Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

feb
7

By

Aranyosi Ervin: Okulj magyar!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , 5 hozzászólás

Az illusztrációt Mihályfalvi János készítette

Aranyosi Ervin: Okulj magyar!

Okulj magyar! S őrizd meg nyelvedet!
Ez teszi naggyá majd, s jobbá is nemzeted!
Ne feledd el sosem, mit atyád rád hagyott,
ne félj hát senkitől, s tanulj alázatot!

A szép magyar nyelv – tudod –  tudással felruház!
Magyarul szól hozzád, s mindent megmagyaráz!
Nincs több a világon, amely pont így teremt,
ezt adta jussodul teremtő Istened.

Teremts tehát magyar! Feledd el gondodat!
Téged szolgál a szó, és minden gondolat!
Ha álmod, s vágyaid szép céloddá teszed,
segíthetsz magadon, s megsegít Istened!

Álmodj hát – ó magyar – szebb jövőt, holnapot,
ha lelked elhiszi, meglátod, megkapod!
Félelmed dobd csak el, Istennek gyermeke!
Te lehetsz teremtőd legbüszkébb remeke!

Kövesd hát – ő magyar – őseid lábnyomát,
tiszteld a tegnapot, s imádd e szép hazát!
Ne sírj a múltadért, –  dicső volt egykoron –
virágok nőnek már a régi sírokon!

Légy hát virág, amely az ős MAG-ból kinő,
csodát hord magában itt minden férfi, s nő!
Ne hagyd, hogy elvegyék, tapossák e csodát,
óvjad és tedd naggyá léteddel a hazát!

Becsüld meg földjeit, folyói friss vizét,
élvezd az ételed éltető, friss ízét!
Járd be a hegyeit, járd be a völgyeket,
ismerd meg szép hazád, amit költőd szeret!

Emeld fel nemzeted, s legyél eggyé vele,
s mindaz, ki messze ment, térhessen meg bele!
Széthúzás, megosztás, ne bántsa lelkedet,
legszentebb kötésként tartsd össze nemzeted!

Legyél újra MAGYAR, erős és büszke nép!
Feszítse kebledet örökös büszkeség!
Nyelvünk legyen a híd, amely mind összeköt,
állhassunk nemzetként a teremtőnk előtt!

Aranyosi Ervin © 2018-02-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
26

By

Aranyosi Ervin: Tigris-papagáj

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Tigris-papagáj

Papagáj testbe bújt mérges tigris vagyok,
és tudod, egy tigris mégsem ehet magot.
Vérengző fene vad, így hívnának engem!
Ám, aki így becéz, azt mind meg kell ennem!
Vigyázz hát, mit mondasz, beszélni is tudok,
na meg repülni is, így messzebbre jutok!
Könnyedén röppenek itt fent ágról ágra,
s jobban rálátok az ehető világra…

Aranyosi Ervin © 2018-01-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
15

By

Aranyosi Ervin: Talán véget ér…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Talán véget ér…

Talán véget ér a balsors,
amit nyög a büszke népünk!
Elnyomásnak, megtorlásnak
egyszer tán végére érünk.
Talán megfogjuk majd szépen
egymás kezét, összefogva,
talán végre áldás szállhat
miránk, büszke magyarokra!

Talán új világ lesz végre,
felvirágzik ez az ország,
nem hagyjuk, hogy kincseinket
farkashordák szerte hordják!
Talán ledobjuk a láncot,
amit hordunk Mátyás óta,
talán szól népünk ajkáról
újra élő, boldog nóta!

Talán végre visszavesszük,
ami miénk, ősi jussunk.
Tán az Isten is velünk lesz,
hogy már végre révbe jussunk!
Talán erős lesz a népünk,
önellátó lesz a nemzet,
utódoktól felvirágzó,
kiket magyar szülő nemzett.

Talán újra kalákában
építhetjük szép hazánkat,
s újra magyar lesz az Isten,
jog és törvény, ami ránk hat!
Talán szabad lesz a lélek,
és a testünk egészséges,
újra jelentős csodákat
tehetünk, vihetünk véghez!

Talán, aki tud, tanítja,
így lel méltó követőre,
saját népét gazdagítja,
nyomot hagyva lép előre!
Talán, majd az utódaink
tőlünk igazat tanulnak,
s birtokában lesznek kincsnek,
igazságnak, büszke múltnak!

Talán még valóra válhat,
hiszem, sosincs hozzá késő,
megvan még a józan eszünk,
s kezünkben még ott a véső!
Faragjunk embert magunkból,
egyedekből büszke népet!
Szeretettel, jó szándékkal,
álmodjunk új jövőképet!

Ne csak feltételes módban,
sose függjünk többé mástól,
merjünk tenni, cselekedni,
nem félve az elmúlástól!
Van-e erő, mely erősebb
Istenünknél? Egyáltalán?
Legyen erős a reményünk,
legyen a lét több, mint TALÁN(Y)!

A szeretet erejével
tartsuk egyben ezt a népet,
hisz mi MAG-unk MAG-ok vagyunk,
s bölcsőnk az anyatermészet.
Isten áldd meg hát a magyart,
add vissza minden reményünk,
kérünk, mutass utat nekünk,
s emeld újra fel a népünk!

Aranyosi Ervin © 2017-12-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
30

By

Aranyosi Ervin: Szívesen látott vendég

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Szívesen látott vendég

Hej kismadár, kismadár,
aki gyakran erre száll,
térj be hozzánk, légy vendégünk,
hisz az idő télben jár.

Hej kismadár, kismadár,
hóval fedett a határ,
égen szállva, bárhol keres,
szemed magot nem talál

Hej kismadár, kismadár,
az etetőnk téged vár,
megtöltöttük eleséggel,
jól kellene lakni már.

Hej kismadár, kismadár,
mikor zöld volt a határ,
kedves dalod adtad nékünk,
de a tavasz messze jár.

Hej kismadár, kismadár,
hívó szavunk megtalál:
– Térj be hozzánk, légy vendégünk,
a kedvesség visszajár.

Hej kismadár, kismadár,
a zord idő majd lejár,
tavasszal is visszavárunk,
ha dalolnod kéne már!

Aranyosi Ervin © 2017-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Sze
12

By

Aranyosi Ervin: Eső (avagy az élet körforgása)

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Eső
(avagy az élet körforgása)

Csepereg az eső,
ütemesen, lassan.
Millió esőcsepp,
földet ér, felpattan,
aztán megnyugodva
terül el az utcán,
némelyik gödörben,
másik homokbuckán.

Tudja, megérkezett,
sose tér már vissza,
hűs vízét a szomjas,
fáradt föld beissza,
magába öleli,
lassan befogadja,
rövid életének
örök végét adja…

Ez lenne hát minden
esőcsepp halála?
Ennyi volt az élet?
Nincsen benne hála?
Az eső csak esik,
lassan földre hullik,
soha nem juthat el
az életen túlig?

De hát a föld alatt
élet vize árad,
a föld kincsét oldja,
s itatni nem fárad.
Szomjas fák gyökerét,
mint anya táplálja,
esőcsepp életét
szívből meghálálja.

Mind-mind a növények
a víz által élnek.
Egész életükben
a haláltól félnek:
– Ezért szaporodnak,
hogy maradjon élő,
mert úgysincs mennyország,
nincs körforgás – félő!

Esőcseppek hullnak,
öngyilkosok lesznek?
Végtelen magasról
szörnyű mélybe vesznek.
Értelmetlen halál
várja őket, mégis,
fájó rítusukat
táplálja az ég is!

Ha a Nap akarja,
felszívja, mint párát,
szél szárítja testét,
s alkot felhőpárnát.
Mert a víznek is van
élő körforgása,
újjászületése,
jogos folytatása.

Bizony, sok esőcsepp
folyót, tavat táplál,
életet folytatni
jó oldalra átáll.
Talán nincs is más mód
méltó folytatásra?
Aki földre zuhan,
ne gondoljon másra?

Mindnek dolga akad,
hiszen okkal esnek!
Víz után szomjazók
táplálói lesznek,
Ők adnak életet
minden alvó magnak,
akik a víz nélkül
“halottak” maradnak.

Nos, ha belegondolsz,
pont ilyen az élet.
Születéstől fogva
várod földi véged.
S hiszed életednek
nincs is semmi haszna,
csupán a gyors halál
van így elhalasztva.

A félelem okán
nem tudsz szépen élni.
Egyet jól megtanulsz,
a haláltól félni.
Retteged a percet,
hogy földbe kerül tested,
s nem volt időd élni,
míg a véget lested.

Tehát több boldogság
jut egy esőcseppnek,
mint egy érző lénynek
kit emberként szeretnek?
Harcolsz félelmedben,
inkább, mint szeretnél,
mintha esőcseppként
te is földre esnél.

Tudod, az esőcsepp
élvezi az útját.
Maga mögött hagyja
értelmetlen múltját.
Talán az esőcsepp
odafentről látja,
hogy itt lent új élet,
s nem a halál várja.

Nem létezik halál,
körforgásban élünk.
Jövünk, aztán megyünk,
újra visszatérünk.
Hiszem, az utazást
kellene élveznünk,
örökre feledve
csúf halálfélelmünk.

Ennyi az üzenet:
– Legyél végre ember!
Béleld ki világod
érzőn, szeretettel.
Ne félj a haláltól,
tegyed csak a dolgod,
légy az utazástól
felhőtlenül boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-09-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Sze
5

By

Aranyosi Ervin: MAG-ok vagyunk!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: MAG-ok vagyunk!

MAGyar vagyok,
MAGból lettem!
Csodát tenni
megszülettem.

Mivel bízok
önMAGamban,
jövő vagyok
élő MAGban.

Ref.:
A világban szerte szórtak,
bizony, van sok szerteszórt MAG,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Hej, ti MAGok
ébredjetek,
gazdagabb
a lét veletek!

Engedjük a
fényt MAGunkba,
Táplálja a
fényt a munka!

Ref.:
A világban szerte élünk,
gazdagabb a lét mi vélünk,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Legyél büszke,
MAGból lettél!
Fénylő céllal
megszülettél!

Engedd hogy a
szív vezessen,
hogy a világ
szebb lehessen!

Ref.:
A világban szerte élünk,
gazdagabb a lét mi vélünk,
csak a hit fénye hiányzik,
a tudás sötétben ázik,
de ha ázik,
– előbb utóbb kicsírázik!

Aranyosi Ervin © 2017-09-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Sze
3

By

Aranyosi Ervin: Lámpás légy!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Lámpás légy!

Nap, mint nap csodákban élünk,
de nem látjuk, mivel félünk.
s bár az Isten bennünk él,
lelkünk nem lát, nem remél.

Vágyunk szépre, egészségre,
s nem látunk rá az egészre,
csak a részleteket látjuk,
felnagyítjuk, rosszra váltjuk.

Szeretetben ott az egység,
a jó lelkek ezt keresték,
de míg kétség marad bennünk,
nem hagy boldogokká lennünk!

MAGok vagyunk, MAGból lettünk,
nincs más hatalom felettünk,
csak hitünkben a sötétség,
s lelkünkben az örök kétség.

Tudatos vagy? Akkor érted,
a világod van te érted!
Nemcsak te vagy a világért,
ezért jöttél, semmi másért.

Ezért jöttél, jobbá válni,
a világod megcsodálni,
ahol hibás, jobbá tenni,
elesettet felemelni.

Megosztottat összefogni,
nemcsak nap, mint nap nyafogni,
teremteni szeretettel,
szívével lásson az ember!

MAGnak jöttél e világra,
nyisd meg szíved valahára!
Ne szenvedj és ne siránkozz!
Az a rossz út, mi elátkoz.

Emelkedj ki a közönyből,
lépj ki végre börtönödből,
emeld fejed, s nézz az égre,
vedd észre a Napot végre.

Ne csak árnyékodat lássad,
ne a földi sírod ássad.
Lásd meg a jót és a szépet,
ne csak rángasson az élet!

Te akarjál jobbá válni,
méltósággal lábra állni,
Büszkének lenni magadra
és a jóra, feladatra!

Ne az elvárás vezessen,
engedd szíved, hogy szeressen.
akarj mást is felemelni,
együtt szép EGYSÉG-re lelni.

Találsz olyat, aki kéri,
és örül, ha jóság éri,
aki remény után kutat,
annak mutass helyes utat.

Aki nem kér, azt hagyd békén,
hadd kullogjon a sor végén,
Ki hisz benned, annak adjál,
csalódástól ne lankadjál.

Lépj csak tovább segíts máson,
hagyd, hogy szíved megbocsásson!
Hitet osszál, reményt, békét,
lelked minden emberségét!

Szórd a magot, hogy kikeljen,
másban jó talajra leljen,
Mutass példát, más hadd lássa,
itt a mennynek földi mása!

Lámpás légy, s lelj követőkre,
világíts a sötét földre!
Szívük szeretettel teljen,
s a járható útra leljen!

Aranyosi Ervin © 2017-09-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
18

By

Aranyosi Ervin: Szívedből mosolyogj!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Szívedből mosolyogj!

Szívedből mosolyogj, arcod legyen tükre,
meleg ragyogását szórd mindegyikünkre!
Áradjon a mosoly, ne is legyen gátja,
mind vegye magára, ki mosolyod látja!
Fáradó szíveket mosoly melegítsen,
s lássák, hogy reájuk mosolyog az Isten,
mert a mosolyodat ajándékba kaptad,
s a Föld is mosolyog – láthatod – alattad!

Légy te mosoly-osztó, s ragyogtasd világod,
szeretet tüzétől, lét vízétől áldott.
Gondolatot szülő, szavakkal teremtő,
lágyan simogató, langyos, nyári szellő!
Más lelkeket etess élő szeretettel,
maradék mosolyod holnapra is tedd el!
Merj álmodni nagyot, élvezz minden percet,
légy jelen a mában, mint egy játszó gyermek!

Arcod legszebb dísze legyen hát mosolyod!
Benne az öröklét csíráját hordozod.
Ez a mag kikelve szép virágot nyithat,
amely boldogító létet bizonyíthat.
Nyisd hát meg szívedet, mosolyogni tessék!
Mosolyodat látva mások elhihessék:
– Lehet szépen élni, élvezve a létet,
fényben tündökölve láttatni a szépet!

Fényszóró a mosoly, arcokra sugárzik,
melegséget hintve, szép szívekbe mászik.
Mutatja az utat egy szebb világ felé,
boldog élet magját ültetve el belé!
Locsold szeretettel a kikelő magot,
s legjobb, ha virágját ajándékba adod,
s meglásd, ha így teszel, mások viszonozzák,
szeretet-mosolyod visszatalál hozzád!

Aranyosi Ervin © 2017-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
23

By

Aranyosi Ervin: Szívből jövő szeretet

Category: Könyvajánló Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Szívből jövő szeretet

Szívből jövő érzésekkel írom én a verseket.
Szeretném, ha megtalálná szívedet a szeretet!
Szeretném, ha szíved mélyén éreznél rá késztetést,
– s mit ültettem, learatnád – mint egy gazdag, szép vetést.
Begyűjtenéd szív-kamrádba, a szeretet magokat,
s szereteted szebbítené onnantól a napodat.
Ahol járnál, szeretetet a világba szórva szét,
segítenél terjeszteni. Továbbadni volna szép!

Egyre több szívre találna szívből jövő üzenet,
egyre többen gyújtva lángra szép szeretet-tüzemet.
Mosoly legyen gyufaszálad, szép szó szaladjon vele,
reményt, hitet, boldog álmot csepegtessünk még bele!
Emeljünk fel rászorulót, egyesítsünk nemzetet,
– pártoskodva és megosztva szépen élni nem lehet!
Szívből jöjjön el a jövő, bélelje ki szeretet,
valóságra, szebb világra nyissunk csukott szemeket.

Adjunk értelmet a létnek, szívből jövőt, élhetőt,
egymás kezét megszorítva érjük el a hegytetőt!
Lássunk egy gazdag jövőbe, hol a boldogság terem,
ahol jókedv és vidámság látszik minden emberen!
Szívből jöjjön el e jövő, s bontogassa szárnyait,
s érezze itt minden ember, hogy a mennyben, itt lakik!
Ébredjünk a fájó múltból, jöjjön el a Kánaán,
együtt, egyként, összetartva épüljön újjá hazám!

Ez a jövő, ha szívből jön, többé itt baj nem lehet,
tanítsunk meg szebben élni minden apró gyermeket!
Járjunk elöl jó példával, lássák a lét élhető,
szeretettel minden csoda tisztán felismerhető!
Szívből jövő érzésekkel írom hát a verseket.
Remélem, a gondolat majd szebb jövőnkbe elvezet!
Szeretném, ha hinnél benne, s tennéd dolgod boldogan,
s remélem, a szeretet-mag minden szívben megfogan!

Verses Könyváruházam ahol a versesköteteim megrendelhetők: http://verses.boltaneten.hu

Aranyosi Ervin © 2017-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
20

By

Aranyosi Ervin: A szeretet magja

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

A szeretet magja

Fotó: Szabó Éva

Aranyosi Ervin: A szeretet magja

Tudod, a virágok csak egy helyben ülnek.
Napnak és esőnek egyformán örülnek.
Elkezdenek nőni, s álomra találnak,
bimbót nyitogató álmodóvá válnak.
Aztán az álmaik szél szárnyára ülnek,
felszállnak az égbe, messzire repülnek.
Magvas gondolatuk másik földre száll át,
ott kelti életre gondolat virágát.

A virág, s az álom, így terjed a Földön.
Látod? Álmaimat szép szavakba öntöm,
s jön a szél, felkapja, s elviszi majd hozzád,
s talán egy új álmot, gondolatot hoz rád.
Mert, akár a virág, mely szétszórja magvát,
az én gondolatom messze száll, és hat rád.
Légy tovább adója a szép gondolatnak,
ne tartsd meg magadnak, mert a szavak hatnak!

Álom és gondolat egyaránt teremthet,
ezt kell érteniük a jó embereknek.
A szeretet magját kell csak elültetnünk,
ez segít a mában szebb világra lelnünk.
A gaz is így terem, és csak rajtunk múlik,
hogy a termő földre majd milyen mag hullik.
Éltesd hát a szépet, a szeretet virágát,
szíved szép vízével gondozd nyíló ágát!

Tápláld a szép álmot hited erejével,
s figyeld a teremtést, hogy csodákat ér el.
S lám, minden csodának benned nő a magva,
hagyd hát elrepülni, szél szárnyán suhanva,
s mikor földre talál, jó talajra hulljon,
kikelve örüljön, szépen boldoguljon!
A szeretet magját így szórd szét a szélbe,
jusson el sok ember vágyódó szívébe!

Aranyosi Ervin © 2016-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts