszárny

Védőszárnyam alá veszlek,
védlek, óvlak, őrizgetlek.
Bátorítlak, hogy ne féljél,
emelt fejjel, büszkén éljél!
Mert nem rossz hely a világod,
és ha néha annak látod,
csak a hitedben van hiba.
Nem vagy te egy buta liba!

Aranyosi Ervin © 2015-05-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Márton napi hagyomány

Aranyosi Ervin: Márton napi hagyomány

Aranyosi Ervin: Márton napi hagyomány

Márton napkor minden háznál libát szokás enni,
mert aki nem eszik ludat, annak azt jelenti:
hogy jövőre éhezni fog, szűk esztendő vár rá.
jobb lenne, ha a lúd evést inkább kipróbálná.

A libából a püspöknek is küldtek ebédre,
ezért a falat darabért, hullt a liba vére.
Ezt a részét úgy nevezik, a püspökfalatja,
ebből látszik, hogy az ember nem szívesen adja.

Aztán, aki spicces lett a frissen fejtett bortól,
az új évben nem fáj feje, akármennyit kortyol.
Az újborról most derül ki, milyen finomsága,
úgy is mondják, Márton nap az újborok bírája!

Aranyosi Ervin © 2014-11-07.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva